adozona.hu
BH 2000.8.364
BH 2000.8.364
Gazdasági társaság által a cégbejegyzési eljárásban való képviseletre a jogi képviselőnek adott megbízás - ha az nem minősül általános meghatalmazásnak - a változásbejegyzési eljárásban való jogi képviselet ellátására nem ad lehetőséget [Pp. 70. § (1) bek., 73. § (1)-(2) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. § (1) bek., 16. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. és Társa Kereskedelmi Kft. 1997. december 20-án jogi képviselője útján tagváltozás cégjegyzéken történő átvezetése iránt nyújtott be kérelmet. A kérelmen eljárási illetéket nem róttak le, és nem csatolták a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogát nem igazolták.
Az elsőfokú bíróság 1998. január 14-én kelt 7. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet a Ctvr. 16. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárási illeték lerovásának és a képviseleti jog igazolásának...
BH 2000.8.364 Gazdasági társaság által a cégbejegyzési eljárásban való képviseletre a jogi képviselőnek adott megbízás - ha az nem minősül általános meghatalmazásnak - a változásbejegyzési eljárásban való jogi képviselet ellátására nem ad lehetőséget [Pp. 70. § (1) bek., 73. § (1)-(2) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. § (1) bek., 16. § (2) bek.].
A B. és Társa Kereskedelmi Kft. 1997. december 20-án jogi képviselője útján tagváltozás cégjegyzéken történő átvezetése iránt nyújtott be kérelmet. A kérelmen eljárási illetéket nem róttak le, és nem csatolták a jogi képviselő meghatalmazását, illetve a képviseleti jogát nem igazolták.Az elsőfokú bíróság 1998. január 14-én kelt 7. sorszámú végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet a Ctvr. 16. §-ának (2) bekezdése alapján az eljárási illeték lerovásának és a képviseleti jog igazolásának hiányában - hiánypótlási eljárás mellőzésével - elutasította.
A végzéssel szemben a társaság jogi képviselő útján fellebbezést nyújtott be. Az 1.500,-Ft eljárási illetéket pótlólag lerótta, a képviseleti jog igazolásával kapcsolatban azonban eltérő álláspontját fejtette ki. Arra hivatkozott, hogy a társaságnak a megalakulása óta ugyanaz a személy a jogi képviselője, továbbá hogy a cégbírósági gyakorlat külön meghatalmazás nélkül elfogadta a társaságok megalakulásakor eljárt jogi képviselő képviseleti jogát a változásbejegyzési eljárásokra is. Kérte a végzés megváltoztatását, a tagváltozás cégnyilvántartásba történő átvezetését.
A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.
Az 1998. június 16-ig hatályban volt, és az ezen időpontot megelőzően indult eljárásokban továbbra is alkalmazandó 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 14. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelemre indul, a kérelmet a cég képviselője jogi képviselő útján az alapítástól, illetve a változástól számított 30 napon belül köteles benyújtani a cégbíróságnak. Mindebből az is következik, hogy minden egyes változásbejegyzési kérelem benyújtásával új eljárás indul.
A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése - eltérő rendelkezés hiányában - a cégeljárásban is alkalmazni rendelte a polgári peres eljárás szabályait. A Pp. 70. §-ának (1) bekezdése értelmében a meghatalmazás, akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A 73. § (1) és (2) bekezdése szerint a jogi személy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely őt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás). Az általános meghatalmazást azonban nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló meghatalmazást. Mindezen szabályok összevetéséből az következik, hogy általános meghatalmazás hiányában a jogi képviselőnek valamennyi új eljárásra nézve külön meghatalmazást kell adni, tehát az alapbejegyzési eljárásra adott meghatalmazás nem vonatkozik az azt követően benyújtott változásbejegyzési kérelmekkel kapcsolatos eljárásokra.
A Ctvr. 16. §-ának (2) bekezdése kimondta, hogy a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül hiánypótlási eljárás mellőzésével elutasítja, ha a kérelmező nem fizette meg az eljárási illetéket, közzétételi költségtérítést, vagy ha a kérelem mellékletei közül hiányoznak az ott felsorolt okiratok, így a g) pont szerint a jogi képviselő meghatalmazása, illetve a képviseleti jog igazolása. A kérelemmel egyidejűleg kellett leróni az eljárási illetéket. és csatolni az előírt mellékleteket. A kialakult bírói gyakorlat szerint az esetleges hiányosságok csakis az elutasító végzés meghozatala előtt voltak pótolhatóak.
Az adott esetben a kérelemhez nem csatolták a jogi képviselő meghatalmazását, az elsőfokú bíróság megalapozottan jelölte meg a kérelem elutasításának okaként a meghatalmazás, illetve a képviseleti jog igazolásának hiányát. Ugyancsak helyesen utasította el az elsőfokú bíróság az eljárási illeték lerovása hiányában a kérelmet, amelynek megfizetésére pótlólag - az elsőfokú bíróság elutasító végzésének meghozatalát követően - joghatályosan nem kerülhet sor. Erre tekintettel a fellebbezés e körben sem vezethetett eredményre.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság helytálló határozatát a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.30.971/1998. sz.)