adozona.hu
BH 1999.7.325
BH 1999.7.325
Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban, ha a cégnek nincs ügyvezetője (törvényes képviselője), vagy az nem lelhető fel, ügygondnok kirendelésének nincs helye. Ilyen esetben a cégbíróság a törvényes állapot helyreállítására hívja fel a céget, ha pedig ez nem történik meg, a cég megszűntnek nyilvánításáról vagy törléséről rendelkezik [1988. évi VI. tv. (Gt.) 187. § (2) bek., 190. § (1) bek., Pp. 74. §, 1989. évi 23. tvr. 14. § (2) bek., 20. § (1) bek. f) pont, 24. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú cégbíróság 1991. október 22-én kelt végzésével 2 millió forint nagyságú törzstőkével a C. H. Lokál Kereskedelmi és Szórakoztató Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte. A kft. tagjai a G. B. Kft., a J. Vendéglátó Kiskereskedelmi és Ipari Termelő Bt., Dr. N. S. és V. L. voltak, a kft. ügyvezetője pedig K. F.
A J. Bt. - a C. H. Kft. egyik tagja - 1995. március 14-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, a székhely, valamint a bejegyzett törzstőke összetéte...
BH 1999.7.325 Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban, ha a cégnek nincs ügyvezetője (törvényes képviselője), vagy az nem lelhető fel, ügygondnok kirendelésének nincs helye. Ilyen esetben a cégbíróság a törvényes állapot helyreállítására hívja fel a céget, ha pedig ez nem történik meg, a cég megszűntnek nyilvánításáról vagy törléséről rendelkezik [1988. évi VI. tv. (Gt.) 187. § (2) bek., 190. § (1) bek., Pp. 74. §, 1989. évi 23. tvr. 14. § (2) bek., 20. § (1) bek. f) pont, 24. §].
Az elsőfokú cégbíróság 1991. október 22-én kelt végzésével 2 millió forint nagyságú törzstőkével a C. H. Lokál Kereskedelmi és Szórakoztató Korlátolt Felelősségű Társaságot a cégjegyzékbe bejegyezte. A kft. tagjai a G. B. Kft., a J. Vendéglátó Kiskereskedelmi és Ipari Termelő Bt., Dr. N. S. és V. L. voltak, a kft. ügyvezetője pedig K. F.A J. Bt. - a C. H. Kft. egyik tagja - 1995. március 14-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, a székhely, valamint a bejegyzett törzstőke összetétele megváltozásának bejegyzését kérte. Kérelméhez csatolta többek között az 1995. március 9-én megtartott rendes, és annak határozatképtelensége miatt ugyanazon a napon 30 perccel később megtartott megismételt taggyűlés jegyzőkönyvét, melyen csak a J. Bt. vett részt. A jegyzőkönyvben foglaltak szerint a J. Bt. az általa apportként a kft. rendelkezésére bocsátott törzstőke-hozzájárulását ki kívánja váltani, annak a társasági szerződésben meghatározott értékében, mely 600.000,-Ft. Ennek következtében a tagnak a társaság rendelkezésére kellene bocsátania a tárgyi apport ellenértékét készpénzben, de tekintettel arra, hogy a társaság az 1991. április 18-án meghozott taggyűlési határozata szerint a B.-n, N. u. 2. szám alatt levő helyiség közüzemi és egyéb költségét 1991. április 17. napjától kezdődően vállalta fizetni, de azt mégsem fizette, ezért ezen összeget a J. Bt. beszámítja. Az I. számú határozat szerint a kft. tudomásul veszi a tag igényét a tárgyi apportja kiváltását illetően, valamint azt is, hogy ennek ellenértéke megfizetése tekintetében fennálló tagi kötelezettség a beszámításként teljesített tagi követelés miatt megszűnt. A II. számú határozatban pedig rögzítésre került a társaság új székhelye.
Az elsőfokú cégbíróság 1995. június 19-én felhívta a kft. bejegyzett ügyvezetőjét az 1995. március 14-i kérelemnek megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtására, valamint arra, hogy a taggyűlési meghívót mellékelje. A kft. ügyvezetőjének tértivevénye "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza. Az elsőfokú bíróság 1996. február 13-i végzésével hirdetményi kézbesítést rendelt el, és felhívta mindazokat, akik a cég székhelyéről tudomással rendelkeznek, hogy azt 30 napon belül jelentsék be, majd az 1996. május 28-án kelt végzésével a J. Bt. által benyújtott változásbejegyzés iránti kérelmet elutasította, arra hivatkozva, hogy a bt. mint a C. H. Kft. tagja, a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére nem jogosult.
