adozona.hu
BH 2000.2.66
BH 2000.2.66
I. Általános fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezeti részvénytársaság cégbejegyzés iránti kérelmének jogszerű megtagadása [1992. évi I. tv. (Szvt.) 81. § (1)-(2) bek., 83. § (3) bek., 84. § (1)-(2) bek., 86. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (3) bek., 253. §, 260. §, 261. §] II. Szövetkezet átalakulása során a jogutód részvénytársaság létrejöttének időpontját nem a cégbíróság, hanem az átalakuló közgyűlés jogosult meghatározni. A létrejövetel időpontja a jogutód társaság alapító okiratának e
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A T. és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) 1992. június 8-án elfogadta a Szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvényben (a továbbiakban: Szvt.) előírt kötelező módosításokat tartalmazó alapszabályát. A módosításokat tartalmazó további közgyűlési határozatokkal együtt a Szövetkezet 1992. június 29-én benyújtotta a változás bejegyzése iránti kérelmét a cégbírósághoz. A változások bejegyzésére nem került sor, mivel a Szövetkezet 1994. április 6-á...
BH 2000.2.66 I. Általános fogyasztási értékesítő és beszerző szövetkezeti részvénytársaság cégbejegyzés iránti kérelmének jogszerű megtagadása [1992. évi I. tv. (Szvt.) 81. § (1)-(2) bek., 83. § (3) bek., 84. § (1)-(2) bek., 86. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 19. § (3) bek., 253. §, 260. §, 261. §]
II. Szövetkezet átalakulása során a jogutód részvénytársaság létrejöttének időpontját nem a cégbíróság, hanem az átalakuló közgyűlés jogosult meghatározni. A létrejövetel időpontja a jogutód társaság alapító okiratának elfogadása és a cégbíróság jogerős bejegyző határozata közötti időtartamon belüli időpont lehet [1992. évi I. tv. (Szvt.) 88. §, 1988. évi VI. tv. (Gt.) 331-340. §-ai, 367-369. §-ai].
A T. és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) 1992. június 8-án elfogadta a Szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvényben (a továbbiakban: Szvt.) előírt kötelező módosításokat tartalmazó alapszabályát. A módosításokat tartalmazó további közgyűlési határozatokkal együtt a Szövetkezet 1992. június 29-én benyújtotta a változás bejegyzése iránti kérelmét a cégbírósághoz. A változások bejegyzésére nem került sor, mivel a Szövetkezet 1994. április 6-án kelt kérelmére a cégbíróság a változásbejegyzési eljárást megszüntette.A Szövetkezetnek 1992 márciusában 1738 tagja volt. Az 1992. június 8-án elfogadott alapszabály a részjegy összegét 1.000 forintra, az 1993. május 28-i küldöttgyűlés pedig 10.000 forintra emelte fel, és akként rendelkezett, hogy 1993. december 31-ig az 5.000 forintig való kiegészítést, 1994. december 31-ig pedig a teljes összeget teljesíteni kell.
A Szövetkezet 1993. május 28-án megtartott küldöttgyűlése az 5/1993. számú határozatával a Szövetkezet részvénytársasággá 1993. december 31. napjával történő átalakulásáról határozott. A Szövetkezet elnöke 1993. december 13-án kelt meghívóval az előkészítő közgyűlést 1993. december 30. napjára hívta össze. A közgyűlésre 135 tagot hívott meg, akik közül 99 jelent meg a közgyűlésen. Ez a közgyűlés a 2/1993. sz. közgyűlési határozatával ismételten határozott a Szövetkezet részvénytársasággá történő átalakulásáról. Ezt követően a Szövetkezet igazgatósága - az 1994. január 25-én kelt meghívóval - az átalakulási közgyűlést 1994. február 25. napjára összehívta, amelyre 158 tagot hívott meg. A közgyűlésen 110 tag jelent meg. Az igazgatóság a meghívóhoz mellékelte az alapító okiratot, a felügyelőbizottság működési rendjét és a vagyonmérleg-tervezetet. Ez a közgyűlés a 4/1994. sz. közgyűlési határozatával elfogadta a Szövetkezet részvénytársasággá történő átalakulását, majd a részvénytársaság közgyűléseként tovább működve az 1/1994. RT. számú közgyűlési határozatával elfogadta az 1993. december 30-i keltezéssel ellátott alapító okiratot, és - nevek említése nélkül - az igazgatóság tagjait, az elnök-igazgatót és a felügyelőbizottsági tagokat megválasztotta.
