adozona.hu
BH 2000.6.253
BH 2000.6.253
Ha a szünetelési határidő letelte után a per megszűnik, a mérsékelt illeték megfizetésére az eljárást kezdeményező felet kell kötelezni [1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 58. § (2) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes élettársi közös vagyon megosztása iránt terjesztett elő keresetet az alperes ellen, pontosított keresetében a pertárgy értékét 11.888.000 forintban jelölte meg.
Az elsőfokú eljárás során a felek peren kívüli megállapodásukkal rendezték vagyoni viszonyaikat, egyben közös kérelmükre a per szünetelt, majd hat hónapi szünetelés után 1999. január 25-én megszűnt.
A bíróság 8. sorszámú végzésével a per megszűnését megállapította, és kötelezte a felperest, hogy az illetékfeljegyzési joga...
BH 2000.6.253 Ha a szünetelési határidő letelte után a per megszűnik, a mérsékelt illeték megfizetésére az eljárást kezdeményező felet kell kötelezni [1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 58. § (2) és (4) bek.].
A felperes élettársi közös vagyon megosztása iránt terjesztett elő keresetet az alperes ellen, pontosított keresetében a pertárgy értékét 11.888.000 forintban jelölte meg.Az elsőfokú eljárás során a felek peren kívüli megállapodásukkal rendezték vagyoni viszonyaikat, egyben közös kérelmükre a per szünetelt, majd hat hónapi szünetelés után 1999. január 25-én megszűnt.
A bíróság 8. sorszámú végzésével a per megszűnését megállapította, és kötelezte a felperest, hogy az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 213 985 forint eljárási illetéket felhívásra fizessen meg. Az illeték mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 58. §-a (2) bekezdésének alkalmazásával mérsékelt összegben, a kereseti kérelemhez igazodó illeték 30%-ában határozta meg.
A végzésnek az illeték megfizetésére kötelező rendelkezése ellen a felperes fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a felek megállapodása arra irányult, hogy a jogvita megoldása során mindkét fél érdeke érvényesüljön, s minthogy a szünetelésre is egyező akarattal került sor, ez az akarat az illeték közös viselésére is kiterjedt. Utalt arra, hogy a megállapodás során a kereseti követelésénél alacsonyabb összeghez jutott, és méltányossági okok is az illeték közös viselését indokolják.
A fellebbezés alaptalan.
Az Itv. 58. §-a (4) bekezdésének megfogalmazásából kétséget kizáróan megállapítható, hogy ha a per szünetelés folytán szűnik meg, a bíróság a (2) bekezdés szerinti mérsékelt illeték megfizetésére az eljárást kezdeményező felet kötelezi.
Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek a fenti szabálytól a méltányosság vagy arányosság szempontjai szerint kívántak eltérni, ezt módjuk lett volna a peren kívüli megállapodás során rendezni, a bíróság előtti eljárásban azonban a jogszabállyal ellentétes határozat meghozatalára már nincs lehetőség.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 259. §-a szerint alkalmazott 253. §-a (2) bekezdésének első fordulata szerint helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pf.II.25.051/1999. sz.)