adozona.hu
BH 2000.7.313
BH 2000.7.313
A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többsz
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét a 3. sorszámú, 1997. november 24-én kelt és 1997. december 12-én jogerőre emelkedett végzésével állapította meg. A végzést a Cégközlöny 1998. február 26-án megjelent 9. számában tették közzé. A végzés közzététele után - határidőben - 16 hitelező jelentett be hitelezői igényt, összesen 490.313.038,-Ft összegben. A felszámoló 1998. június 5-re összehívta a követelésüket határidőn belül bejelentett hitelezőket, akik közül 8 je...
BH 2000.7.313 A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §].
Az elsőfokú bíróság az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét a 3. sorszámú, 1997. november 24-én kelt és 1997. december 12-én jogerőre emelkedett végzésével állapította meg. A végzést a Cégközlöny 1998. február 26-án megjelent 9. számában tették közzé. A végzés közzététele után - határidőben - 16 hitelező jelentett be hitelezői igényt, összesen 490.313.038,-Ft összegben. A felszámoló 1998. június 5-re összehívta a követelésüket határidőn belül bejelentett hitelezőket, akik közül 8 jelent meg. Ebből 7 hitelező hitelezői választmányt kívánt alakítani. Evégett a felszámoló az új ülést 1998. június 10-re hívta össze, ahol a megjelent 6 hitelező 3 tagú hitelezői választmányt alakított. Ezt megelőzően, 1998. június 8-án az egyik hitelező több személy részére engedményezte a követelésének jelentős részét, így a hitelezők száma június 10-re - a választmány megalakításának idejére - 24 főre emelkedett.A hitelezői választmány az elsőfokú bírósághoz 1998. június 24-én érkezett beadványában bejelentette, hogy az adós hitelezői 1998. június 10-én hitelezői választmányt alakítottak az eljárásra irányadó, az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) 5. §-ának (3) bekezdése alapján. A választmány megalakításáról készült jegyzőkönyvet, továbbá a hitelezők által elfogadott működési szabályzatot jóváhagyás céljából a bíróság részére megküldte. Kérte, hogy a bíróság hagyja jóvá a hitelezők által elfogadott működési szabályzatot és foglaljon állást a hitelezők között kialakult abban a jogértelmezési kérdésben, hogy kógens vagy diszpozitív jellegű-e a Cstv. 5. §-a (3) bekezdésének ez a mondata: a "hitelezők maguk közül 3 tagú választmányt választanak".
A felszámoló az 1998. július 1-jén benyújtott beadványában kifejtette azt az álláspontját, hogy a hitelezői választmány megalakítása nem felel meg a többször módosított Cstv.-ben írtaknak. Az engedményezések folytán a hitelezői választmány megalakulásának időpontjában (1998. június 10-e) a 3 főből álló választmány nem képviseli a törvényben minimálisan előírt hitelezői kört. Álláspontja szerint a működési szabályzat egyes pontjai is sértik a többször módosított Cstv. előírásait. Kérte ezért, hogy a bíróság szólítsa fel a választmányt alakítani szándékozó hitelezőket a beadványában felsorolt hiányosságok orvoslására és a hitelezői választmány alapszabályának módosítására.
Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy az adós gazdálkodó szervezetnél hitelezői választmány nem jött létre, ezt meghaladóan a felszámoló "észrevételét" elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy 1998. június 5-én a hitelezői választmány nem alakult meg, mert maguk a választmányt alakítani kívánó hitelezők nyilatkoztak úgy az ekkor felvett jegyzőkönyvben, hogy június 10-én alakítanak választmányt. Álláspontja szerint azonban 1998. június 10-én sem alakult meg a választmány, mert az engedményezések folytán ebben az időpontban 25 olyan hitelező volt, aki megfelelt a többször módosított Cstv. 28. §-a (2) bekezdésének f) pontja és 5. §-ának (3) bekezdése által meghatározott követelményeknek. A Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése pedig a 28. § (2) bekezdése f) pontjának megfelelő hitelezők minimum egyharmadához köti a választmány megalakítását. Az 1998. június 10-én választmányt alakítani kívánó 6 hitelező e kógens törvényi rendelkezésnek nem felelt meg. A 6 hitelező ugyanis nem éri el a 25 hitelező egyharmadát. A választmány a Cstv. rendelkezésének megfelelően nem alakult meg, így a bíróságnak a működési szabályzat jóváhagyása kérdésében nem kellett határoznia, bár álláspontja szerint az 5. § (4) bekezdéséből következőleg a működési szabályzatot nem kell jóváhagynia, figyelemmel arra, hogy a választmányt a megalakulásáról csupán értesítési kötelezettség terheli. A felszámolónak a működési szabályzattal kapcsolatos "észrevételeit" elutasította, azokat érdemben nem vizsgálta, mert a Cstv. 5. §-ának (4) bekezdéséből következően a hitelezők a választmány működésének rendjét, jogosultságait, képviseletét maguk között megállapodással rendezik, a bíróságot és a többi felet pedig a választmánynak csak értesítenie kell a megalakulásáról, tagjairól és jogairól. A Cstv. e rendelkezése tehát nem teszi azt lehetővé, hogy a felszámoló a választmány működési szabályzatát kifogásolja.