A közgyűlésekre azokat a tagokat hívták meg, akik a felemelt részjegy befizetésével kapcsolatos előírásokat teljesítették.
A T.-i Általános Fogyasztásit Értékesítő és Beszerző Szövetkezeti Részvénytársaság (a továbbiakban: Részvénytársaság) cégbejegyzés iránti kérelmét 1994. március 24-én nyújtotta be a cégbírósághoz. A Részvénytársaság cégbejegyzését a cégbíróság 1996. július 22-én kelt végzésével megtagadta. Határozatát azzal indokolta, hogy a Szövetkezet átalakulása során olyan kiküszöbölhetetlen jogszabálysértések történtek, amelyek a Részvénytáraság létrejöttével kapcsolatos további vizsgálódást vagy hiánypótlást szükségtelenné teszik.
A Szövetkezet ugyanis megsértette az Szvt. 80. §-át, mivel az átalakulás elhatározásának 1993. május 28-i időpontjától számított 90 napon belül az igazgatóság nem hívta össze az előkészítő közgyűlést. Megsértette továbbá az Szvt. 21. §-ának (2) bekezdését, amikor a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat a tagokkal azonos módon nem hívta meg az előkészítő és az átalakulási közgyűlésekre.
Az elsőfokú cégbíróság megállapította, hogy a Szövetkezetnél az 1992. márciusi közgyűlés megtartásakor nyilvántartott tagok száma 1.738 fő volt. Az 1993. december 30-án megtartott előkészítő közgyűlésre 135 tagot, az 1994. február 25-én megtartott átalakulási közgyűlésre pedig 158 tagot hívtak meg. Ugyanakkor nincs adat arra, hogy az 1.738 tagból hány személynek és miként szűnt meg a tagsági viszonya. A Szövetkezet elnökének az előbbi közgyűléseken tett nyilatkozataiból a cégbíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Szövetkezetnek jóval több tagja van a közgyűlésekre meghívott tagok számánál. Ezek a közgyűlések tehát nem szabályszerűen kerültek összehívásra, és a közgyűlések határozatképtelenek voltak.
Az előkészítő közgyűlés nem felelt meg az Szvt. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írtaknak sem, mivel az igazgatóság nem adott tájékoztatást a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről, ideértve a juttatások és támogatások kérdését is.
Az Szvt. 84. §-ának (1) bekezdése az átalakulás feltételeként írja elő a szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti felosztását. A Szövetkezetnél azonban a taglétszám, a Részvénytársaságban részt nem vevők száma és a velük való elszámolás módja, valamint a Szövetkezet vagyona még az átalakulási közgyűlés idején is kérdéses volt. Így került sor az átalakulásról való határozathozatalra a jogszabálysértő módon összehívott és határozatképtelen közgyűlésen. A Szövetkezet megsértette az Szvt. 84. §-ának (2) bekezdésében írt kötelezettségét is, amikor az igazgatóság nem adta át szövetkezeti vagyonkezelő szervezetnek a fel nem osztható vagyonára jutó részvényt.
Az elsőfokú cégbíróság megállapította továbbá, hogy az átalakulási eljárás nem azonos a gazdasági társaságról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 260. §-ában szabályozott zártkörű alapítással. Az alapító okiraton ugyanis nem elegendő a Szövetkezet képviselőjének az aláírása, azt - a Gt. 19. §-ának (3) bekezdése szerint - valamennyi részvényesnek kézjegyével el kell látnia. Az alapító okirat egyébként formai szempontból is jogszabálysértő; az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásáról külön szavazást kellett volna tartani. További hiányosságként értékelte, hogy a Részvénytársaság alapító okiratában nincs meghatározva a pénz és az apport aránya, és a vagyonmérlegben az ingatlanok között szerepel a t.-i 2243. sz. tulajdoni lapon 2312/5 hrsz. alatt felvett ingatlan is, amely azonban sohasem képezte a Szövetkezet tulajdonát.
Az elsőfokú cégbíróság észlelte azt is, hogy az átalakulási közgyűlés megtartására 1994. február 25-én került sor, ennek ellenére a Részvénytársaság alapító okiratának kelte 1993. december 30., a Részvénytársaság létrejöttének időpontja pedig az alapító okirat szerint 1994. január 1.
