adozona.hu
BH 2000.1.22
BH 2000.1.22
Együttesen gyakorolt szülői felügyelet esetén a kiskorú vagyonáról rendelkező társasági szerződést a kiskorú nevében mindkét szülőnek alá kell írnia, ingatlanapportról rendelkező szerződés esetén a gyámhatóság hozzájárulására is szükség van. Ellenkező esetben a társasági szerződés érvénytelen [Ptk. 15. §, 18. § (1) bek., 19. §, 20. §, 21. § (1) bek., 225. § (1) bek., 234. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. § (1) bek., 12/1987. (VI. 29.) MM r. 61. § (1)-(2) bek., 4/1987. (VI. 14.) IM r. 33. § (1) b
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A II. r. alperes 1983. augusztus 21-én született a felperes és az I. r. alperes házasságából. A bejegyzett cégként működő III. r. alperest 1.000.000,-Ft - kizárólag készpénzből álló - törzstőkével az I. r. alperes alapította egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként. A III. r. alperes 1996. december 17-én kelt társasági szerződése szerint a III. r. alperes törzstőkéje 11.000.000,-Ft-ra emelkedett, és a cégben az I. r. alperes 6.000.000,-Ft értékű törzsbetéttel rendelkezik, a II. r. alpe...
BH 2000.1.22 Együttesen gyakorolt szülői felügyelet esetén a kiskorú vagyonáról rendelkező társasági szerződést a kiskorú nevében mindkét szülőnek alá kell írnia, ingatlanapportról rendelkező szerződés esetén a gyámhatóság hozzájárulására is szükség van. Ellenkező esetben a társasági szerződés érvénytelen [Ptk. 15. §, 18. § (1) bek., 19. §, 20. §, 21. § (1) bek., 225. § (1) bek., 234. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. § (1) bek., 12/1987. (VI. 29.) MM r. 61. § (1)-(2) bek., 4/1987. (VI. 14.) IM r. 33. § (1) bek.].
A II. r. alperes 1983. augusztus 21-én született a felperes és az I. r. alperes házasságából. A bejegyzett cégként működő III. r. alperest 1.000.000,-Ft - kizárólag készpénzből álló - törzstőkével az I. r. alperes alapította egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságként. A III. r. alperes 1996. december 17-én kelt társasági szerződése szerint a III. r. alperes törzstőkéje 11.000.000,-Ft-ra emelkedett, és a cégben az I. r. alperes 6.000.000,-Ft értékű törzsbetéttel rendelkezik, a II. r. alperesnek pedig - mint a társaság új tagjának - 5.000.000,-Ft értékű a törzsbetétje. A társasági szerződés szerint a törzstőke összegén belül 10.000.000,-Ft értékű az apport, amely a k.-i 052/10 és a 052/11. hrsz.-ú ingatlanokból áll. A társasági szerződés, az ahhoz csatolt könyvvizsgálói jelentés és a tagjegyzék összevetéséből következően mind az I. r. alperes, mind a II. r. alperes 5.000.000-5.000.000,-Ft értékű, kizárólagosan saját tulajdonát képező ingatlanát bocsátotta a társaság rendelkezésére. Az elsőfokú cégbíróság 1997. január 24-én meghozott végzésével bejegyezte a cégjegyzékbe az 1996. december 17-i társasági szerződés alapján bekövetkezett változásokat (így a törzstőkében bekövetkezett változást is), a cégjegyzék-kiegészítő lapon pedig feltüntette, hogy a II. r. alperes 1996. december 17-i hatállyal 5.000.000,-Ft törzsbetéttel, az I. r. alperes pedig 6.000.000,-Ft törzsbetéttel tagja a cégnek. Az ingatlan-nyilvántartás szerint 1997. március 3-a után mindkét ingatlannak a III. r. alperes a tulajdonosa.A felperes keresetében előadta, hogy közte és az I. r. alperes között 1996 novemberében az életközösség megszakadt, jelenleg bontóper van közöttük folyamatban, és az I. r. alperes által ezen perben csatolt könyvvizsgálói jelentés szerint a III. r. alperes az 1996. évet 8.350.000,-Ft vesztességgel zárta. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a III. r. alperes 1996. december 17-én megkötött társasági szerződése érvénytelen, és az eredeti állapotot állítsa helyre. Arra hivatkozott, hogy az életközösség megszakadása után az I. r. alperes az akkor még 13 éves cselekvőképtelen közös gyermekkel kötött társasági szerződést, éspedig úgy, hogy azt a II. r. alperes helyett is aláírta. Álláspontja szerint a cselekvőképtelen féllel okirathamisítás útján megkötött szerződés érvénytelen.
