adozona.hu
BH 2000.3.120
BH 2000.3.120
Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban egyesbíróként csak hivatásos bíró járhat el. A bírósági titkár által e tárgyban hozott "végzés" nem minősül a bíróság által hozott határozatnak. Az ilyen - lényeges eljárási szabálysértéssel hozott - "végzés" kijavítással nem változtatható meg [Pp. 10. § (1) bek., 11. § (2) bek. k) pont, 12. § (1) bek., 23. § (1) bek. h) pont, 224. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 7. § (1), (2) bek., 18. § (3) bek., 105/1952. (XII. 28.) MT r. 13. § (3) bek., 1972. évi IV.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes létesítéséről szóló társasági szerződést az alapító tagok 1997. június 16-án írták alá. A társaság tevékenységi körében szerepel - többek között - a 8040 TEÁOR sz. "Felnőtt- és egyéb oktatás", a 9214 TEÁOR sz. "Rádiós és televíziós tevékenység", és a 9218 TEÁOR sz. "Közösségi művelődési tevékenység".
A társaság jogi képviselője 1997. július 8-án benyújtott cégbejegyzés iránti kérelmére a cégbíróság bírósági titkára az 1997. augusztus 5-én kelt "végzésével" elrendelte a társaság cé...
BH 2000.3.120 Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban egyesbíróként csak hivatásos bíró járhat el. A bírósági titkár által e tárgyban hozott "végzés" nem minősül a bíróság által hozott határozatnak. Az ilyen - lényeges eljárási szabálysértéssel hozott - "végzés" kijavítással nem változtatható meg [Pp. 10. § (1) bek., 11. § (2) bek. k) pont, 12. § (1) bek., 23. § (1) bek. h) pont, 224. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 7. § (1), (2) bek., 18. § (3) bek., 105/1952. (XII. 28.) MT r. 13. § (3) bek., 1972. évi IV. tv. 80. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 24. § (1) bek.].
Az alperes létesítéséről szóló társasági szerződést az alapító tagok 1997. június 16-án írták alá. A társaság tevékenységi körében szerepel - többek között - a 8040 TEÁOR sz. "Felnőtt- és egyéb oktatás", a 9214 TEÁOR sz. "Rádiós és televíziós tevékenység", és a 9218 TEÁOR sz. "Közösségi művelődési tevékenység".A társaság jogi képviselője 1997. július 8-án benyújtott cégbejegyzés iránti kérelmére a cégbíróság bírósági titkára az 1997. augusztus 5-én kelt "végzésével" elrendelte a társaság cégbejegyzését. A határozat 1997. november 6-án jelent meg a Cégközlönyben.
A felperes 1997. december 1-jén benyújtott keresetében kérte a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a 8040 TEÁOR számú és a 9218 TEÁOR számú tevékenységi kör betéti társaság által nem, illetve csak engedély birtokában folytatható. Bírósági titkárnak - a Pp. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 12. §-ának (1) bekezdése értelmében - nincs jogköre a cégbíróság nevében bejegyző végzést hozni.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A társaság alapító tagjai 1998. március 3-án kelt társaságiszerződés-módosító okirattal törölték a társaság tevékenységi köréből a keresetlevélben kifogásolt 8040, 9214 és 9218 TEÁOR számú tevékenységi köröket. A cégbíróság az 1998. március 20-án kelt végzésével a változásokat bejegyezte a cégnyilvántartásba. A társaság tevékenységi körének módosítására figyelemmel a felperes az 1998. május 11-én tartott tárgyaláson az alperes tevékenységi körével kapcsolatos kereseti kérelmétől elállt.
Az elsőfokú bíróság az 1998. május 11-én kelt ítéletével a cégbíróság 1997. augusztus 5-én kelt végzését hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy az államnak fizessen meg a felhívásban megjelölt helyen, időben és módon 15.000,-Ft-ot.