A cégbejegyzést megtagadó végzés ellen benyújtott fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1997. szeptember 22-én kelt végzésével az elsőfokú cégbíróság végzését helybenhagyta. A végzés indokolása szerint a Szövetkezet elnökének az előkészítő, és az átalakulási közgyűlésen a taglétszámmal kapcsolatban tett nyilatkozatai alapján megállapítható volt, hogy a Szövetkezetnek jóval több tagja volt a közgyűlésre meghívottaknál, ezért mind az előkészítő, mind az átalakulási közgyűlés szabálytalanul összehívott és határozatképtelen volt. A Részvénytársaság nem zártkörű alapítással alakult, mert annak a Gt. 260. §-ában írt feltételei nem voltak adottak. Zártkörű alapítással ugyanis csak akkor hozható létre részvénytársaság, ha valamennyi részvényes személye előre ismert az átalakuló szövetkezet előtt. Ilyen esetben alakuló közgyűlést is kell tartani, s miután nem volt zártkörű az alapítás, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásának módja semfelelt meg a Gt. rendelkezéseinek.
A jogerős végzés felülvizsgálata iránt a Részvénytársaság nyújtott be kérelmet. A jogerős határozat jogszabálysértését lényegében az Szvt. 81. §-ának (2) bekezdésében, 83. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-ának (2) bekezdésében, és 80. §-ában, valamint a Gt. 260. §-ában foglaltak megsértésében jelölte meg. A Szövetkezet taglétszámának bizonyítására kérelméhez mellékelte
B) pont alatt a kimutatást 71 kilépő tag részére történt alaprészjegy kifizetéséről,
C/1. pont alatt kiadási pénztárbizonylat-másolatot a kívülállóktól történő vásárlás címén 7.046.163,-Ft kifizetéséről,
C/2. pont alatt a volt tagok, üzletrész-tulajdonosok név szerinti kifizetési jegyzékét,
C/3. pont alatt két kívülálló üzletrész-tulajdonos végleges üzletrész-átruházó nyilatkozatát,
D) pont alatt az 1993. május 28-i küldöttgyűlés jegyzőkönyvét,
E) pont alatt az 1994. április 6-án kelt kérelmet, amellyel a Szövetkezet a változásbejegyzési kérelmét visszavonta,
F) pont alatt az 1982. január 20-án kelt használatba adási szerződést a t.-i 2312/5 hrsz. alatti ingatlanról. Ezek alapján a Részvénytársaság előadta, hogy az előkészítő és az átalakulási közgyűlések összehívása szabályszerűen történt, a közgyűlések határozatképesek voltak. Hivatkozott arra, hogy a közgyűlések összehívása hirdetmény útján is megtörtént, és az esetleges külön írásbeli meghívó elmaradása esetében is szabályszerű a közgyűlések összehívása. Az eljárt bíróságok tévesen hivatkoztak a Szövetkezet elnökének a taglétszámmal kapcsolatban a közgyűléseken elhangzott nyilatkozataira, amit a B), C) és D) pont alatt mellékelt okiratok bizonyítanak.
A felülvizsgálati kérelem szerint nem sértette meg a Szövetkezet az Szvt. 21. §-ának (2) bekezdését sem, hiszen ez a rendelkezés csak 1994. május 7-től hatályos, és csak ezen időponttól törvényi előírás a tagok mellett a kívülálló üzletrész-tulajdonosok értesítése. Téves az a megállapítás, hogy - az Szvt. 80. §-ában foglaltakat megsértve - 90 napon túl került sor az előkészítő közgyűlés összehívására. Ez a rendelkezés ugyanis abban az esetben írja elő az előkészítő közgyűlés 90 napon belüli összehívását, ha a tagok tizenöt százaléka az átalakulást írásban indítványozza. Tévedés az is, hogy az Szvt. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségét a Szövetkezet nem teljesítette. A Szövetkezet nem sértette meg az Szvt. 84. §-ának (1) bekezdésében írtakat sem, mivel 1994. február 25-én a Szövetkezet teljes vagyonának a tagok közötti felosztása megtörtént. Ugyancsak alaptalan az Szvt. 84. §-a (2) bekezdésének megsértésére hivatkozás is.
A Részvénytársaság felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az alapító okiratot a részvényesek valamennyien aláírták, és az aláírási íveket az alapító okirat mellékleteként csatolták, az alapító okirat tehát formai szempontból nem jogszabálysértő. A t.-i 2312/5 hrsz. alatti ingatlan vagyonmérlegben való feltüntetése is jogszerű az F) pont alatt mellékelt használatba adási szerződés alapján. Álláspontja szerint nem lehet elutasítást eredményező cégjogi következménye annak, hogy az alapító okiraton milyen keltezés szerepel, és esetleg vita van a Részvénytársaság létrejöttének időpontjával kapcsolatban. A cégbíróság ugyanis az átalakulás időpontjaként olyan időpontot állapíthat meg, amely a megítélése szerint törvényes. Az átalakulás során a Gt. 260. §-ában szabályozott zártkörű alapítás feltételei fennállottak. A zártkörű alapításból következik, hogy az alapító okiratban a pénz és apport arányát nem kell meghatározni, és nem kell külön szavazást tartani az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak megválasztásáról.
