adozona.hu
BH 2000.7.306
BH 2000.7.306
Részvénytársaság alaptőke-emelése az egyedüli részvényes által az rt. részére nyújtott hitel összegének csökkentésével vagy elengedésével nem hajtható végre, mert ez a mód csökkenti ugyan az rt. kötelezettségét, de többletvagyonhoz nem juttatja, s emiatt az új részvények fedezetlenek lennének [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (4) bek., 252-256. §-ok, 301. § (2) bek., 303. § (1)-(4) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (2) bek., 18/B. § (1) bek. a) pont., 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Sütő- és Édesipari Részvénytársaság egyedüli részvényese - amely ily módon az alapítói, közgyűlési jogokat gyakorolja - a budapesti székhelyű Pr. I. Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Pr. I. Kft.). A társaság képviseletében dr. K. Cs. ügyvéd 1998. január 12-én az alaptőke 100.000.000,-Ft-tal történt felemelésének bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet. A mellékelt, 1997. december 12-i keltezésű tulajdonosi határozat szerint a társaság egyedü...
BH 2000.7.306 Részvénytársaság alaptőke-emelése az egyedüli részvényes által az rt. részére nyújtott hitel összegének csökkentésével vagy elengedésével nem hajtható végre, mert ez a mód csökkenti ugyan az rt. kötelezettségét, de többletvagyonhoz nem juttatja, s emiatt az új részvények fedezetlenek lennének [1988. évi VI. tv. (Gt.) 11. § (4) bek., 252-256. §-ok, 301. § (2) bek., 303. § (1)-(4) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 15. § (2) bek., 18/B. § (1) bek. a) pont., 25. § (1) bek.].
A B. Sütő- és Édesipari Részvénytársaság egyedüli részvényese - amely ily módon az alapítói, közgyűlési jogokat gyakorolja - a budapesti székhelyű Pr. I. Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Pr. I. Kft.). A társaság képviseletében dr. K. Cs. ügyvéd 1998. január 12-én az alaptőke 100.000.000,-Ft-tal történt felemelésének bejegyzése iránt nyújtott be kérelmet. A mellékelt, 1997. december 12-i keltezésű tulajdonosi határozat szerint a társaság egyedüli részvényese határozatot hozott az alaptőke új részvények jegyzésével zártkörűen 100.000.000,-Ft-tal történő felemeléséről. Az alaptőke-emelés eredményeként az új alaptőke összege 251.470.000,-Ft. Az új részvények jegyzésére kizárólag az egyedüli részvényes, a Pr. I. Kft. jogosult, 10.000 db - egyébként 10.000,-Ft-os névértékű - új részvény kibocsátása ellenében. A részvényekre vonatkozóan egyéb adatot az okirat nem tartalmaz. A határozat értelmében az új részvények kibocsátása névértéken történik, melynek ellenértékét a Pr. I. Kft. az 1996. november 18-án kelt hitelszerződés alapján folyósított hitel összegének csökkentésével bocsát a társaság rendelkezésére. A határozattal azonos keltezésű hitelszerződést módosító okiratot is csatoltak, amely a Pr. I. Kft. mint hitelező és a B. Rt., mint adós közötti megállapodást rögzíti, s amely szerint az adósnak a hitelezővel szemben fennálló tőketartozását 100.000.000,-Ft-tal csökkentik oly módon, hogy a hitelező ezen összeggel az adós zártkörű alaptőke-emelés keretében kibocsátandó részvényeit lejegyzi.Az elsőfokú bíróság a kérelem tekintetében hiánypótló végzést nem bocsátott ki, hanem az 1998. április 8-án kelt végzésével a változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a részvényes társasággal szemben fennálló követelésének elengedése nem alkalmas arra, hogy annak összegével a részvénytársaság alaptőkéjét emeljék. Az ilyen fajta tőkeemelés nem elégíti ki sem a készpénzzel történő, sem az apporttal történő tőkeemelés feltételeit.