Az alperesek végleges érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I. r. és III. r. alperes előadta, hogy a II. r. alperes az életközösség megszakadása óta az I. r. alperesnél tartózkodik, és jelenleg is fennáll mindkét szülő szülői felügyeleti joga. A társasági szerződés megkötésekor a szülők között érdekellentét nem volt, ha lett volna, az is kiküszöbölhető lenne a gyámhatóság közreműködésével. Az I. r. alperes azzal követett el mulasztást, hogy a társasági szerződést törvényes képviselői minőségében nem írta alá, de ez bármikor pótolható. A II. r. alperes egyébként - miután betöltötte 14. életévét - már maga is aláírta a társasági szerződést.
A II. r. alperes ügygondnoka azt hangsúlyozta, hogy a társasági szerződés érvényes volt, mert azt a kiskorú nevében az I. r. alperes jogosult volt aláírni; a társasági szerződés érvénytelenségére egyébként is csak a kiskorú érdekében lehetne hivatkozni a Ptk. 21. §-ának (1) bekezdése szerint.
Valamennyi alperes hangsúlyozta, hogy a II. r. alperes az I. r. alperessel megkötött érvényes ajándékozási szerződés alapján volt kizárólagos tulajdonosa a k.-i 052/10. hrsz. alatti ingatlannak, és a felperes a folyamatban lévő bontóperben sem ezt az ingatlant, sem a III. r. alperes törzstőkéjét nem tekintette a házastársi közös vagyon részének az előterjesztett vagyonmérleg szerint.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest 5000,-Ft ügygondnoki díj megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklásában rögzítette, hogy - a felperes állításával ellentétben - a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/A. §-a alapján indított perekben csak a bejegyzett céggel szemben lehet kérni a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítását. Az érvénytelenség megállapításának helye van akkor, ha a társasági szerződés valamennyi tag nevét - tehát nem csak egy tag nevét - jogszabálysértően tartalmazza. Jelen esetben azonban az érvénytelenségre alapított kereset azért is megalapozatlan, mert van olyan tag - az I. r. alperes -, akinek nevét nem jogszabálysértő módon tartalmazza a szerződés.
Kifejtette továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a Ptk. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. A szerződéskötés idején a törvényes képviselet mind a felperest, mind az I. r. alperest megillette és egymásnak jogosultak voltak meghatalmazást is adni a törvényes képviselet gyakorlására a Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése alapján. Arra vonatkozóan, hogy a törvényes képviselő jognyilatkozatának érvényességéhez mely esetben szükséges a gyámhatóság jóváhagyása, a Ptk. 19-20. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket. Jelen esetben a társasági szerződés 3. pontja nem utalt a II. r. alperes kiskorúságára és nem utalt sem a felperes, sem a gyámhatóság felhatalmazó nyilatkozatára.
A cégbíróság tehát mulasztást követett el, amikor a bejegyzési eljárás során nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a társasági szerződésen a felperes aláírása nem szerepel, és nem tisztázta, hogy a felperes feljogosította az I. r. alperest mint törvényes képviselőt a társasági szerződés aláírására. A felhatalmazó nyilatkozat hiányának észlelésekor ezért be kellett volna szereznie a gyámhatóság nyilatkozatát is.
A gyámhatóságnak eseti gondnokot kell kirendelnie, ha a szülő érdekellentét vagy más akadály miatt nem járhat el [Ptk. 225. § (1) bekezdés]. A 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet 61. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint - értékhatártól függetlenül - szükséges a gyámhatóság jóváhagyása kiskorú tulajdonában lévő ingatlan megterheléséhez. Jelen esetben az érvénytelenségi ok mindenképpen kiküszöbölhető a gyámhatóság utólagos hozzájáruló nyilatkozatának a beszerzésével vagy eseti gondnok rendelésével.
A Ptk. 234. §-a (1) bekezdésének helyes értelmezése szerint a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdése alapján indított perekben bárki lehet felperes, aki a jogi érdek fennállását igazolja. A Ptk. 21. §-ának (1) bekezdése azonban kimondja, hogy a korlátolt cselekvőképességen és cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik. A felperes mindezen érdekeltségeket nem bizonyította, és nem is valószínűsítette; meg sem jelent a tárgyalásokon.
A felperes fellebbezésében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, keresetének adjon helyt és az I. r. alperest a perköltségek megfizetésére kötelezze. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem mellőzhette volna a felek felhívását az érvénytelenségi ok kiküszöbölése vonatkozásában, és csak ennek függvényében hozhatott volna ítéletet. Hivatkozott arra, hogy a semmisség megállapítása a kiskorú érdekében áll, és ezen állítását alá is támasztotta, rámutatva a III. r. alperes veszteséges működésére. Az elsőfokú bíróságnak tehát az érvénytelenséget meg kellett volna állapítania, és annak következményeképpen "a hatályon kívül helyezésről" kellett volna döntenie.
