adozona.hu
BH 1999.4.184
BH 1999.4.184
A közhasznú társaság bírósági eljárás esetén köteles az illetékmentességének a törvényben meghatározott feltétele meglétéről az eljárás megindításakor írásban nyilatkozni [1990. évi XCIII. tv. 5. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a telepvezető aláírásával ellátott, 1996. július 10. napján kelt rendes felmondással megszüntette a tárolásihelyettes munkakörben határozatlan idejű munkaviszonyban álló felperes munkaviszonyát.
A felperes keresetére indult perben az elsőfokú bíróság megállapította a felmondás jogellenességét, mert a felmondást az alperes szervezeti és működési szabályzata szerint a telepvezető kizárólag az alperes általános igazgatási helyettesével együtt gyakorolhatta volna, annak írásbeli egyet...
BH 1999.4.184 A közhasznú társaság bírósági eljárás esetén köteles az illetékmentességének a törvényben meghatározott feltétele meglétéről az eljárás megindításakor írásban nyilatkozni [1990. évi XCIII. tv. 5. § (3) bek.].
Az alperes a telepvezető aláírásával ellátott, 1996. július 10. napján kelt rendes felmondással megszüntette a tárolásihelyettes munkakörben határozatlan idejű munkaviszonyban álló felperes munkaviszonyát.A felperes keresetére indult perben az elsőfokú bíróság megállapította a felmondás jogellenességét, mert a felmondást az alperes szervezeti és működési szabályzata szerint a telepvezető kizárólag az alperes általános igazgatási helyettesével együtt gyakorolhatta volna, annak írásbeli egyetértése mellett. A felmondást érdemben is alaptalannak találta. Mindezek alapján elrendelte a felperesnek az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Rendelkezett továbbá a perköltségről és az illetékről.
Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését alaptalannak, a felperes fellebbezését részben alaposnak találta. Ehhez képest az elsőfokú bíróság ítéletének részben történt megváltoztatásával mellőzte a felperes továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezést, és kötelezte az alperest 329.796,- Ft végkielégítés, továbbá 15.000,- Ft étkezési hozzájárulás, valamint 18.750,- Ft munkaruházati térítés megfizetésére és rendelkezett a perköltség és az eljárási illeték felől.
Indokolásában kifejtette, hogy a felperes munkaköri leírása, valamint az alperes szervezeti és működési szabályzata értelmében a munkáltató a felperes vonatkozásában csak az általános igazgatóhelyettes egyetértésével gyakorolhatta a munkáltatói jogokat. A perbeli esetben azonban az arra jogosított személy írásban nem gyakorolta ezt az egyetértési jogot. E körben a szóbeli egyetértés nem elegendő, figyelemmel arra, hogy az Mt. 87. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A jogszabály nemcsak a felmondás gyakorlásához, de az ahhoz szükséges egyetértési jog gyakorlásához is írásbeliséget kíván meg, mivel az egyetértés is a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat.
Az alperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az 1996. július 10-i jegyzőkönyv tartalmából kitűnik: az egyetértési jog jogosultja jelen volt, amikor az alperes közölte, hogy fel kívánja mondani a felperes munkaviszonyát, ennek kapcsán azonban szóban nem nyilatkozott. A hallgatólagos tudomásulvétel nem pótolja a törvényben előírt írásbeli egyetértési kötelezettséget.
Mivel a felmondás nem felelt meg az alaki követelményeknek, emiatt önmagában jogellenes. Ezért a másodfokú bíróság - mint szükségtelent - mellőzte a felmondás indokai valóságának vizsgálatát, és ennek kapcsán mellőzte az elsőfokú bíróság ítéletéből az ezzel kapcsolatos indokolási részt.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatásának elrendelésére irányult.
Álláspontja szerint az ítélet figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy az 1996. július 10. napján felvett jegyzőkönyv aláírása után átadott felmondáson szerepel az általános igazgatóhelyettes aláírása és az "egyetértek" nyilatkozat. Csatolta a felperes "rendes felmondásának másolatát".
Előadta továbbá, hogy az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján teljes személyes illetékmentességet élvez, minthogy az 5. § (2) bekezdése értelmében az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A felmondásnak azon a példányán, amelyen az intézkedés átvételét a felperes az aláírásával igazolta, szerepel az általános igazgatóhelyettes egyetértő nyilatkozata. A rendes felmondás jogszerűségét nem érinti, hogy a felperes példányát csak a munkáltatói jogkör gyakorlója írta alá, mert a megkívánt egyetértés birtokában szüntette meg az alperes a felperes munkaviszonyát.
Az előbbiekből következően a megyei bíróság nem mellőzhette volna az alperes fellebbezésével érintett körben a rendes felmondás indokainak vizsgálatát.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította.
Az alperes sem az első-, sem a másodfokú eljárás során nem tájékoztatta a bíróságokat arról, hogy az illetékfizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (3) bekezdése szerint az illetékmentességnek a (2) bekezdésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet (a közhasznú társaság) a bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás illetékének megállapítását nem mellőzhette. Ennek, valamint a felek felülvizsgálati eljárási költségének viseléséről az új határozatban kell a pernyertességhez igazodóan dönteni. (Legf. Bír. Mfv.II.10.165/1998. sz.)