A végzéssel szemben a jogi képviselő fellebbezett. Eltérő álláspontját fejtette ki. Állította, az alaptőke-emelés minden tekintetben megfelel a Gt. új részvények kibocsátásával történő alaptőke-felemelés szabályainak. Azt is hangsúlyozta, hagy a bejegyezni kért alaptőke-emelés "lényegileg megegyezik a kötvények részvénnyé alakításával történő tőkeemeléssel, mindkettő mögött hitelviszony, korábbi pénzmozgás áll". Kérte a végzés megváltoztatását, a bejegyzés elrendelését.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1998. június 16-ig hatályban volt - többször módosított - 1988. évi VI. tv. (Gt.) 301. §-ának (2) bekezdése sorolta fel a részvénytársaságok alaptőke-felemelésének lehetséges módjait. Eszerint az alaptőke felemelése új részvények jegyzésével, a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával történik. A 303. § (1) bekezdése szerint, ha az alaptőke-emelés részvényjegyzéssel történik, a részvényjegyzéskor részvényenként a közgyűlés által meghatározott összeget, de legalább a névérték 30%-át be kell fizetni [a) pont]. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy az alaptőke felemelésével kapcsolatos részvényjegyzésre - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - e törvény 252-256. §-ait kell megfelelően alkalmazni. A (4) bekezdés a zártkörű alaptőke-emelést tette lehetővé.
A (3) bekezdésben felhívott 252-256. §-ok a részvényjegyzésről, az alapítási tervezetről, a nem pénzbeli hozzájárulásról, a túljegyzésről és az alaptőke-emelés meghiúsulásáról rendelkeztek. Mindezen rendelkezésekből leszűrhető, hogy az alaptőke új részvények jegyzésével történő felemelése a részvénytársaságot készpénz vagy nem pénzbeni hozzájárulás formájában új vagyoni eszközökhöz juttatja. Ugyanakkor az alaptőkén felüli vagyonból történő alaptőke-emelés forrása csakis a részvénytársaság meglévő saját vagyona lehetett, míg az átváltoztatható kötvény részvénnyé alakítása a társaság által korábban elhatározott feltételes alaptőke-emelés során kibocsátott átváltoztatható kötvények részvénnyé alakításával történhetett. A részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezések kógens jellegéből az is következik, hogy az alaptőke felemelése az említett módozatoktól eltérően nem volt végrehajtható. A Gt. 11. §-ának (4) bekezdése azt is kimondta, hogy a cégbíróságnak a gazdasági társaságokkal kapcsolatos eljárására a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályokat az e törvénybe foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
A szintén 1998. június 16-ig hatályban volt - és az ezen időpontot megelőzően indult cégeljárásokban továbbra is alkalmazandó - 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmekkel kapcsolatban azt vizsgálta, hogy a kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok megfelelnek-e a jogszabályoknak. Amennyiben a kérelem alapjául szolgáló okiratok érvénytelenségét észlelte a Ctvr. 15. §-ának (2) bekezdése alapján, a kérelmezőt érvényes okirat benyújtására, egyéb hiányosság esetén a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 95. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlásra kellett felhívnia.
Az adott ügyben az alaptőke felemeléséről rendelkező okirat szerint az alaptőke felemelését hitel elengedése (csökkentése) ellenében új részvények kibocsátásával kívánták végrehajtani. Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy ez a megoldás a Gt. 301. §-ának (2) bekezdésében felsorolt módozatok egyikének sem felel meg. A hitelösszeg csökkenése (elengedése) csupán a társaság kötelezettségeit (pénztartozását) csökkenti, nem juttatja azonban a társaságot többletvagyonhoz, amiből az következik, hogy a kibocsátandó új részvények fedezet nélkül maradnának. A benyújtott okiratok, illetve tulajdonosi határozat alapján tehát nem kerülhetett sor az alaptőke-felemelés bejegyzésére. Tévesen járt el azonban az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmet anélkül utasította el, hogy azt megelőzően a Ctvr. már hivatkozott 15. §-ának (2) bekezdése alapján felhívta volna a társaságot érvényes okirat (okirat-módosítás) benyújtására. Ennek elmulasztása miatt tévesnek és megalapozatlannak kell tekinteni az elsőfokú bíróság elutasító végzését, és szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 252. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárásban fel kell hívni a társaságot a kérelem alapjául szolgáló alapítói határozat érvénytelenségének kiküszöbölésére, továbbá a bejegyzéshez szükséges, a Cr.-ben írt okirati mellékletek benyújtására, csakis ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a kérelem tekintetében megalapozott határozatot hozzon.
(Legf. Bír. Cgf.II.31.597/1998. sz.)