adozona.hu
BH 1999.8.383
BH 1999.8.383
Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevő a pályázatának nyilvánosság előtti felbontásához nem járul hozzá, illetőleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1994. augusztus 4-én benyújtott kérelem alapján indult, 1995. március 27-i kezdő időponttal közzétett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a G-I. Kft. kifogását elutasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait, köztük a g.-i kastélyszállót a berendezéseivel együtt nyilvános értékesítésre meghirdette. A hirdetményben foglaltak szerint: a pályázat benyújtásának határideje 1997. március ...
BH 1999.8.383 Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevő a pályázatának nyilvánosság előtti felbontásához nem járul hozzá, illetőleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1994. augusztus 4-én benyújtott kérelem alapján indult, 1995. március 27-i kezdő időponttal közzétett felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság a G-I. Kft. kifogását elutasította. Végzésének indokolásában megállapította, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait, köztük a g.-i kastélyszállót a berendezéseivel együtt nyilvános értékesítésre meghirdette. A hirdetményben foglaltak szerint: a pályázat benyújtásának határideje 1997. március hó 11. napján 12 óra volt, a pályázatok bontására 1997. március 14-én 11 órakor G.-n, a kastélyszállóban kerül sor, és az eredményhirdetés a helyszínen lesz. A hirdetményben megjelölt időpontig 11 pályázó nyújtott be pályázatot, köztük a kifogást benyújtó G-I. Kft. is. A g.-i kastélyszállóra és berendezéseire több pályázó ajánlatot tett, a G-I. Kft. a benyújtott pályázatának felolvasását, felbontását nem kérte. A felszámoló a Cs. és K. Kft. pályázatát fogadta el, a vevő a vételárat 1997. április 11. napján a szerződésben foglaltaknak megfelelően megfizette. A vevő birtokba lépett, tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént.A G-I. Kft. 1997. március 25. napján kifogást nyújtott be a felszámoló intézkedésével szemben, kérte, hogy a bíróság a felszámoló intézkedését semmisítse meg, a pályázat elbírálását mondja ki érvénytelennek, és kötelezze a felszámolót új pályázat kiírására. Sérelmezte többek között, hogy a felszámoló mint pályázót nem vette figyelembe. Álláspontja az volt, hogy a pályázata akkor elfogadott, ha az zárt borítékban a felszámolóhoz határidőben megérkezett. A nyilvános értékesítés a versenyjogi szabályok alá tartozott, a felszámoló tehát a versenyjogi szabályokat és az esélyegyenlőség biztosításának kötelezettségét is megsértette a pályázati feltételek akként történő módosításával, hogy abban az egyik érdekelt nem vett részt.
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasító végzésének indokolásában kifejtette, hogy a módosított Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében kifogással élhet a 6. § (4) bekezdése szerint a felszámolási eljárásban egyébként félnek nem minősülő, az adóson, hitelezőn kívül álló "sérelmet szenvedett személy" is. Erre figyelemmel a bíróság a G-I. Kft.-t a kifogás előterjesztésére jogosultnak tekintette. Érdemben megállapította, hogy a felszámoló a pályázat elbírálása során intézkedéseivel nem sértett jogszabályt, illetőleg a kifogást benyújtó nem szenvedett sérelmet. A pályázati kiírás szerint 1997. március 14. napján a pályázatok helyszíni elbírálására került sor, ez pedig feltételezi, hogy a benyújtott pályázatok a helyszínen felbontásra kerülnek, és a felszámoló ekkor nyilatkozik annak elfogadásáról. Ha a pályázó nem kéri a pályázatának felbontását, azzal gyakorlatilag tudomásul veszi, hogy a helyszíni elbírálás során a pályázata figyelmen kívül marad. A G-I. Kft. pályázatának ismertetését kifejezetten nem kérte, s ezzel a helyszíni elbírálásban nem kívánt részt venni, erre tekintettel nem sértett jogszabályt a felszámoló, amikor az ismeretlen tartalmú pályázatot figyelmen kívül hagyta.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kifogással élő fellebbezést nyújtott be. Kérte a végzés megváltoztatását, a kifogásának történő helytadást. Hivatkozott arra, hogy nem a pályázat figyelmen kívül hagyását kifogásolta, hanem azt, hogy őt nem vették figyelembe pályázóként. A pályázókénti figyelembevétel feltétele csupán annyi, hogy a pályázat határidőre beérkezzen, és a bánatpénz letételre kerüljön. E követelményeknek eleget tett. A pályázat ismertetése nem kötelező kritérium ahhoz, hogy valaki pályázó legyen.