A végzés ellen az M. K. Bank Rt. mint a hitelezői választmány elnöke nyújtott be fellebbezést, kérte a végzés megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a választmány jogszerűen megalakult.
A végzés ellen benyújtott fellebbezésében a felszámoló kérte a végzés indokolásának megváltoztatását akként, hogy az általa írásban és személyes előadásban is hivatkozott indokok alapján állapítsa meg a bíróság: a hitelezői választmány jogszerűen nem jött létre.
A fellebbezések kapcsán a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a benyújtott kérelmek alapján az eljárt elsőfokú bíróságnak volt-e olyan kötelezettsége, hogy a kérelmek tárgyában érdemi döntést hozzon. Ennek megállapításához abból kell kiindulni, hogy a jelen eljárásra irányadó, többször módosított Cstv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a csődeljárás és a felszámolási eljárás olyan nemperes eljárás, amelyek tekintetében a (2) bekezdés szerint azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezéseit - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott általános alapelv, hogy a bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet rendszerint a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A Cstv. mint speciális jogszabály pedig meghatározza a felek, egyéb érdekeltek, illetve a felszámoló számára azokat az eseteket, amelyek során a bíróság döntését igényelhetik. Így a Cstv. 46. §-ának (6) bekezdése a felszámoló kötelezettségévé teszi a vitathatónak minősített hitelezői igényeknek elbírálás végett a felszámolást elrendelő bírósághoz történő megküldését. A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben pedig - tehát a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen - a sérelmet szenvedett fél a bíróságnál kifogással élhet. Ezenfelül a bíróság a közbenső, illetőleg a zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában hozhat határozatot, továbbá pénzbírságot szabhat ki.
A hitelezői választmány kérelme részben a hitelezői választmány-alakítási jegyzőkönyv és a hitelezők által elfogadott működési szabályzat jóváhagyására, másrészt a hitelezők között felmerült jogértelmezési kérdésben való állásfoglalásra irányult. A többször módosított Cstv. 5. §-ának (4) bekezdése viszont úgy rendelkezik, hogy a választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót. A törvény e megfogalmazásából következik, hogy a választmány megalakításának szabályszerűségéről, a működési szabályzat jóváhagyásáról a bíróságnak nem kell határoznia, e vonatkozásban a választmánynak a bíróság irányában csupán értesítési kötelezettsége áll fenn. A bíróságnak ugyanakkor nincs olyan kötelezettsége, hogy a választmánymegalakításának szabályszerűségét vizsgálja.
A másodlagos kérelem tekintetében a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a hitelezők között kialakult jogértelmezési kérdésben a bíróság csak konkrét hitelezői igény, kifogás vagy közbenső és zárómérleg, valamint vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása keretében foglal állást.
A felszámoló kérelmével és "észrevételeivel" kapcsolatban pedig a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy a Cstv. 54. §-a értelmében a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A törvényhelyben megfogalmazott felelősségből következik, hogy a felszámoló - az önálló felelőssége alapján - maga ítéli meg, hogy a hitelezői választmányt szabályszerűen megalakultnak tekinti-e. Amennyiben a felszámoló a választmányt szabályszerűen megalakultnak tekinti, úgy köteles részére - kérésre - bemutatni az ütemtervet. Abban az esetben pedig, ha a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének a felszámolása alatti továbbfolytatását határozza el, ehhez a hitelezői választmány hozzájárulását köteles megszerezni [Cstv. 46. §-ának (3) bekezdése]. Az esetben, ha a felszámoló e törvényhelyekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, már igénybe vehető a Cstv. 51. §-ában meghatározott kifogás, mint jogorvoslat, mely esetben a bíróságnak a konkrét kifogás elbírálása során van lehetősége abban a kérdésben is állást foglalni, hogy a hitelezői választmány szabályszerűen megalakult-e, mert ehhez képest kell a felszámolónak teljesítenie a törvényben előírt kötelezettségeit.
A fent kifejtettekre tekintettel, mivel az ügyben sem kifogás, sem egyéb, a felszámoló bíróság döntését igénylő kérelem nincs, az elsőfokú bíróságnak a kérelmeket teljes egészében ez okból kellett volna elutasítania. Az elsőfokú bíróság végzése tehát jogszabályt sért, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.
Az eljárás az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján illetékmentes. (Legf. Bír. Fpk.VI.31.473/1999. sz.)
Bírósági jogesetek
ÍH 2014.42 FELSZÁMOLÁS - A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE - A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN I. A felszámoló a szabályszerűen megalakult hitelezői választmány felé teljesítette a tájékoztatási kötelezettségét az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről, erre tekintettel az adott ügyben a felszámolót nem terhelte a tájékoztatási kötelezettség a kifogásoló hitelező felé [Cstv. 5. § (1) bekezdés a) pont]. II. A zálogtárgy értékesítése során befolyt és vételár fogalma n
