adozona.hu
BH 2000.5.216
BH 2000.5.216
Választottbírósági kikötés érvénytelensége nem állapítható meg azon az alapon, hogy az erre vonatkozó megállapodást arra fel nem jogosított személyek írták alá, feltéve, hogy utóbb az érdekeltek a megállapodást jóváhagyják. Nem érvénytelen az ilyen kikötés azon az alapon sem, hogy az alapszerződésben nem a szerződést kötő fél székhelye, hanem annak fióktelepe szerepel [Ptk. 221. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 4. § (4) bek., 286. §, 1994. évi LXXI. tv. 1. §, 8. § (1) bek., 1994. évi XXXIX. tv. 31. §, 42. §, 44.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A peres felek között 1995. március 2-án megbízási szerződés jött létre. Ebben a felperes tőzsdei ügyletek bonyolításával bízta meg az alperest és 4.892.054,-Ft-ot óvadékként befizetett. A szerződés 5. pontja szerint: "A szerződő felek a szerződésből eredő vitáikat - amennyiben egymás közötti megegyezéssel nem tudják rendezni - a Budapesti Árutőzsde választottbírósága elé terjesztik". A megbízási szerződést az alperes részéről K. J. és M. I. írták alá, az alperes címeként a szerződésen 1052 Bu...
BH 2000.5.216 Választottbírósági kikötés érvénytelensége nem állapítható meg azon az alapon, hogy az erre vonatkozó megállapodást arra fel nem jogosított személyek írták alá, feltéve, hogy utóbb az érdekeltek a megállapodást jóváhagyják. Nem érvénytelen az ilyen kikötés azon az alapon sem, hogy az alapszerződésben nem a szerződést kötő fél székhelye, hanem annak fióktelepe szerepel [Ptk. 221. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 4. § (4) bek., 286. §, 1994. évi LXXI. tv. 1. §, 8. § (1) bek., 1994. évi XXXIX. tv. 31. §, 42. §, 44. §, 1989. évi 23. tvr. 6. §, 9. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek b) pont, 157. § a) pont].
A peres felek között 1995. március 2-án megbízási szerződés jött létre. Ebben a felperes tőzsdei ügyletek bonyolításával bízta meg az alperest és 4.892.054,-Ft-ot óvadékként befizetett. A szerződés 5. pontja szerint: "A szerződő felek a szerződésből eredő vitáikat - amennyiben egymás közötti megegyezéssel nem tudják rendezni - a Budapesti Árutőzsde választottbírósága elé terjesztik". A megbízási szerződést az alperes részéről K. J. és M. I. írták alá, az alperes címeként a szerződésen 1052 Budapest, Akadémia u. 1-3. került feltüntetésre.A felperes 1995. szeptember 11-én érkeztetett keresetében az 1995. március 2-án megkötött megbízási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Ennek következtében kérte az eredeti állapot helyreállítását, valamint az alperes kötelezését 4.892.054,-Ft és kamatai megfizetésére. Annak megállapítását is kérte, hogy a választottbírósági kikötés semmis. A felperes három semmisségi okot jelölt meg:
- a szerződésen nem az alperes cégjegyzékbe bejegyzett székhelye került feltüntetésre, hanem olyan cím - fióktelep -, mely a cégjegyzékben nincs feltüntetve,
- a szerződést az alperes részéről aláíró személyek a cégjegyzékbe, mint cégjegyzésre jogosult személyek, nem kerültek bejegyzésre,
- az alperes a megbízási szerződés aláírásakor nem volt jogosult az árutőzsdén tőzsdei kereskedelem folytatására, mivel az ezt engedélyező Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet határozatát csak 1995. március 10-én kapta kézhez, illetve a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos tevékenységet csak 1995 márciusa után hozott közgyűlési határozattal vette fel tevékenységi körébe.