adozona.hu
BH 2000.5.213
BH 2000.5.213
Kötelmi jogviszonyon alapuló pénzkövetelés apport tárgya nem lehet [1988. évi VI. tv. (Gt.) 22. § (2) bek., 161. § (3) bek., 335. § (2) bek., 343. § (5) bek., Ptk. 328. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú cégbíróságnál nyilvántartott PR. 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. tagjai 1996. december 30-án elfogadták a társaság átalakulási vagyonmérleg-tervezetét és 1996. december 31-én aláírták a jogutód C. Hűtéstechnikai Kft. társasági szerződését. Eszerint a jogutód korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje 3.000.000,-Ft, amelyből 1.248.000,-Ft a készpénz, és 1.752.000,-Ft az apport értéke. A társasági szerződés mellékletét képező vagyonleltár 3. sz. melléklete szerint az apportban ...
BH 2000.5.213 Kötelmi jogviszonyon alapuló pénzkövetelés apport tárgya nem lehet [1988. évi VI. tv. (Gt.) 22. § (2) bek., 161. § (3) bek., 335. § (2) bek., 343. § (5) bek., Ptk. 328. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek.].
Az elsőfokú cégbíróságnál nyilvántartott PR. 2000 Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. tagjai 1996. december 30-án elfogadták a társaság átalakulási vagyonmérleg-tervezetét és 1996. december 31-én aláírták a jogutód C. Hűtéstechnikai Kft. társasági szerződését. Eszerint a jogutód korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje 3.000.000,-Ft, amelyből 1.248.000,-Ft a készpénz, és 1.752.000,-Ft az apport értéke. A társasági szerződés mellékletét képező vagyonleltár 3. sz. melléklete szerint az apportban szerepel - a jogelőd társaság 1996. december 31-én kiállított 116/96. sorszámú számlája alapján az E. Hungária Kft.-vel szemben fennálló 290.000,-Ft tőke és 72.500,-Ft áfa-összeg alapján - bruttó 362.500,-Ft követelés, amelynél a fizetési határidő 1997. január 20. napja. Ez a követelés 290.000,-Ft értéken került a jogutód korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjébe apportként.Az elsőfokú bíróság a jogutód korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzési eljárásában 1997. november 5-én és 1998. január 26-án hiánypótlást rendelt el. Ebben szerepelt az a tájékoztatás is, hogy az "E. követelés" nem felel meg az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, ezért az elsőfokú bíróság felhívta a kérelmezőt más apport megjelölésére.
A kérelmező 1998. február 18-án bejelentette a cégbíróságnál, hogy álláspontja szerint az "E. követelés" megfelel az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, az forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, amely bármikor értékesíthető, végrehajtható, ezért az apport tárgya lehet. A kérelmező egyúttal tájékoztatta a cégbíróságot arról, hogy az "E. követelés" kiegyenlítésre került, és ennek igazolására mellékelte az 1997. február 14-én kiállított bankszámlakivonatot.
Az elsőfokú bíróság az 1998. február 26-án kelt végzésével a jogutód korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzése iránti kérelmét elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy az "E. követelés" nem lehet apport tárgya, mert azt az átalakulással létrejövő társaság nem tudja a jogutód társaság rendelkezésére bocsátani. A cégbejegyzésnek pedig előfeltétele, hogy valamennyi apport a társaság rendelkezésére álljon. Ezen jogszabályi feltételeknek nem felel meg az "E. követelés", és az ezen cégbejegyzési akadály megszüntetésére irányuló hiánypótlási kötelezettségét a kérelmező a cégbíróság felhívására nem teljesítette.
A végzéssel szemben a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, és a társaság cégbejegyzését. Megismételte azt a jogi álláspontját, amely szerint a társaság jegyzett tőkéjében szereplő "E. követelés" megfelel az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, és a követelés a jogutód korlátolt felelősségű társaság számlájára befolyt, ami apportként tulajdonképpen a jogelőd társaságnál már rendelkezésre állt. A mindennapi életben a követelések adásvételi szerződés tárgyaként már meg is jelentek.
A fellebbezés megalapozatlan.
A gazdasági társaságokról szóló, többször módosított és az 1997. évi CXLIV. tv-nyel hatályon kívül helyezett, de a jelen eljárásban még alkalmazandó 1988. évi VI. tv. (Gt.) 335. §-ának (2) bekezdése értelmében a vagyonmérleg-tervezetben átértékelési különbözettel helyesbített saját tőke - a 343. § (5) bekezdésében foglalt eltéréssel - lesz az átalakulással létrejött gazdasági társaság törzstőkéje, ha a jogutód társaság társasági szerződése ettől eltérően nem rendelkezik. A Gt. 343. §-ának (5) bekezdése szerint a korlátolt felelősségű társasággá átalakuló társaság vagyonmérleg szerinti vagyonából a jogutód társaság törzstőkéjén felüli vagyonaként kell figyelembe venni azoknak a vagyontárgyaknak - a saját tőke és a vagyonmérleg-tervezet szerinti főösszeg arányában számított - értékét, amelyek a 161. § (3) bekezdése szerinti követelményeknek nem felelnek meg.
A Gt. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a nem pénzbeli betét bármilyen, vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog lehet. A Gt. 161. §-ának (3) bekezdése ezen feltételeken túlmenően az apporttal szemben további követelményként határozza meg azt, hogy korlátolt felelősségű társaságnál apport csak olyan végrehajtható dolog, szellemi alkotás vagy jog lehet, amelyet utóbb a gazdasági társaság harmadik személy hozzájárulása (engedélye) nélkül ruházhat át.
A Gt. ezen rendelkezései alapján tehát csak olyan jog lehet apport tárgya, amely vagyoni értékkel rendelkezik, forgalomképes, és amelyet utóbb a társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül ruházhat át. A Gt. rendelkezéseinek megfelelően csak az a jog ruházható át a társaság részére apportálással, amely dologi jogi jellegű. E követelménynek nem felel meg a kötelmi jogviszony alapján pénzkövetelésre vonatkozó jogosultság, mert az csak azt jelenti, hogy a jogosultnak joga van az adóssal szembeni igényét érvényesíteni. Az ilyen kötelmi jellegű jogviszony alapján megillető pénzkövetelés a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése értelmében engedményezés tárgya lehet. Az engedményes kockázata az, hogy a kötelmi jogviszony alapján eredetileg az engedményezőt megillető pénzösszeget megkapja-e és mikor, az engedményezés alapján az engedményesnek milyen igényérvényesítési lehetőséggel kell élnie az adóssal szemben annak érdekében, hogy követeléséhez hozzájusson.
A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjében viszont - a készpénzen kívül - csak olyan vagyon lehet, amely megfelel az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek.
Helyes az elsőfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a jogutód társaság jegyzett tőkéjében feltüntetett "E. követelés" nem felel meg az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek. Az ilyen vagyont a társaság jegyzett tőkéjén felüli vagyonában lehet elhelyezni. Helytálló az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése az "E. követelés" vonatkozásában, és megalapozott a hiánypótlási kötelezettség elmulasztására figyelemmel hozott bejegyzés iránti kérelmet elutasító végzése. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt végzését a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.30.861/1998. sz.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2000.30 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