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését azzal hagyta helyben, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül hivatalból utasítja el. Kötelezte a kifogással élőt, hogy fizessen meg az adós felszámolójának 15 nap alatt 1.250,-Ft másodfokú jogi képviseleti munkadíjat. Végzésének indokolásában megállapította, hogy az eljárásra az elsőfokú bíróság által helytállóan hivatkozott, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) rendelkezései az irányadók. A mód. Cstv. 48. §-ának (2) bekezdése szerint a vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. Az elővásárlásra jogosultak jogukat a nyilvános értékesítésen gyakorolhatják, amelyre a felszámoló a jogosultakat hirdetmény útján hívja meg. A rendelkezésből egyértelműen következik, hogy a benyújtott pályázatokat a nyilvános értékesítésen fel kell bontani, nyilvánosan ismertetni kell, így azt a pályázatot benyújtót, aki nem kéri benyújtott pályázatának az ismertetését, úgy kell tekinteni, hogy a pályázatát visszavonta. A kifogást benyújtó G-I. Kft. a kifogásában maga adta elő, hogy benyújtott pályázatának felbontását nem kérte. Ezt a magatartását akként kell értékelni, hogy a nyilvános pályázaton való részvételtől visszalépett, a továbbiakban nem minősült pályázónak és a pályázaton sérelmet szenvedettnek sem. Ezért kifogását - mint annak előterjesztésére nem jogosulttól származót - érdemi vizsgálat nélkül hivatalból kellett elutasítani. Erre tekintettel a másodfokú bíróság - a fenti kiegészítéssel - az elsőfokú bíróság érdemben helytálló végzését a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen a kifogást előterjesztő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság tévesen értelmezte a végzésének alapjául hivatkozott mód. Cstv. 48. §-ának (2) és 51. §-ának (1) bekezdését. A mód. Cstv. 48. §-ának (2) bekezdése a nyilvános értékesítésről rendelkezik. A nyilvánosság nem a pályázat felbontására, hanem az eljárás nyilvános lebonyolítására vonatkozik, ami meg is történt. Ezt alátámasztja a felszámoló azon kijelentése, hogy aki nem kívánja, annak a pályázatából sem a cégnevet, sem az ajánlatot, sem az árat, sem a megszerezni kívánt vagyontárgyat nem ismertetik. Az pedig teljesen lényegtelen technikai kérdés, hogy a pályázat nyitott vagy zárt borítékban marad titokban. A jegyzőkönyv egyértelműen tartalmazta, hogy a G-I. Kft. nem vonta vissza a pályázatát, ez pedig azt jelenti, hogy pályázónak tekintendő. A mód. Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a sérelmet szenvedett nyújthat be kifogást. A kifogás érvényesíthetőségének alapja tehát a sérelem, így nincs jelentősége annak, hogy az azt előterjesztő pályázó-e vagy sem. Bár jelen esetben a G-I. Kft. pályázónak tekintendő a törvényi szabályozás megfogalmazásából eredően, ettől függetlenül is mint sérelmet szenvedett a kifogását előterjeszthette, a kifogás és fellebbezés előterjesztéséhez szükséges jogalappal rendelkezett. Kérte tehát a másodfokú bíróság jogszabálysértő végzésének hatályon kívül helyezését, és a fellebbezésben foglaltak szerint az eljárás lefolytatására és érdemi döntés hozatalára kérte kötelezni a másodfokú bíróságot.
A felszámoló ellenkérelmében a másodfokú határozat hatályban valófenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a pályázat elengedhetetlen feltétele a zárt boríték felbontása. Ennek hiányában az ajánlat nem ismerhető meg. Tekintettel arra, hogy a kifogást előterjesztő a jegyzőkönyv tanúsága szerint a zárt boríték felnyitását nem kérte, ezért úgy kell tekinteni, hogy a pályázatát visszavonta, az értékesítés során nem minősül pályázónak. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a kifogást előterjesztő nem tekinthető pályázónak, hiszen a zárt boríték felnyitását és tartalmának ismertetését nem kérte, tehát a pályázatban sérelmet szenvedettnek nem tekinthető.
A felek a felülvizsgálati eljárás során tárgyalás tartását nem kérték, ezért a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el.
A jogerős végzés nem jogszabálysértő.