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a fióktelep feltüntetése a szerződésben a megbízási szerződést nem teszi semmissé akkor sem, ha a fióktelep a cégjegyzékbe nincs bejegyezve. A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló az 1997. évi CXLIV. tv-nyel módosított, majd az 1997. évi CXLV. tv-nyel hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még alkalmazandó 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 6. §-a értelmében ugyanis a fióktelep bejegyeztetése nem kötelező. A szerződést az alperes nevében aláíró személyekkel kapcsolatban előadta, hogy M. I. az 1995/1. számú vezérigazgatói utasítás alapján, K. J. pedig az 1994. november 1-jén kelt meghatalmazás alapján jogszerűen írhatta alá az alperes nevében az 1995. március 2-án kelt megbízási szerződést. Ha ez mégsem lenne így, a Ptk. 221. §-a alapján a megbízási szerződést aláíró M. I. és K. J. eljárását az alperes nevében tett jognyilatkozatnak tekinti, és azt jóváhagyja. Álláspontja szerint az alperes jogosult volt tőzsdei tevékenységet folytatni. Csatolta az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet 1994. december 8-án, illetve 1995. február 28-án kelt határozatait, amelyekben - előbb határozott ideig, majd határozatlan időre - az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet jóváhagyta az alperes üzletszabályzatát. Hivatkozott az alperes továbbá arra is, hogy a peres felek között a Budapesti Értéktőzsde- és Árutőzsde állandó választottbíróságán is eljárás folyt, melyben a jelen per alperese volt a felperes és ahol a jelen per tárgyát képező megbízási szerződés alapján a választottbíróság 4.026.361,-Ft tőke és kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte a jelen per alperesét az 1996. május 7-én kelt ítéletében.
A megyei bíróság az 1997. március 25-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította, és a perköltség megfizetésére is kötelezte. Az ítéletben kifejtettek szerint a fióktelep bejegyzése a cégjegyzékbe nem kötelező, és a megbízási szerződést arra jogosultak írták alá. A tőzsdei tevékenységhez szükséges engedéllyel az alperes rendelkezett, annak pedig nincs jelentősége, hogy mikor vette kézhez az alperes a határozatot, az ugyanis 1995. február 28-i keltű.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1997. november 11. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest az alperes perköltségének megfizetésére. Ítélete indokolásában a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság kifejtette: az alperes az eljárás során kijelentette, hogy M. I. és K. J. eljárását jóváhagyja, így az e személyek által tett jognyilatkozatot a saját nevében megkötött szerződésnek tekinti. Ezért a felperes nem hivatkozhat arra, hogy a perbeli szerződés megkötésénél az alperes nevében álképviselők jártak el. Rámutatott továbbá arra: a megbízási szerződés érvényessége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megbízási szerződésben a megbízott székhelye helyett a cégjegyzékbe be nem jegyzett fióktelepe került feltüntetésre, illetve az, hogy az alperes tevékenységi körében - a cégjegyzékbe bejegyezve - a tőzsdei tevékenység nem szerepelt. A szerződés ugyanis akkor lesz semmis, ha tiltott tevékenység végzésére irányul. Az érvénytelenség jogkövetkezményeit akkor kell alkalmazni, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedéllyel a kötelezett nem rendelkezik. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1995. február 28-án kelt határozatából megállapítható, hogy az alperes tőzsdetag volt, továbbá hogy az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény 31. §-a alapján jóváhagyott üzletszabályzattal rendelkezett. Ennélfogva az alperes ezen törvény 42. és 44. §-ai alapján tőzsdei kereskedelemben részt vehetett és akár a saját számlájára, akár bizományosként tőzsdei ügyletet köthetett.
