adozona.hu
BH 2000.6.250
BH 2000.6.250
A pertárgy értékének meghatározása özvegyi haszonélvezeti jog esetén [Pp. 24. § (2) bek. e) pont, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 72. §, PK 132. sz.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének részben helyt adott, a k.-i 349. helyrajzi számú ingatlan 2/3 tulajdoni illetőségére ági öröklés jogcímén előterjesztett tulajdoni igényét azonban elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 nap alatt 25.000-25.000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá a II. r. felperest, hogy fizessen meg az államnak 37.590 forint eljárási illetéket.
Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság ...
BH 2000.6.250 A pertárgy értékének meghatározása özvegyi haszonélvezeti jog esetén [Pp. 24. § (2) bek. e) pont, 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) 72. §, PK 132. sz.].
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének részben helyt adott, a k.-i 349. helyrajzi számú ingatlan 2/3 tulajdoni illetőségére ági öröklés jogcímén előterjesztett tulajdoni igényét azonban elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 nap alatt 25.000-25.000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá a II. r. felperest, hogy fizessen meg az államnak 37.590 forint eljárási illetéket.Az ítélet ellen a felperesek éltek fellebbezéssel, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását kérték kereseti kérelmüknek megfelelően. A k.-i 349. helyrajzi számú házas ingatlan 2/3 részére az alperes haszonélvezeti jogával terhelten személyenként 1/3-1/3 arányban tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzését igényelték. Sérelmezték az elsőfokú bíróság döntését a perköltség viselésének módjára és a perköltség összegére vonatkozóan is.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 20.000 forint másodfokú eljárási költséget. Kötelezte a II. r. felperest, hogy fizessen meg az államnak 24.000 forint másodfokú eljárási illetéket. Tényként állapította meg, hogy a felperesek tulajdoni igényüket 200.000-200.000 forintban jelölték meg. A Pp. 26. §-a értelmében azonban a pertárgy értékét, ha a felperes által megjelölt érték a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkezik, vagy egyébként valószínűtlen, a bíróság határozza meg. A felperesek a pertárgy értékét a műszaki szakértői vélemény értékmegállapításait elfogadva, az 1981. évi műszaki érték 2/3 részében jelölték meg. Ezzel szemben - amennyiben kereseti kérelmük alapos lett volna - a pertárgy értékét a hagyaték megnyílta időpontjában irányadó értékhez viszonyítva kell elfogadni. Ez pedig a Ptk. 673. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a hagyaték megnyíltának, azaz 1996. december 20. napjának időpontjában fennálló érték. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el a pertárgy értékének meghatározásakor, amikor a perbeli szakértői vélemény forgalmiérték-meghatározása alapján, a 2/3 tulajdoni illetőség ellenértékét vette a Pp. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a pertárgy értéknek, és ez alapján állapította meg a felpereseket terhelő perköltség összegét.
A jogerős ítélet ellen a felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, kizárólag a terhükre megállapított perköltség, illetve a II. r. felperest terhelő illetékfizetési kötelezettség vonatkozásában. Álláspontjuk szerint a pertárgy értékének meghatározása törvénysértő módon történt, az eljáró bíróságok elmulasztották a tulajdoni hányadra eső érték csökkentését az azt terhelő özvegyi haszonélvezeti jog értékével, ebből következően a tévesen megállapított pertárgyérték alapján eltúlzott a felperesek terhére megállapított eljárási illeték és perköltség mértéke. Az özvegyi haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, ennélfogva ezzel csökkentenie kell a perben eljárt szakértő által megállapított ingatlanforgalmi értéket. Álláspontjuk szerint a pertárgy értéke nem 1.000.000 forint, hanem az özvegyi haszonélvezeti jog értékének levonása után 600.000 forint.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadók. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát.
Az adott esetben a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 271. számú állásfoglalásával módosított 132. számú állásfoglalásában foglaltakat, amely szerint a haszonélvezettel kapcsolatos perben a pertárgy értékének meghatározásánál a Pp. 24. §-a (2) bekezdése e) pontjának az a rendelkezése irányadó, amely szerint a keresettel érvényesített jog értékeként a vitás dologi jog értékét kell számításba venni. Ennek az értéknek a kiszámítására a módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 72. §-ában foglaltak az irányadóak. A pertárgy értékének meghatározásához először a haszonélvezeti joggal terhelt dolog értékét kell megállapítani, és ennek 1/20 részét a haszonélvezeti jog jogosultjának életkora szerint alkalmazandó számmal kell szorozni. Az így kapott eredmény azonos lesz a pertárgy értékével.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
(Legf. Bír. Pfv.V.24.116/1998. sz.)