adozona.hu
BH 2000.3.131
BH 2000.3.131
Az 1995. évben az áfa akkor volt visszaigényelhető, ha a tárgyidőszakban megfizetésre került. [1992. évi LXXIV. tv. 32. § (1) bek. a) pont, 36. § (1) bek., 48. § (1) bek., (3) bek., (4) bek. b) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes bevallásában 1995. II. negyedévre 1.606.000 forint általános forgalmi adót igényelt vissza. Az APEH Veszprém Megyei Igazgatósága általános forgalmiadó-ellenőrzést végzett az 1995. április-június közötti időszakra, és az ellenőrzés eredményeképpen az 1995. augusztus 30-án kelt határozatával a felperes terhére 1.606.000 forint áfa-különbözetet állapított meg, és írt elő, kiszabott 803.000 forint bírságot, 86.000 forint késedelmi pótlékot, 75.000 forint mulasztási bírságot. A határoza...
A fellebbezés folytán eljárt alperes az 1995. december 5. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatva a 86 000 forint késedelmi pótlékot törölte, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata és megváltoztatása iránt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát részben -, az általános forgalmi adó és adóbírság tekintetében - hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a felperes az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosult volt, és kötelezte az alperest 1 606 000 forint visszafizetésére. Az ítélet indoklása szerint az áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése és 35. §-ának (1) bekezdése szerint teljesedésbe ment szerződés szerint a felperes július 20-ig megfizetett általános forgalmi adót a kibocsátott hiteles számla alapján levonhatta.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet elutasította. Ítéletében kifejtette, hogy az áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése a perbeli időszakban nem volt hatályban, az áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 48. §-ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja szerint az adó befizetésének az elszámolási időszak utolsó napjáig kellett megtörténnie, a befizetési időszak és a bevallás szerinti tárgyidőszak nem hosszabbodik meg a bevallási határidőig. Mindezek alapján a felperes a II. negyedévre az általános forgalmi adót nem számolhatta el, és nem is igényelhette vissza azt az adót, amelyet nem fizetett meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartása iránt. A felperes módosított felülvizsgálati kérelmében az illetékalapot nem támadta. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sértette az áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontját, a másodfokú bíróság helytelenül értelmezte az áfa visszaigénylésének törvényi feltételeit. A jogszabály olyan előírást nem tartalmaz, hogy az áfa megfizetésének a tárgyidőszakban kellett megtörténnie. A felperes az adó elszámolási időszakban az áfa-tv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti teljesítési időponttal szerepeltette a számlát, és az áfa-tv. 32. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adó levonási joga megnyílt a II. negyedévben. Ezzel az áfa-tv. 48. §-ának (4) bekezdésében írt kiutalási igény pénzügyi teljesítésének feltétele is megvalósult. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sértette az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 72. §-ának (1) bekezdését, ugyanis csak adókülönbözet megállapítására kerülhetett volna sor, az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása törvénysértő. Hivatkozott arra, hogy az alperes kiutalás előtti ellenőrzést folytatott le, a visszaigényelt adót azonban 1995 augusztusában mégis kiutalta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint az áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti visszaigénylés feltétele az adó megfizetése a tárgyidőszakban. Az Art. 72. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a kiutalás megtörténte vagy annak hiánya nem törvényi feltétel.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felek által nem vitatott tényállás szerint a felperes az 1995. május 22-én kötött adásvétel után az 1995. június 19-én kibocsátott számla alapján az általános forgalmi adót csak 1995. július 17-én fizette meg az eladónak. Az adásvétel után felszámított 1.606.000 forint általános forgalmi adót a felperes 1995. II. negyedévére igényelte vissza. Az áfa-tv. 48. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy miként kell az adómegállapítási időszakra vonatkozóan az adófizetési kötelezettséget megállapítani. Amennyiben az így kiszámított adó, az elszámolandó adó előjele negatív, akkor az adóalany az áfa-tv. 48. § (3) bekezdése alapján az elszámolandó adót vagy a göngyölített adóösszegbe számítja be, vagy kéri az adó visszatérítését. Az adó visszatérítés feltétele - a 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint - hogy a tárgyi eszköz beszerzésére jutó levonható, előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 100.000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóalany a tárgyi eszköz beszerzésére jutó előzetesen felszámított adót - a 32. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben - megfizette.
A jogszabály helyes értelmezése szerint az adó-visszaigénylésére akkor kerülhet sor, ha az adózó az általános forgalmi adót a tárgyidőszakra vonatkozóan a tárgyidőszakban megfizette. Helyesen állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy az adó befizetésének az elszámolási időszak utolsó napjáig kell megtörténnie, csak ez esetben élhet a felperes jogszerűen az általános forgalmi adó visszaigénylésével. A levonási jog keletkezése és a visszaigénylési kérelem telesítése két külön jogosultság, az adólevonási jog keletkezésének időpontjáról az áfa-tv. 36. §-ának (1) bekezdése rendelkezik, mely a kibocsátott számlában feltüntetett teljesített időponthoz köti a levonási jog keletkezését. A levonható adó visszaigényléséhez azonban a további törvényi feltételeket az áfa-tv. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontja határozza meg. A felperes álláspontjával ellentétben a levonási jog keletkezése nem eredményezi önmagában a visszaigénylés jogosultságát is.
A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az Art. 72. §-a (1) bekezdésének megsértésére is. A felperes kereseti kérelmében az adóhiány megállapításának és az adóbírság kiszabásának jogszerűségét nem vitatta, az Art. 72. §-a (1) bekezdésének megsértésére nem hivatkozott. Kereseti kérelem hiányában a Pp. 215. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárt bíróságok ezt nem vizsgálták. Felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság csak olyan jogszabálysértést vizsgálhat felül, amelyre a kereseti kérelem alapján van ítéleti megállapítás.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét alaptalannak találta, mert a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.V.28.471/1997. sz.)