adozona.hu
BH 1999.10.464
BH 1999.10.464
Részvénytársaság alaptőkéjének az alaptőkén felüli vagyonból történő felemelése esetén az egyéves működésre vonatkozó - jogszabályon alapuló - feltétel hiánya a változásbejegyzési kérelem elutasításának alapjául nem szolgálhat [1988. évi VI. tv. (Gt.)* 301. § (2)-(3) bek., 305. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. § (1) bek. a) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. (Cr.) 12. § (5) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar I. Autópálya Üzemeltető Fenntartó Rt.-t (továbbiakban: Rt.) a cégbíróság 1996. május 30-án jegyezte be a cégjegyzékbe 30.000.000,-Ft alaptőkével. A társaság egyszemélyes részvénytársaság, alapító részvényese a C. International B. V. cég. A társaság 1996. július 15-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, egyebek között az alaptőke 30.000.000,-Ft-ról 50.000.000,-Ft-ra történt felemelésének bejegyzése iránt. A kérelemhez mellékelt, 1996. július 13-án kelt 5/1996...
BH 1999.10.464 Részvénytársaság alaptőkéjének az alaptőkén felüli vagyonból történő felemelése esetén az egyéves működésre vonatkozó - jogszabályon alapuló - feltétel hiánya a változásbejegyzési kérelem elutasításának alapjául nem szolgálhat [1988. évi VI. tv. (Gt.)* 301. § (2)-(3) bek., 305. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. § (1) bek. a) pont, 13/1989. (XII. 16.) IM r. (Cr.) 12. § (5) bek.].
A Magyar I. Autópálya Üzemeltető Fenntartó Rt.-t (továbbiakban: Rt.) a cégbíróság 1996. május 30-án jegyezte be a cégjegyzékbe 30.000.000,-Ft alaptőkével. A társaság egyszemélyes részvénytársaság, alapító részvényese a C. International B. V. cég. A társaság 1996. július 15-én jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be, egyebek között az alaptőke 30.000.000,-Ft-ról 50.000.000,-Ft-ra történt felemelésének bejegyzése iránt. A kérelemhez mellékelt, 1996. július 13-án kelt 5/1996/AH. számú alapítói határozat szerint a társaság alaptőkéjét, az alaptőkén felüli vagyona alaptőkévé alakításával 30.000.000,-Ft-ról 50.000.000,-Ft-ra emelte fel. A határozat az ezzel bekövetkezett alapító okirat módosítását is tartalmazza.Az elsőfokú bíróság az 1998. április 3-án kelt 11. sorszámú végzésével hiánypótlásra hívta fel a társaságot. Az alaptőke-emelés tekintetében a végzés azt tartalmazza, hogy az emelés idő előtti, arra az 1996. július 13-án hatályos, 1988. évi VI. tv. (Gt. ) 301. §-ának (3) bekezdése alapján nem kerülhetett sor, mert a társaság működésének megkezdése és az alaptőke felemelése között nem telt el egy teljes naptári év. Utalt a végzés arra is, hogy a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges illetéket sem rótták le.
A felhívásra a jogi képviselő 1998. május 18-án okiratokat csatolt, és lerótta a hiányzó 297.000,-Ft eljárási illetéket. Az alaptőke-emelés tekintetében eltérő álláspontját fejtette ki. Eszerint az 1988. évi VI. tv. 301. §-ának (3) bekezdésében foglalt követelmény csakis az alaptőke új részvények kibocsátásával történő felemelése esetében irányadó. A társaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonából emelte fel, ezért a bejegyzésnek nincs jogszabályi akadálya.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozott.
Az 1998. június 16-ig hatályban volt 1988. évi VI. törvénynek az alaptőke felemelésekor - 1996. július 13-án hatályban volt 301. §-ának (2) bekezdése értelmében az alaptőke felemelése új részvények jegyzésével, a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonának alaptőkévé alakításával vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával történhetett. A (3) bekezdés azt is kimondta, hogy új részvények jegyzésével az alaptőke felemelésére akkor kerülhet sor, ha a kibocsátó (illetve jogelődje) legalább egy teljes naptári éve működik. Mindezen szabályok összevetéséből az következik, hogy az alaptőke-emelés feltételeként meghatározott, az egy teljes naptári éves működésre vonatkozó feltétel az alaptőkén felüli vagyonból történő tőkeemelésre nem alkalmazandó. A Gt. 305. §-ának (1) bekezdése az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyonból történő felemelésére nézve speciális szabályokat állapított meg, kimondva: a részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonát vagy annak egy részét alaptőke-emeléssel az alaptőke részévé teheti, az éves vagy a külön mérleg elfogadása után. Az alaptőke felemelésére tehát csakis az éves vagy a külön mérleg elfogadását követően a mérlegadatok ismeretében kerülhetett sor.
Az 1998. június 16-ig hatályban volt és az ezen időpontot megelőzően indult cégeljárásokban továbbra is alkalmazandó 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 18/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a cégbíróság a bejegyzési eljárásban azt vizsgálta, hogy a kérelem és az annak alapjául szolgáló okiratok megfeleltek-e a jogszabályoknak. A kérelemről és mellékleteiről az ugyancsak 1998. június 16-ig hatályban volt 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet (Cr.) rendelkezett. A Cr. 12. §-ának (5) bekezdése kimondta, hogy a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a változást tanúsító okiratokat.
Az adott ügyben a társaság az 1996. július 13-án kelt alapítói határozattal az alaptőkén felüli vagyonából emelte fel alaptőkéjét. A határozatból is megállapítható volt, hogy az alaptőke felemelése előtt került elfogadásra az 1995. évi mérleg. A becsatolt okiratok között azonban a mérleg nem található. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a Gt. már idézett 301. §-ának (3) bekezdésében írt egy teljes naptári éves működés feltétele hiányában elutasította az alaptőke-felemelés bejegyzése iránti kérelmet. Az említett követelmény a jogvita tárgyát képező alaptőke-emelési módra nem alkalmazandó. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontjára tekintettel nem vizsgálta, hogy az alaptőke-felemelés bejegyzéséhez szükséges - az anyagi és eljárásjogi jogszabályokban előírt - okiratok rendelkezésre állnak-e, ezért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének a törzstőke-felemelés bejegyzését elutasító rendelkezését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf.VII.32.236/1998. sz.)