adozona.hu
BH 1999.2.81
BH 1999.2.81
I. A tőke után fizetendő kamat megítélésére irányuló keresetfelemelésre a másodfokú eljárásban az a fél is jogosult, amelyik egyébként az elsőfokú ítélet ellen nem fellebbezett [Pp. 229. § (1) bek., 247. § (1) bek. b) pont]. II. A keresetindításkor megfizetett (lerótt) eljárási illeték a perköltség része, ezt - az egyébként személyes illetékmentességet élvező - pervesztes fél ilyen címen az ellenérdekű félnek köteles megfizetni [Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek., 86. § (3) bek., 1990. évi XCIII. tv. 37. §
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. december 28-án vételi ajánlatot tett a Budapest L. Rt. állami tulajdonban lévő teljes tagsági jogának megvásárlására, egyidejűleg 10 millió forint összegű bánatpénzt fizetett be az alperes számlájára. Utóbb a pályázatától elállt, és keresetében az alperest az általa kifizetett 10 millió forint bánatpénz visszafizetésére és a perköltségei megfizetésére kérte kötelezni.
Az ügyben első fokon eljárt bíróság az 1997. január 29-én kelt ítéletében az alperest a kereset szerint mara...
Az ügyben első fokon eljárt bíróság az 1997. január 29-én kelt ítéletében az alperest a kereset szerint marasztalta.
A felperes az ítélet ellen sem fellebbezést, sem csatlakozó fellebbezést nem nyújtott be. Az alperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a felperes a keresetét akként módosította, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt 10 000 000 Ft után 1995. december 29-től a kifizetés napjáig terjedő időre évi 20%-os mértékű késedelmi kamat megítélését is kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1997. szeptember 29. napján kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta; a felperesnek a másodfokú eljárásban előadott kamatigényét azonban érdemben nem vizsgálta. Kifejtette, hogy a felperes a Pp. 234. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg 244. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül sem fellebbezést, sem csatlakozó fellebbezést nem nyújtott be, ezért a késedelmi kamat fizetése iránt a másodfokú eljárásban a csatlakozó fellebbezés benyújtására nyitva álló - a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napos - határidő lejárta után előterjesztett igénye érdemben nem volt elbírálható.
A jogerős másodfokú ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben annak részbeni hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását kérte, továbbá az alperest a megítélt 10 000 000 Ft után 1995. december 29. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. A felülvizsgálati kérelmet megalapozó jogszabálysértést a másodfokú bíróság által a Pp. 247. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglaltak jogsértő értelmezésében jelölte meg. Előadta, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján jogosult volt a másodfokú eljárásban a keresetét a késedelmi kamatok tekintetében megváltoztatni, a másodfokú bíróság azonban a jogszabály téves értelmezése következtében mellőzte az ez irányú igényének a másodfokú eljárásban történő érdemi vizsgálatát.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a jogerős másodfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítélete perköltségekre vonatkozó rendelkezéseinek részbeni megváltoztatását és a felperes javára perköltségként megítélt illetékköltség megfizetése alóli mentesítését kérte. Előadta, hogy az eljárt bíróságok az 1990. évi XCIII. tv. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában biztosított személyes illetékmentessége ellenére - a hivatkozott jogszabályhely megsértésével - kötelezték az ellenérdekű fél által lerótt kereseti illeték megfizetésére.
A felülvizsgálati kérelem alapos, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogerős ítélet felülvizsgálatára jogszabálysértés esetében kerülhet sor.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság jogszabálysértéssel jutott arra a jogi következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) nem élő fél a keresetét (viszontkeresetét) az ellenérdekű fél terhére nem változtathatja meg.
Az iratokból megállapítható, hogy a felperes csupán a másodfokú eljárásban jelentette be késedelmikamat-igényét az alperessel szemben. A Pp. 247. §-ának (1) bekezdése szerint a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet, erre csupán a törvényben meghatározott esetekben és keretek között kerülhet sor. A keresetváltoztatás tilalma azonban nem zárja ki többek között, hogy a fél a keresetét az eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjeszthesse. [Pp. 247. §-a (1) bekezdésének b) pontja]. Az elsőfokú eljárásban megítélt tőkekövetelés után a másodfokú eljárásban a keresetnek a késedelmi kamatokra történő kiterjesztése a törvényben engedélyezett keresetváltoztatás hatálya alá tartozik, ezért annak előterjesztésére a félnek a másodfokú eljárásban is törvényes lehetősége van.
A fenti keresetváltoztatás nem csupán a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél jogosultsága; a fellebbezési eljárásban az a fél is felemelheti a keresetét, aki az elsőfokú bíróság ítélete ellen nem élt fellebbezéssel. A keresetkiterjesztési tilalmat elsősorban mindig abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a fellebbezést nem terjesztették-e ki az ítélet részben jogerőre emelkedett rendelkezéseinek megtámadására. A perbeli esetben megállapítható volt, hogy az elsőfokú bíróság a késedelmi kamat tekintetében - erre irányuló kereseti kérelem hiányában - döntést nem hozott, így az ítélet jogerejének joghatásairól szóló, a Pp. 229. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem akadályozza a keresetnek a másodfokú eljárásban történő kiterjesztését; a Pp. 247. §-ának (1) bekezdése viszont nem rendelkezik arról, hogy csak a fellebbezést, illetőleg csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél élhet a keresetváltoztatás jogával. Nem volt ezért annak jogi akadálya, hogy a felperes a Pp. 247. §-a (1) bekezdésének b) pontjára alapítva a másodfokú eljárásban a keresetét a tőkekövetelés után járó késedelmi kamatokra is kiterjessze.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság nem találta alaposnak az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmét. A Pp. 75. §-ának (1) bekezdése szerint perköltség a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel, ideértve többek között az eljárási illeték költségét is. A felperes az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Illetékkódex) 37. §-ának (1) bekezdése, 38. §-ának (1) bekezdése, 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 74. §-ának (2) bekezdése szerint a kereseti illetéket a keresetindításkor megfizette, ezzel az eljárási illeték költsége - a Pp. már hivatkozott 75. §-ának (1) bekezdése értelmében - a felperes pervitelével felmerült perköltséggé vált. A perköltség viselésére a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadók, nevezetesen azokat a per egyéb költségeivel együtt a pervesztes fél köteles a pernyertes félnek megtéríteni A per költségeinek viselése szempontjából nincs annak jogi relevanciája, hogy a pervesztes alperes az Illetékkódex 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében mint költségvetési szerv teljes személyes illetékmentességet élvez. A fél ez alapján csak az államnak járó illeték megfizetése alól mentesül, a Pp. 86. §-ának (3) bekezdése szerint viszont a pervesztes felet az Illetékkódexben biztosított illetékmentessége sem mentesíti az ellenfél - a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján járó - költségeinek megfizetése alól. A felperes mint pernyertes fél által korábban lerótt illetéket ezért - a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint - az alperes illetékmentessége ellenére is köteles a felperesnek megtéríteni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság jogerős ítéletét - a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Bíróság ítéletét pedig a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében részben megváltoztatta, és az alperest a felperes javára a megítélt 10 000 000 Ft tőkekövetelés után - a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében - 1995. december 29-től a kifizetés napjáig terjedő időtartamra évi 20%-os mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte, míg egyebekben a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel érintett részében - hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelme eredményes volt, az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme eredménytelen maradt, ezért a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése szerint köteles az alperes a felperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét megtéríteni. (Legf. Bír. Gfv. X. 30.307/1998. sz.)