adozona.hu
BH 2000.9.416
BH 2000.9.416
A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1994. október 6-án indult, 1994. november 25-i kezdő időponttal elrendelt és 1995. január 5-én közzétett felszámolási eljárásban a felszámoló 1996. május 3-án a bírósághoz beterjesztette a felszámolási közbenső mérleget és az ahhoz kapcsolódó beszámoló jelentést. Ezt a megyei egészségbiztosítási pénztár 1996. május 6-án kapta kézhez. Ellene 1996. augusztus 12-én kelt és az elsőfokú bírósághoz 1996. augusztus 14-én érkezett "kifogással" élt. Az elsőfokú bírós...
BH 2000.9.416 A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1994. október 6-án indult, 1994. november 25-i kezdő időponttal elrendelt és 1995. január 5-én közzétett felszámolási eljárásban a felszámoló 1996. május 3-án a bírósághoz beterjesztette a felszámolási közbenső mérleget és az ahhoz kapcsolódó beszámoló jelentést. Ezt a megyei egészségbiztosítási pénztár 1996. május 6-án kapta kézhez. Ellene 1996. augusztus 12-én kelt és az elsőfokú bírósághoz 1996. augusztus 14-én érkezett "kifogással" élt. Az elsőfokú bíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Végzésének indokolásában tényként állapította meg, hogy a hitelező a kifogást a 8 napos határidőn túl - igazolási kérelem nélkül - nyújtotta be. Ezért azt a jelen eljárásra irányadó, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: módosított Cstv.) 51. §-ának (1) bekezdése, valamint 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján elutasította.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező fellebbezéssel élt. Az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérte a kifogásának érdemi elbírálására. Arra hivatkozott, hogy 1996. május 9-én a közbenső mérlegre vonatkozó észrevételeit közvetlenül a felszámolónak jelentette be. A felszámoló azonban - az észrevételeit figyelmen kívül hagyva - a szükséges intézkedéseket elmulasztotta, ezért volt kénytelen a bírósághoz a jogszabályban előírt 8 napos határidőn túl benyújtani a kifogását. Fellebbezésében hivatkozott arra is, hogy a módosított Cstv. 50. §-ának (5) bekezdése szerint, a közbenső mérleget a felszámoló köteles - a hitelezők véleményét is csatolva - a bíróságnak jóváhagyás végett bemutatni. Álláspontja szerint a felszámoló e kötelezettségét elmulasztotta, a közbenső mérlegre tett észrevételeit a bírósághoz nem továbbította. A kifogás elutasításával egyidejűleg az elsőfokú bíróság a 27. sorszámú végzésével a felszámoló által beterjesztett közbenső mérleget jóváhagyta.
A felszámolónak a fellebbezésre tett észrevétele az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult.
A 26. sorszámú végzés elleni fellebbezés - az alábbi indokok miatt - nem alapos.
A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: módosított Cstv.) 50. §-ának (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a közbenső mérleget és annak alapján a hitelezői követelések részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét a felszámoló köteles - a hitelezői választmány, illetve a hitelezők véleményét is csatolva - a bíróságnak jóváhagyás végett bemutatni. A módosított Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése szerint a bíróság a közbenső mérleget 30 napon belül végzéssel jóváhagyja vagy elutasítja.
A fenti rendelkezésekből az következik, hogy a hitelezők a közbenső mérlegre észrevételt tehettek, ezeket a felszámoló a közbenső mérleggel együtt köteles a bíróságnak bemutatni. A bíróság pedig a közbenső mérleg jóváhagyásának vagy elutasításának elbírálásakor a hitelezők véleményét is figyelembe véve dönt. Amennyiben a hitelezők észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása során figyelmen kívül hagyja, ezt a hitelezők a közbenső mérleget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésben sérelmezhetik.
Az iratok tartalmából megállapítható, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztár az elsőfokú bíróság 26. sorszámú - a kifogást elutasító - végzését, valamint a 27. sorszámú - a közbenső mérleget jóváhagyó - végzést ugyanabban az időpontban, 1997. július 14-én vette át. A 28. sorszám alatt benyújtott fellebbezéséből megállapíthatóan alakilag csak a 26. sorszámú - kifogást elutasító - végzés ellen élt fellebbezéssel, amely azonban - a fenntebb kifejtett indokok miatt - alaptalan. Ezért a 26. sorszámú végzést a másodfokú bíróság a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A másodfokú bíróság viszont megállapította, hogy a hitelező 28. sorszámú fellebbezése tartalmilag a 27. sorszámú - a közbenső mérleget az ő észrevételének figyelmen kívül hagyásával - jóváhagyó végzés ellen irányult. A 27. sorszámú végzésben azonban az elsőfokú bíróság olyan tájékoztatást adott a felek részére, hogy e végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak ez a tájékoztatása jogszabályba ütközik.
A módosított Cstv. 50. §-ának rendelkezései a közbenső mérleget jóváhagyó végzés elleni fellebbezés lehetőségét nem zárják ki. A közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem pervezető végzés. Következésképpen a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 233. §-ának (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróságnak e határozata ellen fellebbezésnek van helye.
A fenti indokok miatt a másodfokú bíróság a hitelező fellebbezését mint a közbenső mérleget jóváhagyó végzés elleni fellebbezést is elbírálta. A hitelezőnek e fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
A hitelező a felszámolónak 1996. május 9-én megküldött észrevételében jelezte, hogy a közbenső mérleg mellékletében feltüntetett követelései eltérnek az általa nyilvántartott és részben a felszámoló által is visszaigazolt követelésektől. Kérte a mérlegben feltüntetett 1 011 214 Ft költségigényének 1 709 699 Ft-ra történő módosítását. Bejelentette továbbá, hogy 1996. április 30-ig további 2 202 819 Ft "A" kategóriás költségigényt tart nyilván, amely az "E" kategóriába sorolt 3 578 943 Ft követelésének a felszámolási eljárás kezdetétől 1996. április 30-ig felszámított késedelmi pótléka. A felszámoló a 21. sorszámú beadványában akként nyilatkozott, hogy "a hitelező felvetését mint igényt nem vitatja, viszont jelen körülmények között pénzügyi fedezet nem áll a rendelkezésre".
A fent kifejtettekre tekintettel az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a közbenső mérleget a felszámolónak kijavításra visszaadja annak érdekében, hogy a megyei egészségbiztosítási pénztár hitelezői igényét - melyet a felszámoló sem vitatott - az észrevételben foglalt tartalomnak megfelelően tüntesse fel. Az elsőfokú bíróság azonban nem így járt el, ezért a határozata megalapozatlan. A megváltoztatásához szükséges pontos adatok viszont nem állnak a másodfokú bíróság rendelkezésére, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság 27. sorszámú - a közbenső mérleget jóváhagyó - végzését hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította, a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján.
A további eljárásban az elsőfokú bíróságnak a közbenső mérleget átdolgozásra vissza kell adnia a felszámolónak annak érdekében, hogy azon a hitelező által kért és a felszámoló által sem vitatott változtatásokat végrehajtsa. Ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a közbenső mérleg jóváhagyásáról vagy elutasításáról megalapozott döntést hozzon. (Legf. Bír. Fpk.V1.33.359/1997. sz.)