adozona.hu
BH 1999.2.84
BH 1999.2.84
Kötvényen alapuló követelést a felszámoló nem sorolhat be privilegizált követelésként [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezetellen 1996-ban indult, 1996. február 21-i kezdő időponttal elrendelt és a Cégközlönyben 1996. március 21-én közzétett felszámolási eljárásban B. L-né az adóstól vásárolt kötvényen alapuló hitelezői követelést jelentett be 40 000 Ft tőke és 17 788 Ft kamat, összesen 57 788 Ft összegben. A felszámoló a hitelezői igényt - mint határidőben bejelentett követelést - visszaigazolta akként, hogy a kötvényen alapuló összesen 57 788 Ft követelést egységesen az 1991. évi IL. ...
Az elsőfokú bíróság a kifogást elutasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felszámoló a hitelező követelését helyesen sorolta be. Hivatkozott az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének, f) pontjában foglaltakra.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező fellebbezéssé élt, s tartalmilag a kifogásának megfelelően a végzés megváltoztatását kérte. Fellebbezésének kiegészítésében előadta, hogy neki közömbös, követelését milyen betűvel jelzett kategóriába sorolják, számára az a fontos, hogy a pénzét minél előbb megkapja. Méltányossági alapon kérte a fellebbezett végzés megváltoztatását és egy kedvezőbb besorolás elrendelését. Hivatkozott arra, hogy kis nyugdíjjal rendelkezik és állandó orvosi kezelésre, gyógyszerek szedésére szorul.
A felszámoló fellebbezésre tett észrevétele az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg, és helytálló a kifogást elutasító döntése is. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (módosított Cstv.) 16. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezésben foglaltakra tekintettel az elsőfokú határozat indokolását az alábbiakkal egészíti ki: A hitelező követelése kötvényen alapuló pénzkövetelés. Ezt a követelést a felszámoló a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan sorolta be a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) kielégítési kategóriájába, azaz az egyéb követelések közé. A hitelező mint magánszemély követelése tekintetében ugyanis csak a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének d) kielégítési kategóriája jöhetne szóba előnyösebb besorolás jogalapjaként. A módosított Cstv. 57.-a (1) bekezdésének d) pontja azonban akként rendelkezik, hogy a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése, így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összege sorolható e kielégítési kategóriába. A fenti rendelkezésből tehát megállapítható, hogy a kötvényen alapuló pénzkövetelés nem sorolható ebbe a kategóriába.
Ha és amennyiben megállapításra kerülne az, hogy a kötvények értékesítése az adós részéről jogszabálysértő volt, abban az esetben a hitelező követelése - mint kártérítésből eredő követelés - már besorolható lenne a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti kielégítési kategóriába. Ennek vizsgálata azonban meghaladja a jelen eljárás kereteit.
A hitelező fellebbezése eredménytelen volt. A módosított, 1990. évi XCIII. törvény (It.) 62. §-a (1) bekezdésének, f) pontja szerint feljegyzett és az It. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési eljárási illetéket a hitelező személyes költségmentessége folytán az It. 64. §-a szerint alkalmazott 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése és 14. §-a alapján az állam viseli. (Legf. Bír. Fpk. VI. 31.323/1997. sz.)