adozona.hu
BH 1999.4.171
BH 1999.4.171
Gazdálkodó szervezet által igényelt illetékfeljegyzési jog engedélyezésénél irányadó körülmények [1990. évi XCIII. tv. 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., 2/1968. (I. 24.) IM r. 1. § (4) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes konszignációs raktára 1996. július 7. napján leégett, emiatt keresetében - az alperessel kötött vagyonbiztosítási szerződés teljesítése jogcímén - összesen 38.677.492,-,-Ft megfizetése iránt támasztott igényt. Az elsőfokú bíróság végzésével a felperes illetékfeljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelmét elutasította, egyben kötelezte őt 750.000,-,-Ft kereseti illeték lerovására. Határozatát kizárólag azzal indokolta: "A bíróság a becsatolt dokumentumokból megállapította, hogy a...
A végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést a végzés megváltoztatása és a kért illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránt. Előadta, hogy mobilizálható tőkével, illetőleg vagyonnal nem rendelkezik, a kereseti illeték lerovására nem képes. Utalt az anyagi helyzetére vonatkozó és korábban már becsatolt okiratokra, amelyeket újabbakkal is kiegészített.
Az alperes észrevétele az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést - a Pp. 257. §-ának (1) bekezdése alapján - tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az alapos.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 60. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a felet az illeték előzetes lerovása alól, ha az számára jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene. A törvény idézett rendelkezése által meghatározott feltételek fennállását a 2/1968. (I. 24.) IM rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében előírt módon, a kérelmezőnek kell igazolnia.
A felperes a kérelméhez több bankszámlakivonatot csatolt, amelyekből kitűnik, hogy a felperesi bankszámlán huzamos idő óta és jelenleg sem áll rendelkezésre a kereseti illeték lerovásához szükséges összeg. Becsatolta továbbá az 1994. évi egyszerűsített éves beszámolóját, amelyből megállapítható, hogy a perindítást megelőző évben nem képződött olyan összegű nyeresége, mely fedezetül szolgálhatna a kereseti illeték lerovásához. A felperes ügyvezetője büntetőjogi felelőssége tudatában, írásban kijelentette, hogy a cég tulajdonában semmilyen értékpapír nincs.
Mindezekből megállapítható, hogy a felperes nem rendelkezik olyan értékű tárgyi eszközökkel, értékpapírokkal, illetőleg üzleti részesedéssel, amelyek mobilizálásával a 750.000,-,-Ft kereseti illeték előlegezése aránytalan megterhelése nélkül lehetséges lenne. A tárgyi eszközök értéke sem jelentős, és azok egyébként is olyan jellegűek, amelyek a felperes mindennapi gazdasági, üzleti tevékenysége végzéséhez nélkülözhetetlenek.
Mindezek egybevetéséből olyan következtetés vonható le, hogy a perbeli esetben a felperes oldalán fennállanak az illetékfeljegyzési jog engedélyezésének az Itv. 60. §-ának (1) bekezdése által előírt feltételei.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - a Pp. 259. §-a szerint irányadó 253. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával - megváltoztatta, és a felperes részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett. Ebből következően nem kötelezhető a kereseti illeték előlegezésére, illetőleg lerovására [Itv. 59. § (1) bek.], ezért mellőzte a Legfelsőbb Bíróság a felperes erre való kötelezését.
(Legf. Bír. Pf.VIII.22.864/1998. sz.)