Az I. r. és a III. r. alperesek az ítélet helybenhagyását kérték annak hangsúlyozása mellett, hogy a társasági szerződés aláírásakor a szülők között nem volt érdekellentét, de ha lett volna is, az kiküszöbölhető lett volna a gyámhatóság hozzájárulásával.
A fellebbezés részben, az alábbiakra tekintettel alapos.
Egyik peres fél sem vitatta, hogy a társasági szerződés megkötésének időpontjában a felperes és az I. r. alperes külön élő házastársak voltak, a II. r. alperes vonatkozásában pedig a szülői felügyelet joga mindkettőjüket megillette. A II. r. alperes 1996. december 17-én még nem töltötte be 14. életévét, így jognyilatkozatot nevében csak törvényes képviselője tehetett [Ptk. 15. §, Ptk. 18. § (1) bekezdés]. A jelen esetben a felperes és az I. r. alperes együttesen voltak jogosultak a szülői felügyelet gyakorlására, ezért a kiskorú nevében a felperesnek és az I. r. alperesnek együttesen kellett volna eljárnia a társasági szerződés megkötésekor, tehát a cselekvőképtelen kiskorú helyett törvényes képviselői minőségükben mindkettőjüknek alá kellett volna írniuk a társasági szerződést. Az ily módon írásba foglalt társasági szerződést kellett volna jóváhagynia a gyámhatóságnak is. A jogvita elbírálásánál irányadó 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet 61. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogának átruházására, vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat érvényességéhez, s jelen esetben a társasági szerződés ilyen jognyilatkozatot nem tartalmazott.
Jelen esetben egyértelmű az, hogy a felperes mint törvényes képviselő aláírása a társasági szerződésen nem szerepel, és felhatalmazást sem adott a felperes az I. r. alperesnek arra, hogy a nevében a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviseletet gyakoroljon. Az is egyértelmű, hogy senki nem kérte a gyámhatóságtól a kiskorú jognyilatkozatának a vizsgálatát, a jognyilatkozat jóváhagyása tekintetében a gyámhatóság döntést nem hozott.
Mindezekre tekintettel azt kell megállapítani, hogy a II. r. alperes társasági szerződésbe foglalt jognyilatkozata semmis, a társasági szerződés ennek következtében jogszabálysértően tartalmazza egyebek mellett a II. r. alperes nevét és a cég vagyonának mértékét is. Erre tekintettel viszont a Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdése alapján indított perben a társasági szerződés érvénytelensége megállapításának helye van.
Az I. r. alperes jogosult lett volna arra, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben közte és a felperes között felmerült vitában a bíróság döntését kérje a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 33. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezzel a jogával azonban nem élt. Mivel a gyámhatóság esetleges utólagos jóváhagyó határozata sem pótolná a felperes mint törvényes képviselő jognyilatkozatát - mint azt a 12/1987. (VI. 29.) MM rendelet 61. §-ának (2) bekezdése is kifejezetten kimondja -, és mivel a felperes semmilyen hajlandóságot nem mutat a társasági szerződés utólagos aláírására sem, ezért a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem küszöbölhető ki a társasági szerződés érvénytelensége.
Mindezekre tekintettel döntött a Legfelsőbb Bíróság a III. r. alperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásáról a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Ctvr. 18/A. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján. A hivatkozott jogszabályok rendelkezésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett a társasági szerződést 1998. április 30. napjáig hatályossá nyilvánította, valamint felhívta a cégbíróságot a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja ugyanakkor az volt, hogy a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelensége megállapításának csak a jogerősen bejegyzett céggel szemben van helye, így megalapozottan döntött az elsőfokú bíróság az I-II. r. alperesekkel szemben előterjesztett kereset elutasításáról. Ezért helybenhagyta a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének az I-II. r. alperesekkel kapcsolatos valamennyi rendelkezését. (Legf. Bír. Gf.II.30.022/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
MBH 2001.6.8 Kiskorú személynek a személyes tulajdon szokásos tárgyait meghaladó mértékű ingó és készpénz vagyonát vagy ingatlanát érintő elidegenítést vagy a vagyontárgy megterhelését jelentő jogügylethez a törvényes képviselő(k) jognyilatkozatán túlmenően a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ez a szabály vonatkozik kiskorú vagyontárgyának kft.-be történő apportálása esetére is. (1997. évi CXLIV. tv. 163. §; Ptk. 19. § (1) bek. c) pont; 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 25. § (1) bek. e) és g) pontja; Csjt. 86. § (1) és