A J. Bt. fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a változásbejegyzési kérelemnek megfelelő változások bejegyzését kérte. Csatolta a taggyűlés meghívóját, mely a G. B. Kft.-től, valamint az ügyvezetőtől "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezett vissza. V. L. cégnyilvántartás szerinti tag úgy nyilatkozott, hogy üzletrészét már értékesítette; hasonlóan nyilatkozott Dr. N. S. is azzal, hogy megjelölte; 1992. február 14-én értékesítette üzletrészét a G. B. Kft.-nek. Kifejtette, hogy a kft.-nek nem volt elérhető az ügyvezetője, így jogainak megóvása érdekében a tag nem tehetett mást, mint hogy a többször módosított - az 1997. évi XCLIV. tv. hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még irányadó - 1988. évi VI. törvény (Gt.) 190. §-ának (1) bekezdése alapján összehívja a taggyűlést. Kifejtette: az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése szerint megfelelően irányadó Pp. 74. §-a alapján a bíróságnak a kft. részére ügygondnokot kellett volna kirendelnie és a kérelmet nem formai okok miatt elutasítania, hanem törvényességi felügyeleti jogkörében kellett volna eljárnia.
A fellebbezés az alábbiakra tekintettel nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a társaság tagja az adott tényállás mellett sem nyújthat be jogszerűen változásbejegyzési kérelmet. A Ctvr. 14. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis a változásbejegyzési kérelmet a cég törvényes képviselője nyújthatja be. A fellebbezési eljárásban csatolt iratok figyelembevételével is arra a következtetésre jutott a Legfelsőbb Bíróság, hogy a J. Bt. nem igazolta kellőképpen, hogy a taggyűlés összehívására szabályszerűen, a Gt. 190. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint került sor. E jogszabályhely szerint ugyanis a J. Bt.-nek először az ügyvezetőtől kellett volna kérnie a taggyűlés összehívását, és ha az ügyvezető e kérelemnek nem tesz eleget, vagy nem érhető el, akkor hívhatta volna össze jogszerűen a J. Bt. a taggyűlést. E taggyűlés napirendjére azonban épp amiatt, hogy a társaság törvényes működése biztosítva legyen, az új ügyvezető választását is fel kellett volna vennie.
A hozott I. számú taggyűlési határozat azonban még akkor is törvénysértő lenne, ha a taggyűlés összehívására egyébként szabályszerűen került volna sor, hiszen a J. Bt. a Gt. 187. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel az adott határozat meghozatalánál szavazati joggal nem rendelkezett. A tőke összetételének (apport-készpénz arányának) megváltozása pedig a cégjegyzékbe nem jegyezhető be még törvényes határozat esetén sem, figyelemmel arra, hogy csak a bejegyzés, illetve a tőke nagyságának megváltozásakor (tőkeemelés, -leszállítás) bejegyzendő adat a készpénzapport nagysága.
Tévedett a fellebbező, amikor fellebbezésében azt állította, a cégbíróságnak a C. H. Kft. számára ügygondnokot kellett volna kirendelni, hogy a változásbejegyzési eljárásban a kft.-t képviselje. A cégbíróságnak erre törvényes lehetősége nem volt, hiszen a bejegyzési eljárást a Ctvr. 14. §-ában foglaltakra tekintettel a C. H. Kft. ügyvezetőjének kellett volna kezdeményeznie. Ezen eljárásban ellenérdekű fél nem volt, így nem volt kit kötelezni az ügygondnok készkiadásainak és díjának megelőlegezésére. Egyébként is, ha a cégbíróság azt észleli, hogy egy a cégjegyzékbe bejegyzett társaságnak nincs törvényes képviselője, nem ügygondnokot rendel ki, hanem intézkednie kell ezen törvénysértő állapot megszüntetése érdekében, és amennyiben a törvényes állapot helyreállítása nem lehetséges, a törvényes feltételek figyelembevételével rendelkeznie kell a cég törléséről a Ctvr. 24. §-a alapján, avagy a cég megszűntnek nyilvánításáról a Ctvr. 20. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság egyben felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás jogkörében intézkedjék a C. H. Kft. törvényes működésének biztosításáról, ha pedig ez nem lehetséges, a cég törléséről a fent kifejtetteknek megfelelően intézkedjen.
(Legf. Bír. Cgf.II.30.180/1997. sz.)