BH 2000.7.324

A köztisztviselő esetében a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. A közigazgatási szervnél eltöltött közszolgálati jogviszonyon kívül olyan munkaviszony vehető figyelembe, amiből a köztisztviselő áthelyezéssel került az alkalmazó szervhez, ha az áthelyező munkáltató költségvetési szerv volt [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 19. § (3) és (5) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az alperes 1998. február 28. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, és a részére a 6 év 5 hó 27 nap közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján 3 havi illetmény összegének megfelelő végkielégítést állapított meg.
A felperes keresetében további kilenchavi illetménynek megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a közszolgálati jogviszonyában eltöltött ideje 1973. január 2-től számítva 25 év és 2 hónap.
Az alperes a tárgyalás...

BH 2000.7.324 A köztisztviselő esetében a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. A közigazgatási szervnél eltöltött közszolgálati jogviszonyon kívül olyan munkaviszony vehető figyelembe, amiből a köztisztviselő áthelyezéssel került az alkalmazó szervhez, ha az áthelyező munkáltató költségvetési szerv volt [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 19. § (3) és (5) bek.].
Az alperes 1998. február 28. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, és a részére a 6 év 5 hó 27 nap közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján 3 havi illetmény összegének megfelelő végkielégítést állapított meg.
A felperes keresetében további kilenchavi illetménynek megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a közszolgálati jogviszonyában eltöltött ideje 1973. január 2-től számítva 25 év és 2 hónap.
Az alperes a tárgyaláson ellenkérelmét azzal a módosítással tartotta fenn, hogy nem ellenzi a felperesnek a tanács költségvetési üzeménél eltöltött - egy nap híján öt év - munkaviszonyának a beszámítását, ami alapján a felperes 6 havi illetménynek megfelelő végkielégítésre jogosult.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy hathavi illetménynek megfelelő összegű végkielégítést fizessen meg a felperesnek 1998. február 28-án. A munkaügyi bíróság döntését a Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének c) pontjára alapította: a felperes jogviszonyai folyamatosan áthelyezéssel keletkeztek, ezért ezek közül a költségvetési szervnél eltöltött munkaviszonyát a végkielégítés szempontjából jogszerző időnek kell tekinteni.
Az ítélet ellen, a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezést nyújtott be, mert a felperes nem költségvetési szervtől került hozzá áthelyezéssel.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet - azt közbenső ítéletnek tekintve - a fellebbezett részében a közbenső ítéletével helybenhagyta. A megyei bíróság egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával a Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontjával kapcsolatban, mert a hivatkozott rendelkezésből nem derül ki az a jogalkotói akarat, hogy a köztisztviselőnek a korábban költségvetési szervnél munkaviszonyban töltött ideje csak akkor vehető figyelembe, ha onnan közvetlenül került áthelyezéssel az alkalmazó szervhez. A megyei bíróság utalt az alperes nyilatkozatára is, amit a felperes keresetére tett az elsőfokú eljárásban.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Ktv. 19. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére hivatkozással. A rendelkezés helyes értelme szerint nem elég a beszámítani kért jogviszonyok tekintetében az áthelyezés folyamatossága, szükséges az is, hogy a költségvetési szervtől történő áthelyezés legyen folyamatos a közszolgálati jogviszonyhoz képest.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv. 19. §-ának (3) bekezdése szerint a végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
Az (5) bekezdés szerint a (3) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül
a) a jogelőd munkáltatónál,
b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig munkaviszonyban,
c) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött idő is.
A jogszabály helytálló értelmezése szerint a közigazgatási szervnél eltöltött közszolgálati jogviszonyon kívül olyan munkaviszony vehető figyelembe, amiből áthelyezéssel került a köztisztviselő az alkalmazó szervhez, ha az áthelyező munkáltató költségvetési szerv volt (Legf. Bír. Mfv.II.10.019/1997/4. sz.).
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.