Mindezek alapján a Részvénytársaság kérte a jogerős végzés megváltoztatását és a jogutód Részvénytársaság cégbejegyzését vagy - másodlagosan - az elsőfokú cégbíróság utasítását a jogelőd Szövetkezet változásbejegyzési eljárásának lefolytatására.
A felülvizsgálni kért jogerős határozat nem jogszabálysértő.
Az eljárt bíróságok nem sértették meg az Szvt. 81. §-ának (2) bekezdését és 83. §-ának (3) bekezdését, amikor megállapították, hogy az előkészítő és az átalakulási közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, és ezek a közgyűlések határozatképtelenek voltak. A Szövetkezetnek 1992 márciusában 1738 tagja volt, és 1993. december 30-án, valamint 1994. február 25-én is számottevően több tagja volt, mint az előkészítő közgyűlésre meghívott 135 tag, illetőleg az átalakulási közgyűlésre meghívott 158 tag.
A taglétszámmal kapcsolatban az eljárt bíróságok megalapozottan hivatkoztak a Szövetkezet elnökének az előkészítő és az átalakulási közgyűlésen tett nyilatkozataira. A szövetkezet elnökének nyilatkozatai szerint ugyanis a Szövetkezetnek az előkészítő közgyűlés időpontjában még legalább további 200 tagja, az átalakulási közgyűlés időpontjában pedig még legalább további 78 tagja volt, akiket nem hívtak meg a közgyűlésre, így a közgyűlések összehívása nem volt szabályszerű, és ezért azok határozatképesek sem voltak. A Részvénytársaság által a felülvizsgálati kérelemhez B), C/1., C/2., C/3. és D) pont alatt csatolt okiratok nem alkalmasak a Szövetkezet elnökének előbbi nyilatkozatával szemben a taglétszám hiteles bizonyítására. A C/2. alatt csatolt kifizetési jegyzékeken pl. pontos dátum nem szerepel, kifizetési időpontként viszont feltüntetésre került - a "vidék" címszó alatti kötetben - 1994. március 30-i és április 13-i kifizetés is. Ezek viszont az átalakulási közgyűlés utáni időpontok.
Alaptalanul hivatkozik a felülvizsgálati kérelemben a Részvénytársaság arra, hogy a közgyűlések összehívása hirdetmények útján is megtörtént. A jogerős végzés alapjául szolgáló tényállásban erre adat nem merült fel, ezért ennek figyelmen kívül hagyása miatt a jogerős határozat nem jogszabálysértő.
Az Szvt. 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt kötelezettségét a Szövetkezet igazgatósága nem teljesítette. Az igazgatóság olyan indítványt nem terjesztett az előkészítő közgyűlés elé, amely tájékoztatást adott volna a szövetkezeti tagok jövőbeni helyzetéről, a juttatások és támogatások kérdéséről. Az Szvt. 84. §-ának (1) bekezdését is megsértette a Szövetkezet az átalakulás során, ugyanis az átalakulási közgyűlésen nem a tényleges taglétszámhoz viszonyítva történt meg a Szövetkezet teljes vagyonának felosztása. Ez következik a taglétszámmal és a közgyűlések határozatképtelenségével kapcsolatban fentebb már részletezett megállapításokból is. Az Szvt. 84. §-a (2) bekezdésének sérelme szintén egyértelmű. Jogszabályt sértett a Szövetkezet, amikor a vagyonkezelő szervezetnek a fel nem osztható vagyonára jutó részvényt nem adta át; a veszteségek fedezésére a fel nem osztható vagyont nem lehetett felhasználni.
A Gt. 19. §-ának (3) bekezdése értelmében a részvénytársaság alapító okiratát valamennyi alapítónak alá kell írnia. Ez csak akkor lehetséges, ha az átalakuló Szövetkezet tagjainak személyi köre, illetőleg a jogutód Részvénytársaságban részt venni kívánó tagok személyi köre egyértelműen megállapítható. A jelen átalakulási eljárásban ez nem volt lehetséges. Valamennyi részvényes személye a taglétszám bizonytalan volta miatt előre nem volt ismert, ezért nem kerülhetett sor arra, hogy a Szövetkezet zártkörűen alakuljon át részvénytársasággá, és az alapító okiratot valamennyi részvényes alá sem írhatta. Helyes az eljárt bíróságok azon megállapítása, hogy az alapító okirat formai szempontból is jogszabálysértő, és a zártkörű alapításnak a Gt. 260. §-ában írt feltételei nem állottak fenn.
