adozona.hu
BH 1999.7.328
BH 1999.7.328
A felszámoló kifogásolt intézkedésének "felfüggesztését" elrendelő végzés pervezető végzésnek minősül, amely ellen fellebbezésnek a felszámolási eljárásban sincs helye [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1), (2) és (4) bek., Pp. 152. §, 156. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a 37. sorszámú végzésével az adós elleni felszámolási eljárásban a Budapesti F. Részvénytársaság (a továbbiakban: F. Rt.) tulajdonát képező B.-n, K. K. krt. 24/A szám alatt levő ingatlan hasznosítására vonatkozó felszámolói intézkedést az F. Rt. kifogásának elbírálásáig felfüggesztette. Felhívta a bíróság a felszámolót, hogy az ingatlan hasznosítására vonatkozóan intézkedéseket ne tegyen. Felhívta továbbá a felszámolót, hogy 8 napon belül csatolja az iratokhoz a felszámolá...
BH 1999.7.328 A felszámoló kifogásolt intézkedésének "felfüggesztését" elrendelő végzés pervezető végzésnek minősül, amely ellen fellebbezésnek a felszámolási eljárásban sincs helye [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1), (2) és (4) bek., Pp. 152. §, 156. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont].
Az elsőfokú bíróság a 37. sorszámú végzésével az adós elleni felszámolási eljárásban a Budapesti F. Részvénytársaság (a továbbiakban: F. Rt.) tulajdonát képező B.-n, K. K. krt. 24/A szám alatt levő ingatlan hasznosítására vonatkozó felszámolói intézkedést az F. Rt. kifogásának elbírálásáig felfüggesztette. Felhívta a bíróság a felszámolót, hogy az ingatlan hasznosítására vonatkozóan intézkedéseket ne tegyen. Felhívta továbbá a felszámolót, hogy 8 napon belül csatolja az iratokhoz a felszámolás alatti hasznosításra vonatkozó iratokat és szerződéseket. Végzésének indokolásában utalt arra, hogy az F. Rt. többirányú kifogást terjesztett elő a felszámoló intézkedésével kapcsolatban. Mivel a kifogás elbírálása során további bizonyítás felvétele szükséges, a bíróság az 1991. évi IL. törvény 51. §-ának (2) bekezdése alapján rendelte el a kifogásolt intézkedés felfüggesztését. Végzésében a fellebbezés előterjesztésére 15 napos határidőt engedélyezett.Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felszámoló és N. B. érdekelt nyújtottak be fellebbezést.
A felszámoló a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, mivel azt törvénysértőnek tartotta. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság egy olyan kifogás alapján akar eljárni egy befejezett és több mint egy éve köttetett ügylettel kapcsolatban, amelyre vonatkozó kifogást egy hitelezőnek nem minősülő és sérelmet nem szenvedett fél jóval a jogvesztő határidő eltelte után terjesztett elő.
N. B. érdekelt ugyancsak sérelmezte azt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen felszámolói intézkedésnek vél egy olyan megállapodást, amelynek értelmében a felszámoló haszonbérleti jogot értékesített. Azonkívül vele a megállapodást a haszonbérleti jog értékesítésére a bírósági végzést több mint egy évvel megelőzően kötötte a felszámoló. A felfüggesztésnek tehát indoka nem lehetett volna.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság 12. alszámú végzésével állapította meg az adós fizetésképtelenségét, rendelte el a felszámolását, jelölte ki a felszámolót. A végzés indokolásából kitűnően az eljárást kezdeményező kérelem 1994. november 28-án érkezett az elsőfokú bírósághoz. Ebből eredően az eljárásra a lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (mód. Cstv., illetve csődtörvény) rendelkezései az irányadóak.
A felszámolási eljárásban 1997. április 16-án nyújtotta be az F. Rt. hitelező a felszámoló intézkedéseivel kapcsolatban a kifogását a mód. Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzését 1998. február 16-án hozta meg, amelyben fellebbezési jogot engedett a felszámolói intézkedés felfüggesztését elrendelő intézkedése ellen. A végzés meghozatala a mód. Cstv. 51. §-ának (2) bekezdése alapján történt. A hivatkozott jogszabályhely külön nem rendelkezik a fellebbezési jog gyakorlásáról. A mód. Cstv. 5l. §-ának (1) bekezdése azt a megszorító rendelkezést tartalmazza, hogy a kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogással élő nyújthat be fellebbezést.
A csődtörvény a fellebbezés szempontjából csak azokat az eseteket emeli ki, amikor a fellebbezési jogot a törvény - valamilyen, általában az eljárás gyorsítását szolgáló okból - kizárja, vagy más fellebbezési határidőt állapít meg. Egyébként a felszámolási eljárásra mint nemperes eljárásra a mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint irányadóak a Polgári perrendtartás általános rendelkezései. Tehát az eljárás során hozott nem "pervezető" végzések ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek határideje a Polgári perrendtartásban előírt 15 nap. A Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja akként rendelkezik, hogy fellebbezésnek nincs helye az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi.
A fentiekre tekintettel ezek közé - a mód. Cstv. 51. §-ának (2) bekezdésében szabályozott -, a felszámoló kifogásolt intézkedésének felfüggesztését elrendelő végzés nem tartozik. Ellene tehát, mint az eljárás folyamán hozott "pervezető" ("eljárásvezető") végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság akkor, amikor a fellebbezési jogot a végzésében megengedte. Külön rámutat arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy a 15 napos határidő értelemszerűen nem is jöhet számításba, mivel az 51. § (2) bekezdése szerint a bíróságnak a kifogás felől 8 napon belül határoznia kell. Ebben az esetben tehát nem a megfelelően alkalmazandó Pp. 152. §-ának rendelkezéseiről van szó, amely a tárgyalás - jelen esetben eljárás - felfüggesztését szabályozza, hanem a csődtörvény fent felhívott szakaszában a felszámoló intézkedésének a felfüggesztése szerepel, amely a Pp. 156. §-ának (1) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedéshez hasonló, a kár elhárítására szolgáló rendelkezés. Ez utóbbi esetben is megengedi azonban a törvény a végzés előzetes végrehajthatóságát, tehát magát az eljárás lefolytatását az intézkedés nem akadályozhatja.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a benyújtott fellebbezéseket a Pp. 240. §-ának (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 237. §-ára, hivatalból elutasította.
Az 1996. évi CXXII. törvénnyel módosított Pp. 259/A. §-ának (1) bekezdése még alkalmazandó, ebből eredően a végzés közlésétől számított 8 napon belül az érdekelt kifogással élhet a Legfelsőbb Bíróságnál.
(Legf. Bír. Fpk.VIII.31.750/1998. sz.)