adozona.hu
BH 1999.1.32
BH 1999.1.32
Fizetési meghagyás esetén a befizetett eljárási illeték részbeni visszatérítésének akkor van helye, ha a kérelem visszavonására a fizetési meghagyásnak a bíróság részéről történő kibocsátását megelőzően kerül sor [Pp. 315. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek. d) pont, 58. § (1)-(7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 19.230.539,-Ft és kamata megfizetése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben az elsőfokú bíróságtól. A kérelmére 300.000,-Ft eljárási illetéket rótt le. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, azt az adós 1996. szeptember 23-án átvette, ellene 1996. szeptember 30-án ellentmondást nyújtott be. Az elsőfokú bíróság az 1997. január 30-án kelt végzésében a felperest az ellentmondás benyújtásáról értesítette, egyben felhívta, hogy az illetéke...
BH 1999.1.32 Fizetési meghagyás esetén a befizetett eljárási illeték részbeni visszatérítésének akkor van helye, ha a kérelem visszavonására a fizetési meghagyásnak a bíróság részéről történő kibocsátását megelőzően kerül sor [Pp. 315. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 42. § (1) bek. d) pont, 58. § (1)-(7) bek.].
A felperes 19.230.539,-Ft és kamata megfizetése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben az elsőfokú bíróságtól. A kérelmére 300.000,-Ft eljárási illetéket rótt le. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, azt az adós 1996. szeptember 23-án átvette, ellene 1996. szeptember 30-án ellentmondást nyújtott be. Az elsőfokú bíróság az 1997. január 30-án kelt végzésében a felperest az ellentmondás benyújtásáról értesítette, egyben felhívta, hogy az illetéket 15 nap alatt a peres eljárás illetékére, 750.000,-Ft-ra egészítse ki. A felperes az 1996. december 30-án kelt bejelentésében előadta, hogy az alperessel peren kívül megállapodást kötött, ezért a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől eláll, kérte az eljárás megszüntetését, és egyben a lerótt 300.000,-Ft illeték visszatérítését. A kérelmét az 1997. március 17-én kelt beadványában megismételte. Az elsőfokú bíróság végzésében a felek között folyamatban lévő pert a Pp. 322. §-ának (2) bekezdésére utalással az illeték lerovásának elmulasztása miatt megszüntette, az illeték visszatérítése iránt előterjesztett kérelmet elutasította.A végzés ellen a felperes fellebbezett, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének részbeni megváltoztatását és az általa lerótt 300.000,-Ft illeték visszatérítését kérte. Csupán utalt rá, hogy az illeték 90%-a az 1990. évi XCIII. tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint egyébként is visszaigényelhető, tekintettel arra, hogy az eljárás érdemi tárgyalás nélkül szűnt meg.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
A felperes az 1996. december 30-án, majd az 1997. március 17-én megismételt kérelmében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmétől állt el, és kérte egyben az általa lerótt 300.000,-Ft eljárási illeték visszatérítését.
A Pp. XIX. fejezetében szabályozott fizetési meghagyásos eljárás a nem peres eljárások egyik fajtája. Az eljárás a Pp. 315. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosult részéről a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásával indul, és a fizetési meghagyásnak a bíróság által történő kibocsátásával befejeződik. A perbeli esetben az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást 1996 szeptemberében bocsátotta ki, és - mert az eljárás ezzel befejeződött - nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperesnek a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemtől való elállását figyelmen kívül hagyva, az eljárást a Pp. 322. §-ának (2) bekezdése alapján az illeték kiegészítésének elmulasztása miatt szüntette meg.
Helytálló volt az elsőfokú bíróságnak az illeték visszatérítésével kapcsolatos döntése is. Az illetékekről szóló - többször módosított - 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Illetékkódex) 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke után a fizetési meghagyásos eljárásban legfeljebb 300.000,-Ft illetéket kell leróni. A kérelmet benyújtó fél a lerótt illeték teljes összegének visszatérítését a kérelemtől való elállás esetén nem igényelheti, mert az Illetékkódex 58. §-ának (1)-(7) bekezdése szerint annak csak részbeni visszatérítésére kerülhet sor. Az 58. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében a fizetendő illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha a felperes a keresetétől az első tárgyaláson eláll. Az 58. § (5) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy az előző kedvezményt a nem peres eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha a kérelemtől való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala előtt kerül sor. Ehhez képest a felperest illetékkedvezmény akkor illette volna meg - és akkor igényelhette volna a lerótt 300.000,-Ft-ból 270.000,-Ft visszatérítését -, ha az elállást tartalmazó kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása előtt nyújtotta volna be. Az érdemi határozat meghozatalával a fizetési meghagyásos eljárás befejeződött, ezért az illeték visszatérítését a fél jogszerűen még részben sem igényelheti.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a Pp. 259. §-a alapján alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése szerint helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf.I.32.898/1997. sz.)