A könyvvizsgálói szakvéleményhez csatolt, és a cégeljárásban benyújtott hiteles tulajdonilap-másolat szerint a t.-i 2312/5 hrsz. alatti ingatlanon a Szövetkezetnek tulajdonjoga, használati joga vagy egyéb jogosultsága nincs, ezért az nem kerülhetett volna az átalakuló Szövetkezet, illetve a jogutód Részvénytársaság vagyonába. A becsatolt használatba adási szerződésben írt használati jogának és a felépítményen mint önálló ingatlanon fennálló tulajdonjogának bejegyzését a Szövetkezet 1982. január 20-a óta nem kérte a földhivataltól, és az erre vonatkozó adatok is csak a felülvizsgálati kérelemben merültek fel. A felülvizsgálni kért jogerős végzés tehát ebben a vonatkozásban sem jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozik arra, hogy a jogutód Részvénytársaság létrejöttének időpontját a cégbíróságnak kell megállapítania. Az Szvt. 88. §-a a szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulására a Gt. 331-340. §-ának, valamint a 367-369. §-ának megfelelő alkalmazását írja elő. A Gt. 367. §-a szerint az átalakuló gazdálkodó szervezet meghatározhatja az átalakulás időpontját, amely a jogutódlással létrejövő társaság létesítő okiratának (alapszabályának) elfogadásától kezdődően a jogutód társaság cégbejegyzése napjáig terjedő időtartamban lehet. Ha nem határozza meg, akkor a jogutód társaság létrejöttének napja a cégbejegyzés napjával azonos. A jogutód Részvénytársaság alapító okiratát az 1994. február 25-én tartott átalakulási közgyűlés fogadta el, ezért az átalakulás időpontjaként ennél korábbi időpontot a közgyűlés nem határozhatott volna meg.
A Gt. 261. §-a meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyekkel a részvénytársaság alapító okiratának rendelkeznie kell. Ezek között valóban nem szerepel az alaptőkében a pénz és apport értékének vagy arányának meghatározása, és az Szvt. 86. §-ának (3) bekezdése alapján a pénz és apport arányára vonatkozó, a Gt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem is alkalmazható. A cégbíróság azonban a cégbejegyzési eljárásban vizsgálni köteles, hogy a Részvénytársaság alaptőkéjébe kerülő vagyontárgyak megfelelnek-e a Gt. 253. §-ában meghatározott feltételeknek, a jogelőd Szövetkezet saját tőkéjéből mennyi és melyik az a nem pénzbeli vagyon, ami az alaptőkébe kerül. A Részvénytársaság cégbejegyzési eljárásában benyújtott okiratokból nem állapítható meg, hogy az alaptőkében szereplő vagyontárgyak megfelelnek-e az apporttal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek. Az alapító okiratban az apporttal kapcsolatos rendelkezés nincs. Így nem jogszabálysértő az eljárt bíróságoknak az apport meghatározásának hiányosságával kapcsolatos megállapítása.
A jogutódlással létrejövő Részvénytársaság első vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsága tagjainak kijelölése, illetőleg megválasztása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, és e személyeket zártkörű alapítás esetén az alapító okiratban kell meghatározni, míg nyilvános alapításnál az alakuló közgyűlésen személy szerint kell megválasztani. A jogutód Részvénytársaság alapítása nem volt zártkörű, ezért helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak közgyűlés általi személy szerinti és egyenkénti megválasztásának elmaradása a Gt. 258. §-ának h) pontjába ütközik.
Az eljárt bíróságok valóban tévesen hivatkoztak az Szvt. 21. §-a (2) bekezdésének és 80. §-ának megsértésére. Az Szvt. 21. §-ának (2) bekezdése 1994. május 7-től hatályos, ezért az a jelen átalakulási eljárásban nem alkalmazható. Az Szvt. 80. §-a pedig csak abban az esetben alkalmazandó, ha az átalakuló szövetkezet tagjainak tizenöt százaléka írásban indítványozza az igazgatóságnak az átalakulást előkészítő közgyűlés összehívását. Ezen téves jogszabályi hivatkozások azonban a jogerős határozatot érdemben nem érintik.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a felülvizsgálni kért jogerős határozatot a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv.X.30.581/1998. sz.)