adozona.hu
BH 2000.5.233
BH 2000.5.233
Személyesen közreműködik a betéti társaság tevékenységében az a beltag, aki ellátja az üzletvezetési, képviseleti feladatokat. Rá a biztosítás ennek alapján terjed ki [1975. évi II. tv. 10. § (2) bek. c) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felperesnél az 1991. május 1-jétől 1995. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan tartott ellenőrzése eredményeként az 1996. augusztus 23-án kelt fizetési meghagyásával 201.491,-Ft járulék, 188 970,-Ft késedelmi pótlék és 50.384,-Ft járulékbírság megfizetésére kötelezte a felperest. A fizetési meghagyás kibocsátásra a más személyeket is érintő járulékfizetési kötelezettség előírása mellett az adott alapot, hogy a felperesi társaság id. M. Tibor főfoglalkozású beltagja után já...
A felperes keresetében kérte az alperes fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy id. M. Tibor a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján minősül biztosítottnak, mert a társaságban beltagként személyesen közreműködött.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy id. M. Tibor beltagra személyes közreműködése folytán - ellátta a képviseleti, üzletvezetői feladatokat és a munkáltatói jogok gyakorlását - a biztosítás a T. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján 1993. június 1-jétől 1995. december 31-ig kiterjedt, és nincs jelentősége annak, hogy vele a felperes megbízási szerződést is kötött.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint a megyei bíróság tévesen értelmezte a T. és a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit. A személyes közreműködés a tagok ilyen jellegű megegyezésének hiányában nem öleli fel sem a képviseletet, sem az üzletvezetést, sem a munkáltatói jogok gyakorlását. A biztosítási jogviszony fennállása akkor állapítható meg, ha az adott tevékenységet a társasági szerződés a tag számára személyes közreműködésként határozza meg.
A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy személyes közreműködésnek minősülnek-e a felperes beltagja, id. M. Tibor által végzett, a társasági szerződésben meghatározott tevékenységek. A T. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján ugyanis a biztosítás akkor terjed ki a betéti társaság természetes személy beltagjára, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik.
A Legfelsőbb Bíróság már több korábbi eseti döntésében rámutatott arra, hogy az a tag minősül a társaság tevékenységében személyesen közreműködőnek, aki a társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátásában ténylegesen közreműködik. A bírói gyakorlat következetes abban, hogy a biztosítás fennállását a konkrét jogviszony tényleges tartalma alapján kell elbírálni. A peradatokból egyértelműen megállapítható az, hogy id. M. Tibor beltag - a felperes által sem vitatottan - a társasági szerződés 6. pontjában meghatározott üzletvezetői és képviselői feladatokat lát el, valamint munkáltatói jogokat gyakorol az alkalmazottak felett. Személyes közreműködés nemcsak a társaság fő tevékenységében való közreműködéssel valósulhat meg, hanem a beltag által végzett tevékenységgel is, amely ugyancsak személyes közreműködésnek minősül. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a beltag a fentebb felsorolt tevékenységeit a társasági szerződés 1993. július 1-jei módosítása nem érintette, amely egyébként megszüntette a beltagok személyes közreműködési kötelezettségét.
Helyesen állapították meg tehát az eljárt bíróságok azt, hogy a felperes beltagjának tevékenységét személyes közreműködésnek kell tekinteni, amelynek folytán rá a biztosítás kiterjedt.
Tévedett ugyanakkor a felperes felülvizsgálati kérelmében abban, hogy a beltagja által végzett tevékenységeket nem tekintette a személyes közreműködés körébe tartozóknak. A Legfelsőbb Bíróság a felperesi érvelésre szükségesnek tartja azt is hangsúlyozni, hogy a személyes közreműködés fogalmát tágan kell értelmezni, annak minősül a társaság érdekében kifejtett bármely tevékenység, így az üzletvezetés, a képviselet és a munkáltatói jogok gyakorlása is. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy a tag bizonyos tevékenységeket személyes közreműködésként végezzen, míg egyidejűleg más tevékenységek ellátására polgári jogi megbízási szerződést kössön - mint ahogyan id. M. Tibor is megbízási jogviszony keretében végzett a társaság számára különböző javítási, karbantartási stb. tevékenységeket -, vagy munkaviszonyt létesítsen a társasággal. A tagi munkavégzésnek tehát több jogi formája van, amely egyidejűleg is érvényesülhet.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.III.28.289/1997. sz.)