A jogerős ítélettel szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az alperest a kereseti kérelmében foglaltaknak megfelelően marasztalja, továbbá az alperest a perköltségeinek megfizetésére is kötelezze. A per során előadott álláspontjával egyezően kifejtette, hogy a felek között 1995. március 2-án megkötött megbízási szerződés érvénytelen, mert az alperes azt 1995. március 2-án nem köthette volna meg jogszerűen, mivel a gazdasági társaságokról szóló többször módosított, majd az 1997. évi CXLIV. tv.-nyel hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még alkalmazandó 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (4) bekezdése értelmében engedélyhez kötött tevékenységet gazdasági társaság csak engedély birtokában végezhet, az alperes pedig az engedélyt csak 1995. március 10-én kapta kézhez. Ekkor sem szerepelt azonban a tőzsdei kereskedés a tevékenységi körében, mert azt csak az 1995. május 31-i közgyűlésén vette fel tevékenységi körként a létesítő okiratának módosításával. A Gt. rendelkezéseiből az következik, hogy a gazdasági társaság a tevékenységi kör gyakorlását legkorábban akkor kezdhette meg, amikor erről - az alapszabálya módosításával - döntött. A megbízási szerződést az alperes nevében aláírók nem voltak jogosultak a szerződés aláírására, az M. I. meghatalmazását tartalmazó vezérigazgatói utasítás a Gt. 286. §-ában foglaltakba ütközik. Végül a jogerős ítéletben foglaltak ellentétesek a Ctvr. 9. §-a (1) bekezdésének rendelkezésével is. Eszerint ugyanis a fióktelep cégbírósági bejegyzése kötelező, ha az adott fióktelepen ügyintézés folyik. Az alperes a szerződésben szereplő címen széles körű ügyintézést végzett.
A felperes újabb, 1998. október 5-i beadványában vitatta továbbá a választottbírósági kikötés érvényességét is, ugyanis a szerződésben foglaltak szerint a "Budapesti Árutőzsde Választottbírósága" jár el a felek közötti vitában, holott ilyen választottbíróság soha nem alakult. A szerződéskötés időpontjában a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbírósága létezett, és az alperes által említett ítéletet a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbírósága hozta meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását és a felülvizsgálati eljárással felmerült költségeinek megfizetését kérte.
A peres felek a felülvizsgálati tárgyaláson egybehangzóan adták elő, hogy a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde Állandó Választottbírósága VB 25/1995. számú ítéletének érvénytelenítése iránti pert a perben első fokon eljáró bíróság a jelen eljárás befejezéséig felfüggesztette.
A felülvizsgálni kért ítéletek törvénysértőek.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve ha - többek között - a per megszüntetésének van helye. A per megszüntetésének egyik esete, ha bírósági eljárásnak nincs helye, mert a jogvitával kapcsolatban az érintett felek választottbírósági eljárást kötöttek ki [Pp. 157. §-ának a) pontja folytán irányadó Pp. 130. § (1) bekezdésének b) pontja]. Az adott ügy tárgyát képező megbízási szerződés 5. pontja ilyen választottbírósági kikötést tartalmaz. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 1. §-a értelmében eltérő rendelkezések hiányában e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, ha a választottbíróság székhelye Magyarországon van. Így a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. rendelkezései a jelen perben is irányadóak; a szerződés 5. pontjából, bár szövegezése pontatlan, kitűnik, hogy a felek mely választottbíróság eljárását kötötték ki. A törvény 8. §-ának (1) bekezdése akként szól: "Az a bíróság, amely előtt a választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben keresetet indítottak - kivéve az 54. § szerinti keresetet -, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy bármelyik fél kérelmére a pert megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A per megszüntetésére irányuló kérelmet az alperes legkésőbb a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében terjesztheti elő."