Az elsőfokú bíróság az ítéletét azzal indokolta, hogy a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján - ha e tvr. az adott eljárási kérdésben speciális rendelkezést nem tartalmaz - a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni. A Ctvr. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a cég bejegyzésére, illetve a bejegyzési eljárás lefolytatására a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre. A Pp. 11. §-a (2) bekezdésének k) pontja és 12. §-ának (1) bekezdése szerint az elsőfokú eljárás során a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül jár el. Ha a jogszabály egyesbíró hatáskörébe utalja az ügy elintézését, akkor egy hivatásos bíró jár el. Ezekből az következik, hogy bírósági titkár nem járhat el megyei bírósági határkörbe tartozó ügyekben. A cégbíróság az alperes cégbejegyzési eljárásában lényeges eljárási szabályt sértett, amely a Ctvr. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését indokolja. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt eljárási illeték megfizetésére a pervesztes alperes köteles.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Fellebbezéséhez mellékelte a cégbíróság 1998. október 1-jén kelt végzését. Ezzel dr. R. A. fővárosi bírósági bíró az alperes bejegyzését elrendelő 2. sorszámú végzését a Pp. 224. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból kijavította úgy, hogy a 2. sorszámú végzést dr. T. F. fővárosi bírósági tanácselnök hozta meg. Az alperes jogi képviselőjének álláspontja szerint a kijavító végzéssel a cégbíróság a korábban sérelmezett eljárási szabálysértését megszüntette.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Nem ellenezte azonban, hogy a másodfokú bíróság a Ctvr. 18. §-a (3) bekezdésének második fordulata szerinti jogkövetkezményt alkalmazza, ennek megfelelően a bejegyző végzést annak jogszabálysértő voltának megállapítása mellett hatályában fenntartsa mindaddig, amíg a cégbíróság a Legfelsőbb Bíróság kötelezése alapján a cégbejegyzés iránti kérelemről érdemi határozatot nem hoz. Előadta, hogy a bejegyző végzés kijavításának a Pp. 224. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem álltak fenn.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése szerint, ha e törvényerejű rendeletből és a cégbíróság eljárásának nemperes jellegéből más nem következik, a cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyelete során a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A Pp. 23. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek (eljárások), amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal. A bejegyzési kérelem benyújtásának időpontjában irányadó Ctvr. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése a cégbejegyzési eljárások lefolytatására a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróságok hatáskörét és illetékességét állapította meg. A Pp. 10. §-ának (1) bekezdése szerint első fokon ítélkeznek - a fentiek szerint - a megyei bíróságok is. A Pp. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében az első fokon eljáró bíróság - ha törvény kivételt nem tesz - egy hivatásos bíróból mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. A Pp. 11. §-a (2) bekezdésének k) pontja népi ülnökök nélküli eljárást ír elő arra az esetre, ha arról jogszabály rendelkezik ilyen tartalommal. A Pp. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyes bíró hatáskörébe utalt perekben hivatásos bíró jár el. A Pp. fenti rendelkezéseinek összevetése alapján az első fokon eljáró bíróság alatt - törvényben meghatározott esetekben - egyes bíró is értendő, az egyes bíró hatáskörébe utalt ügyekben pedig csak hivatásos bíró járhat el.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése értelmében - amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A bíróságról szóló 1972. évi IV. tv-nek - mint általános szabálynak - a bejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos 80. §-a kétségtelenül akként rendelkezett, hogy a nemperes eljárásokban bírósági titkár is eljárhat, és határozatot hozhat. A titkár azonban csak akkor járhat el, ha az eljárásra és a határozathozatalra törvény feljogosítja. Sem a Pp., sem a Ctvr. - mint különös szabály - ilyen jogkört a titkárnak a bejegyzési eljárásra vonatkozóan nem biztosít. A bírósági titkár által hozott bejegyzést elrendelő végzés tehát a Ctvr. 7. §-ának (1) bekezdésében írt eljárási szabályokat sérti. Bejegyző végzést csak hivatásos bíró hozhat.
A jogszabálysértéssel hozott elsőfokú végzés kijavításának nem álltak fenn a Pp. 224. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételei sem. A Pp. 224. §-ának (1) bekezdése értelmében a határozat kijavítására névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt van lehetőség. E rendelkezés nem ad módot arra, hogy az eljárásranem jogosult által hozott határozatot utóbb kijavítási eljárás eredményeként arra jogosult személy írja alá. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés elbírálása során ezért az utóbb kijavítással pótolni kívánt bírói aláírást nem vehette figyelembe.
A Ctvr. 18. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bíróság a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetnek helyt ad, akkor a végzést részben vagy egészben hatályon kívül helyezi, vagy a bíróság a cégbíróság végzését a jogszabálysértés megállapítása mellett hatályában fenntarthatja, és egyben kötelezheti a céget, illetve a cégbíróságot a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A végzés hatályon kívül helyezésével a cég megszűnik, míg a jogszabálysértés megállapítása esetén ilyen intézkedésre nem kerül sor, hanem lehetőség nyílik a jogszabálysértés kiküszöbölésére. Ez a bíróság intézkedésétől, a jogszabálysértés jellegétől függően a cég vagy a cégbíróság kötelezettsége.
A cégeljárásban a titkár által hozott bejegyző végzés valójában nem tekinthető a bíróság által hozott határozatnak. Ennek ellenére ahhoz különböző joghatások fűződtek. Az alperest a cégjegyzékbe bejegyezték, a bejegyzés közzétételre került. Az alperes a gazdasági életben bejegyzett cégként önálló jogalanyként vehetett részt. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése a cég megszűnésével járna a Ctvr. 25. §-ának (3) bekezdése értelmében, és a megszűnés esetén a jogszabálysértés kiküszöbölésére már nincs lehetőség.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint lehetőséget kell adni a cégbíróságnak arra, hogy a bejegyzés iránti kérelem tárgyában a jogszabályoknak megfelelő módon érdemi határozatot hozzon. Ha a cégbíróság szabályszerű eljárásának eredményeként az alperes cégbejegyzését elrendeli, akkor a jogsértő állapot megszűnik, és a cég érdekei, illetve a forgalombiztonsági szempontok sem szenvednek sérelmet. A szabályszerű eljárásban hozott bejegyző végzés eredményeként az alperes a gazdasági társaságokról szóló többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 24. §-ának (1) bekezdése alapján a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, a Ctvr. 18. §-ának (3) bekezdésében biztosított jogkörével élve kötelezte a cégbíróságot a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, és az egyébként jogszabálysértő bejegyző végzést ugyanezen bekezdés alapján a jogszabályoknak megfelelő eljárásban hozott határozat meghozataláig hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gf.VII.33.048/1998. sz.)