adozona.hu
BH 2000.6.252
BH 2000.6.252
A fizetési meghagyás jogosultjaként feltüntetett gazdasági társaság jogképessége és a kérelmet előterjesztő jogi képviselő képviseleti jogosultsága vizsgálatának elmulasztása perújítás alapja lehet [Gt. 338. § (1) bek., Pp. 316. § (1) bek., 260. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A városi bíróság ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyással kötelezte alperest 170.732 forint és járulékai megfizetésére.
Az alperes perújítási kérelmében a jogerős fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását és a végrehajtási eljárás megszüntetését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasította. A perújító alperessel szemben folyamatb...
BH 2000.6.252 A fizetési meghagyás jogosultjaként feltüntetett gazdasági társaság jogképessége és a kérelmet előterjesztő jogi képviselő képviseleti jogosultsága vizsgálatának elmulasztása perújítás alapja lehet [Gt. 338. § (1) bek., Pp. 316. § (1) bek., 260. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett fizetési meghagyással kötelezte alperest 170.732 forint és járulékai megfizetésére.Az alperes perújítási kérelmében a jogerős fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését, a kereset elutasítását és a végrehajtási eljárás megszüntetését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasította. A perújító alperessel szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a fizetési meghagyás kibocsátásakor, illetve a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésekor az azt benyújtó M. Gmk már megszűnt, ezért nem rendelkezett perbeli jogképességgel, amiért is a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet el kellett volna utasítani. A bíróság álláspontja szerint az a körülmény, hogy a fizetési meghagyás kibocsátását kérő jogosult jogképességének megszűnése csupán a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően jutott a kötelezett tudomására, a perújítási kérelem előterjesztésére okot adó tény, amelyre figyelemmel a perújító alperes perújítási kérelmét érdemben kellett elbírálni, és annak eredményéhez képest hozta meg elutasító határozatát.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a perújítási kérelmet elutasította; a jogerős fizetési meghagyást hatályában fenntartotta; a végrehajtási ügy megszüntetésére vonatkozó rendelkezést mellőzte. A másodfokú bíróság határozatának indokolása szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtó M. Gmk úgy szűnt meg, hogy 1990. december 1. napjával kezdődően korlátolt felelősségű társasággá alakult át, és M. Kft. néven működött tovább, változatlan tulajdonosi, illetve tevékenységi körrel. A jelen per felperese az M. Kft. általános jogutódja. A másodfokú bíróság érvelése szerint az a tény, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen az M. Gmk neve került jogosultként feltüntetésre, nem azt jelenti, hogy a követelést egy megszűnt cég kívánja érvényesíteni, hanem azt, hogy a jogosult megjelölésekor elírás folytán rosszul került feltüntetésre az a társasági forma, amelyben az igényt érvényesítő gazdasági társaság működését folytatta. A helytelen megnevezés kijavítással orvosolható. A bíróság hangsúlyozta, hogy az a tény, amely szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmen elírás folytán helytelenül került feltüntetésre a jogosult gazdasági társaság társasági formája, nem ad okot annak megállapítására, hogy a jogosult nem rendelkezik jogképességgel. Így az alperesi perújítási kérelemben "nem található olyan új tény vagy bizonyíték, amely perújítási okként értékelhető lenne".
A jogerős ítélet ellen a perújító alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú ítélet megváltoztatásával a jogerős fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítását, valamint a végrehajtási eljárás megszüntetését kérte. A perújító alperes kérelmében arra hivatkozott, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelemben az M. Gmk került jogosultként feltüntetésre, amelynek a kérelem benyújtásakor már nem volt perbeni jogképessége. Jogszabálysértés okaként a Pp. 48. §-a, a 130. § (1) bekezdésének e) pontja, a 316. § (1) bekezdése, a 206. § (1) bekezdése és a 260. § (1) bekezdése megsértését jelölte meg.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítéletet hatályában kérte fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem alapos, mert a másodfokú ítélet - az alábbiak miatt - jogszabályt sért. A döntéshez szükséges tények azonban nem állapíthatók meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával - hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A nem vitás tényállás szerint az M. Gmk már a városi bíróság fizetési meghagyása kibocsátását, illetve a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztését megelőzően korlátolt felelősségű társasággá alakult át, és M. Kft. néven működött tovább. Ennek ellenére a fizetési meghagyáson jogosultként - a megszűnt - M. Gmk került feltüntetésre.
A perújító alperes perújítás iránti kérelmét arra alapította, hogy a megszűnt gazdasági társaság nem rendelkezik perbeli jogképességgel, ezért a fizetési meghagyás kibocsátásának nem volt helye.
A Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított perújításnak - egyebek mellett - akkor van helye, ha a fél oly tényre hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. A perújítás elbírálása során így azt kellett vizsgálni, hogy a perújító alperes által a perújítási kérelemben megjelölt ok valóban fennállt-e. Erre nézve a bíróság a tényállást nem derítette fel kellő terjedelemben.
A jogvita keletkezésekor irányadó 1988. évi VI. tv. (Gt.) 338. §-ának (1) bekezdése értelmében az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutóda. A másodfokú bíróság döntését erre a tényre és arra a körülményre alapította, hogy a fizetési meghagyás benyújtásánál az M. Kft. jogi képviselője járt el, aki korábban az M. Gmk jogi képviselője volt.
A városi bíróság a fizetési meghagyáshoz csatolt ügyvédi meghatalmazáson a meghatalmazó (megbízó) ügyfélként az M. Kft. körbélyegzője és felette kézzel írt aláírás szerepel. A bíróság figyelmét elkerülte ez a körülmény a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően, ezért nem került sor a Pp. 316. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére annak tisztázására, hogy melyik gazdálkodó szervezet a fizetési meghagyásban érvényesített igény tényleges jogosultja. Ennek a hiányosságnak a pótlására a perújítási eljárásban kerülhet sor. Mivel a másodfokú bíróság sem derítette fel a valóságos jogosult személyét, ezért az új eljárásban - bizonyítás kiegészítése útján - kell tényállást erre vonatkozóan megállapítani. Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak azt kell megállapítania, hogy a meghatalmazáson szereplő aláírás - a körbélyegző használója - arra jogosulttól származott-e. Ehhez a bizonyítási eljárás során tanúként kell meghallgatni az aláírót és nyilatkoztatni a meghatalmazott jogi képviselőt. Az aláírásra való jogosultság ezt meghaladóan társasági szerződéssel vagy más okirattal igazolható. Ha a bizonyítási eljárás eredményeként az állapítható meg, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésére az M. Kft. adott megbízást a jogi képviselőnek, nem lehet kétséges, hogy a jogutód lépett fel a perújító alperessel szemben a perbeli követelésével, s a jogosult személyének feltüntetésére valóban elírás folytán került sor. Ellenkező esetben a fizetési meghagyásban megnevezett jogosult perbeli jogképességének hiányát kell a jogkövetkezmények levonása mellett megállapítani.
A kifejtettek szerinti eljárás lefolytatása és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalára a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasította. A felperes és a perújító alperes felülvizsgálati eljárási költségét a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság csupán megállapította azzal, hogy annak viseléséről is a másodfokú bíróságnak kell rendelkeznie.
(Legf. Bír. Pfv.I.20.312/1999. sz.)