A másodfokú bíróság 1995. február 20-án kelt végzésével állapította meg az adós fizetésképtelenségét, rendelte el a felszámolását, és kijelölte a felszámolót. Az eljárást kezdeményező kérelem benyújtásának időpontja 1994. augusztus 4. napja volt. Erre tekintettel az ügyben az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv.) rendelkezései az irányadók. A felszámolási eljárás során a felszámoló nyilvános értékesítésre hirdette meg az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait. A G-I. Kft. a felszámoló által 1997. március 14. napján megtartott pályázati elbírálással kapcsolatban nyújtotta be a kifogását az elsőfokú bírósághoz. Sérelmezte azt, hogy a győztesnek kihirdetett Cs. és K. Korlátolt Felelősségű Társaság nem felelt meg a pályázati feltételeknek, így a felszámoló döntése jogszabályellenes volt. Sérelmezte továbbá, hogy a G-I. Kft.-t mint pályázót nem vette figyelembe a felszámoló. A kft. a pályázatának felbontását nem kérte, ehhez azonban joga volt. Függetlenül attól, hogy a pályázat felbontásra nem került, az benyújtottnak tekintendő, mivel azt a felszámoló átvette, tehát a kft. ugyanolyan pályázónak tekintendő, mint a többi személy. Erre tekintettel kérte a pályázat elbírálása érvénytelenségének kimondását. Felülvizsgálati kérelme arra irányult, hogy a másodfokú bíróság megsértette a mód. Cstv. 48. §-ának (2) bekezdésében és 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A mód. Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése vagy mulasztása ellen élhet kifogással a sérelmet szenvedett. A kifogást benyújtónak ebből eredően azt kell valószínűsítenie, hogy a felszámoló jogszabálysértő vagy az ő jogos érdekét sértő intézkedést vagy mulasztást valósított meg, amelyből eredően sérelmet szenvedett. A másodfokú bíróság megállapítása szerint a kifogásolónak nem sikerült bizonyítania azt, hogy olyan intézkedés született a felszámoló részéről, amely rá nézve jogszabálysértő vagy jogos érdekét sértő lenne, és ennek folytán valamilyen sérelme következett be.
Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a kifogásoló által állított felszámolói intézkedés nem történt. Attól függetlenül ugyanis, hogy a kifogásoló kijelentette a nyilvános értékesítésen, miszerint nem vonja vissza a pályázatát, nem járult hozzá a pályázatának nyilvános módon történő felbontásához, ami gyakorlatilag a pályázat visszavonását jelenti. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 1996. évi 2. számában 116. szám alatt közzétett eseti döntésében is rögzítette: "...a nyilvános értékesítés nemcsak a pályázat nyilvános kiírását jelenti, hanem az értékesítés nyilvánosságát is, tehát annak lehetővé tételét, hogy az értékesítésen nemcsak a vevőként jelentkező személyek, hanem a hitelezők is jelen lehessenek, valamint biztosítani kell az elővásárlási jog jogosultjainak a jelenlétét is jogaik gyakorlása végett. A hitelezők érdekeinek védelme, de az adós gazdálkodó szervezet érdekeinek védelme is megkívánja, hogy az értékesítés teljes folyamatát figyelemmel kísérhesse, megismerhesse a pályázati kiírásra adott vételi ajánlatokat, a felajánlott vételár összegét, a teljesítés módjára vonatkozó ajánlatot, ezek ismeretében - a forgalomban elérhető legmagasabb ár előírt követelményére figyelemmel - a vevők a magasabb árajánlatukat megtegyék, és közöttük licitálás eredményeként alakulhasson ki a végleges ár a legkedvezőbb fizetési feltételekkel." Mindezen követelmények megvalósulása nyilvánvalóan a pályázat nyilvános felbontása nélkül nem valósulhat meg. A nyilvános értékesítés tehát egyértelműen magában foglalja a pályázat nyilvános felbontását is. Ezt követően, amikor a kifogásoló nem kívánta a pályázatának a felbontását, vele szemben az értékesítésen semmiféle intézkedés nem született, így az általa állított intézkedés és ebből eredő jogsérelem nem állapítható meg.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság, hogy a Cstv. időközben módosult 49/A. §-ának (2) bekezdése már kifejezetten a felszámoló feladatává teszi, hogy az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, amely eljárásról a közjegyző jegyzőkönyvet készít.
A fentiekre tekintettel helyesen állapította meg a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság, hogy a kifogásoló a nyilvános pályázaton való részvételtől visszalépett, nem minősül pályázónak, a pályázaton sérelmet szenvedettnek. Ezért helyesen döntött, amikor a kifogását - mint az annak előterjesztésére nem jogosulttól származót - érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasította.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bírósági a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság végzését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazott Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alaptalan felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kifogásolót a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. (Legf. Bír. Gfv.X.31.739/1998. sz.)