Az adott ügyben az alperes a keresetlevélre tett első ellenkérelmében, az 1995. november 29-én kelt beadványában kérte, hogy a bíróság a pert szüntesse meg a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. 8. §-a alapján. Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság e kérelem tárgyában határozatot nem hozott, az első- és másodfokú bíróság a keresetet érdemben tárgyalva arra a következtetésre jutott, hogy a felek között 1995. március 2-án létrejött szerződés érvényes, így tehát a felperesi kereset alaptalan. A perben eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv. 8. §-ában, illetve az alperes - keresetre tett - érdemi ellenkérelmében foglaltakat. A fenti jogszabályi rendelkezésből következően az adott tényállás mellett az eljárt bíróságok csak azt vizsgálhatták volna jogszerűen, hogy az 1995. március 2-án kelt megbízási szerződésben szereplő választottbírósági kikötés létrejött-e, és ha létrejött, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan-e. Ha ugyanis létrejött a választottbírósági kikötés, és az nem érvénytelen, nem hatálytalan, nem betarthatatlan, a bíróságnak nincs hatásköre a kereset elbírálására.
A Legfelsőbb Bíróságnak mint felülvizsgálati bíróságnak a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - függetlenül a felülvizsgálati kérelem tartalmától - vizsgálnia kellett az 1995. március 2-án megkötött megbízási szerződés választottbíróságra vonatkozó kikötésének érvényességét. E vonatkozásban arra a következtetésre jutott, hogy bár az alperes nevében aláírók valóban nem rendelkeztek cégjegyzési joggal az alperesi társaságnál, a meghatalmazásuk pedig a Gt. 286. §-ában foglaltakkal nem volt összhangban, ezen körülmények a választottbírósági kikötés érvényességét nem érintik. Az alperes ugyanis már az 1995. november 29-én kelt, a keresetlevélre tett első érdemi ellenkérelmében úgy nyilatkozott, hogy a szerződést aláíró személyek jognyilatkozatát jóváhagyja. Így a Ptk. álképviseletre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak, úgy kell tekinteni, hogy a szerződést az alperest szabályszerűen képviselők írták alá.
A választottbírósági kikötés érvényességét ugyancsak nem érinti, hogy a megbízási szerződésben az alperes székhelye helyett a cégjegyzékbe be nem jegyzett fióktelepe került feltüntetésre, illetve az alperes cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körében a szerződéskötés idején a tőzsdei tevékenységgel kapcsolatos tevékenység nem szerepelt, mert a tőzsdei kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységet csak a megbízási szerződés keltét követően vette fel az alapszabályába. Ezeknek az alperesi mulasztásoknak lehetnek cégjogi következményei, az alperessel szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását tehetik indokolttá, de a választottbírósági kikötés érvényességét nem érintik.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság tényként rögzíti, hogy a fent kifejtett álláspontra helyezkedett a Budapesti Értékpapír- és Árutőzsde Állandó Választottbírósága is a VB 1995. számú ítéletében, amikor az ítélet 14. oldalán leszögezte: "kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felperes és az alperes között a tőzsdei megbízásokkal kapcsolatos jogügylet az árutőzsde melletti választottbíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik".
Így tehát a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az 1995. március 2-án kelt megbízási szerződés választottbírósági kikötése létrejött, az nem érvénytelen, nem hatálytalan, nem betarthatatlan. Az alperesnek a keresetlevélre benyújtott érdemi ellenkérelmében foglaltakra figyelemmel a perben eljárt bíróságok akkor jártak volna el a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, ha észlelik, hogy a perre a választottbíróság rendelkezik hatáskörrel, és így a pert megszüntetik.
A Pp. 275. §-ának (2) bekezdéséből következően a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálati eljárásban hivatalból vette figyelembe, hogy a per megszüntetésének feltételei fennállnak, így a Pp. 275/B. §-a folytán irányadó Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással - a pert megszüntette, egyben az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságok ítéleteit hatályon kívül helyezte.
A felperes pervesztes lett, így a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a folytán megfelelően irányadó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest kötelezte a rendelkező részben meghatározott, a per megszüntetésére tekintettel - az összes körülményt figyelembe véve - mérsékelt összegben meghatározott első- és másodfokú perköltség, valamint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére.
(Legf. Bír. Gfv.X.30.412/1998. sz.)