adozona.hu
BH 2000.9.411
BH 2000.9.411
A jogi képviselő meghatalmazásának szabálytalansága esetén nem sért jogszabályt a cégbíróság, ha a bírósági iratokat nem a jogi képviselőnek, hanem a cég képviselőjének (ügyvezető) kézbesíti [Pp. 97. §, 1983. évi 3. tvr. 2. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. § (1) bek., 7/1983. (VIII. 25.) IM r. 2. §, 16. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú cégbíróság 1998. április 1-jén kelt végzésével elutasította az S. L. Kereskedelmi Korlátot Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, mert a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A hiánypótló végzés arra irányult, hogy a bejegyzést kérő csatolja a társasági szerződést ellenjegyző jogtanácsos munkaszerződését, és pótszerződésben jelölje meg, hogy a két ügyvezető közül melyik gyakorolja a munkáltatói jogokat. A hiánypótló végzést, illetve az elutasító végzést a...
BH 2000.9.411 A jogi képviselő meghatalmazásának szabálytalansága esetén nem sért jogszabályt a cégbíróság, ha a bírósági iratokat nem a jogi képviselőnek, hanem a cég képviselőjének (ügyvezető) kézbesíti [Pp. 97. §, 1983. évi 3. tvr. 2. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. § (1) bek., 7/1983. (VIII. 25.) IM r. 2. §, 16. § (1) bek.].
Az elsőfokú cégbíróság 1998. április 1-jén kelt végzésével elutasította az S. L. Kereskedelmi Korlátot Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, mert a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A hiánypótló végzés arra irányult, hogy a bejegyzést kérő csatolja a társasági szerződést ellenjegyző jogtanácsos munkaszerződését, és pótszerződésben jelölje meg, hogy a két ügyvezető közül melyik gyakorolja a munkáltatói jogokat. A hiánypótló végzést, illetve az elutasító végzést az elsőfokú bíróság a kft. egyik ügyvezetőjének küldte meg.A bejegyzést kérő e végzés ellen a törvényes határidőn belül igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a hiánypótló végzést nem kapta kézhez szabályszerűen, így a bejegyzési kérelem elutasítása nem jogszerű. Arra az esetre, ha a cégbíróság a kérelmének nem adna helyt, fellebbezési kérelmet is előterjesztett, mivel a kézbesítés álláspontja szerint nem volt szabályszerű, hiszen a végzést nem a jogi képviselő kapta kézhez. Egyben csatolta a jogi képviselet ellátására vonatkozó eseti munkaszerződést és a társasági szerződés - a hiánypótló végzéseknek megfelelő tartalmú - módosítását.
Az elsőfokú cégbíróság 1998. május 21-én kelt végzésével az igazolási kérelmet elutasította. Kifejtette: mind a hiánypótló végzést, mind a bejegyzési kérelmet elutasító végzést az ügyvezető a társaság székhelyén, illetve lakcímén szabályszerűen átvette.
A bejegyzést kérő fellebbezést kiegészítő beadványában a Pp. 97. §-ára hivatkozva kérte a bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Hangsúlyozta, képviseleti jogosultsága a megbízással vegyes meghatalmazással igazolást nyert.
A bejegyzési kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a céget annak igazolására hívta fel, hogy a meghatalmazott jogtanácsos munkaviszony keretében látja el a cég képviseletét. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 2. §-a azt tartalmazza, hogy a jogtanácsos a jogi tevékenységet
a) gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont] munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony), vagy
b) jogtanácsosi irodában fejti ki.
A 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más - az előbbiekben felsorolt - szerv jogtanácsosának. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is akként foglalt állást, hogy a képviseleti és az ellenjegyzési jogosultságot a társaság képviselője és a jogtanácsos között létrejött munkaszerződés igazolja. A fellebbezési eljárásban csatolt eseti munkaszerződés - tartalma szerint - nem munkaviszony létesítésére irányul, így az elsőfokú bíróság jogszerű végzésének megváltoztatására a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy mivel a cég jogi képviselője által a bejegyzési eljárásban becsatolt meghatalmazás nem volt szabályszerű, ezért az elsőfokú bíróság helyesen, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor a hiánypótló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító végzését a cég képviselőjének kézbesítette. Így nem sértette meg az időközben hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még alkalmazandó 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 97. §-ában foglaltakat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf.II.31.742/1998. sz.)