adozona.hu
BH 1999.8.379
BH 1999.8.379
A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezői igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv-vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 38. sorszámú végzésével az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását befejezetté nyilvánította, a zárómérleget - módosítással - helybenhagyta, részben megváltoztatva a megyei egészségbiztosítási pénztár és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága hitelezői igényének a besorolását. Egyebekben a hitelezői kifogásokat elutasította. Kötelezte a felszámolót a megyei egészségbiztosítási pénztár és az APEH megyei igazgatósága igényének részbeni kielégí...
BH 1999.8.379 A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezői igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv-vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 38. sorszámú végzésével az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását befejezetté nyilvánította, a zárómérleget - módosítással - helybenhagyta, részben megváltoztatva a megyei egészségbiztosítási pénztár és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatósága hitelezői igényének a besorolását. Egyebekben a hitelezői kifogásokat elutasította. Kötelezte a felszámolót a megyei egészségbiztosítási pénztár és az APEH megyei igazgatósága igényének részbeni kielégítésére, megállapítva azt, hogy ezt meghaladóan a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Megkereste a cégbíróságot az adósnak a cégnyilvántartásból való törlése iránt, valamint felhívta a felszámolót, megállapítva annak díját, hogy a még szükséges intézkedéseket a megszüntetéssel kapcsolatban tegye meg. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az adós elleni felszámolási eljárás 1991. március 28-án került elrendelésre, az eljárás lefolytatására az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) rendelkezései alapján került sor. A felszámoló a záródokumentációt benyújtotta, amellyel kapcsolatban a megyei egészségbiztosítási pénztár és az APEH megyei igazgatósága jelentett be kifogást. A bíróság többek között a megyei egészségbiztosítási pénztár hitelezői igényével kapcsolatban megállapította, hogy a késedelmi pótlék - akár a felszámolás alatti, akár a felszámolás előtti tőketartozás után válik esedékessé - egységesen a "g" kategóriába sorolandó be.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a megyei egészségbiztosítási pénztár hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatásával a felszámolás alatt keletkezett járuléktartozást és késedelmi pótlékot a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába, míg a felszámolás előtti tartozásnak és késedelmi pótléknak az 57. § (1) bekezdésének e) pontjába való besorolását. Hivatkozott arra, hogy az igények egységesen társadalombiztosítási tartozásnak tekintendők, ebből eredően nem helytálló az elsőfokú bíróság végzésének az az álláspontja, amely szerint a felszámolás kezdő időpontjában már lejárt, de nem a felszámolás kezdete okából lejárttá vált tartozás esetén a késedelmi pótlék nem osztja a tőkekövetelés sorsát. Hivatkozott ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság több eseti állásfoglalására, és kérte azok alkalmazását.
A hitelező fellebbezése annyiban alapos, hogy az elsőfokú bíróság nem derítette fel kellően a tényállást, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján pedig az ügyben megalapozott döntés nem hozható. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság fellebbezéssel megtámadott döntését a bizonyítás kiegészítésének szükségességére tekintettel a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a körben újabb eljárásra s újabb határozat hozatalára utasította.
A jelen ügyben alkalmazandó Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja egységesen a társadalombiztosítási tartozások besorolásáról rendelkezik. Azt, hogy mi tekinthető társadalombiztosítási tartozásnak, speciális jogszabály, az 1993. évi VIII. törvénnyel módosított 1975. évi II. törvény határozza meg. E törvény rendelkezik ezeknek a tartozásoknak az elszámolási rendjéről is. A törvény 105/C. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget először a megtérítendő ellátásra, a rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségekre (az eljárás költségére), ezt követően a járulékokra kell elszámolni. Ebből eredően egyértelműen megállapítható, hogy a társadalombiztosítási tartozások körébe a késedelmi pótlék és a rendbírság is beletartozik, osztja annak a jogi sorsát. Erre vezethető vissza, hogy a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja külön határozza meg a társadalombiztosításnak járó fizetéseket, egyszóval tartozásonként, szemben azzal, hogy az adóhatóságnak járó befizetést külön bontja adókra, valamint - az 57. § (1) bekezdésének g) pontjában - az adóhatósághoz fizetendő pótlékra és bírságra. Ez utóbbiakat tekinti egyéb adótartozásoknak. A jogszabály tehát kivételt alkalmaz a társadalombiztosítási tartozások előnyösebb besorolására vonatkozóan. Emiatt az elsőfokú bíróságnak egyértelműen meg kell állapítania azt, hogy a hitelező milyen időszakra vonatkozó késedelmi pótlékot érvényesíti, és ennek megfelelően kell azt elbírálni. A fent hivatkozott jogszabályhely ugyanis különbséget tesz a vonatkozásban, hogy a hitelezői igény milyen időszakra vonatkozóan került bejelentésre. Amennyiben a hitelező a lejárt tartozását jelentette be a felszámolóhoz, ebben az esetben alkalmazandó a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja. Amennyiben viszont a tartozást a felszámolás kezdő időpontja tette lejárttá, a Cstv. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontját kell alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis a lejárttá vált tartozás után a jogszabály megengedi az addig még fel nem számított késedelmi pótlék érvényesítését, ennek a besorolása azonban a Cstv. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint történik. Nevezetesen a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába tartozik az ilyen követelés. A harmadik kategóriába tartoznak és a felszámolás költségei közé sorolandók a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségek. A Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének b) pontja csupán példálózó jelleggel sorolja fel milyen költségek vehetők így figyelembe, ezek közé tartozik a járulékfizetési kötelezettség is. Ha ezt a járulékfizetési kötelezettséget nem időben teljesíti a felszámoló, az azzal kapcsolatos járulékos késedelmi pótlék osztja a járulék jogi sorsát, ebből eredően az mint a felszámolási költségek része az 57. § (1) bekezdésének a) pontjába kerül besorolásra.
Az elsőfokú bíróság a fentiekben írt vizsgálódást követően lesz csak abban a helyzetben, hogy megalapozott döntést hozzon az ügyben.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.33.074/1997. sz.)