adozona.hu
BH 1998.12.605
BH 1998.12.605
A jogszabályban korábban használt "részvénytőke" fogalom helyett a "jegyzett tőke" fogalmat kell alkalmazni. A szövetkezet alapszabálya olyan módosításának bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely nem jár együtt a cég vagyonának, jegyzett tőkéjének emelésével, csak 1500,-Ft illetéket kell leróni [1990. évi XCIII. tv. 45. § (3) és (5) bek., 1991. évi XVIII. tv. 25. §., 26. § (2) bek., 1992. évi II. tv, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) bek. l) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezet 1992-ben a vagyonnevesítést elvégezte, annak eredményét azonban az alapszabályban nem tüntette fel. Ezért az 1996. április 26-án tartott közgyűlésen Kö. 3/1. szám alatt hozott határozatával az alapszabályt a következő 4/A ponttal egészítette ki: "A szövetkezet jegyzett tőkéje 47.108.908,-Ft." A szövetkezet az elsőfokú bíróságtól nem a cégjegyzék 12. rovatának változtatását, csupán az alapszabály-módosítás jóváhagyását kérte, és 1.500,-Ft eljárási illetéket rótt le.
Az elsőfokú ...
BH 1998.12.605 A jogszabályban korábban használt "részvénytőke" fogalom helyett a "jegyzett tőke" fogalmat kell alkalmazni. A szövetkezet alapszabálya olyan módosításának bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely nem jár együtt a cég vagyonának, jegyzett tőkéjének emelésével, csak 1500,-Ft illetéket kell leróni [1990. évi XCIII. tv. 45. § (3) és (5) bek., 1991. évi XVIII. tv. 25. §., 26. § (2) bek., 1992. évi II. tv, 13/1989. (XII. 16.) IM r. 2. § (1) bek. l) pont].
A szövetkezet 1992-ben a vagyonnevesítést elvégezte, annak eredményét azonban az alapszabályban nem tüntette fel. Ezért az 1996. április 26-án tartott közgyűlésen Kö. 3/1. szám alatt hozott határozatával az alapszabályt a következő 4/A ponttal egészítette ki: "A szövetkezet jegyzett tőkéje 47.108.908,-Ft." A szövetkezet az elsőfokú bíróságtól nem a cégjegyzék 12. rovatának változtatását, csupán az alapszabály-módosítás jóváhagyását kérte, és 1.500,-Ft eljárási illetéket rótt le.Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Álláspontja szerint a számviteli törvény értelmében a jegyzett tőke a szövetkezeti üzletrészek névértékének az összegével egyezik meg, ezért a jegyzett tőke változását a cégjegyzék 12. rovatában kell feltüntetni. Amennyiben a szövetkezet a cégjegyzék 12. rovatának változtatását kéri, úgy a hatályos illetékjogszabályok szerint 2% eljárási illetéket kellett volna lerónia.
A végzés ellen a szövetkezet fellebbezett annak megállapítása iránt, hogy az adott esetben - álláspontjával egyezően - nem 300.000,-Ft, hanem csak 1.500,-Ft illetéket kell leróni. Kérelmét azzal indokolta, hogy a szövetkezeti törvény az alapszabályban kötelezően meghatározandók között nem sorolja fel a szövetkezet vagyonának megjelölését. A szövetkezetek döntő többsége ezért az átalakuláskor nem jelölt meg induló vagyont. Ennek a következménye az lett, hogy a cégbíróságok a szövetkezet cégjegyzékének 12. rovatában még a törzskönyvi nyilvántartás megszűntekor az adóhatóság által közölt szövetkezeti vagyont szerepeltetik, mely nagyságrendekkel eltér az 1992. évben nevesített vagyonmennyiségtől.
A fellebbezés alapos.
A 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének l) pontja értelmében a nyomtatványon a kérelmező valamennyi cégforma esetében, ha a jogszabályi feltételek fennállnak - az alábbiakban feltüntetett rovatszámok alatt - köteles a következő adatokat feltüntetni: a cég vagyonát (a törzstőke, az alaptőke, illetve részjegytőke összegét) és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli betét (vagyoni hozzájárulás) értékét (12). Az 1991. évi XVIII. törvény 25. §-a szerint a mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A 26. § (2) bekezdéséből kitűnően a saját tőke - többek között - a jegyzett tőkéből is áll. Azt, hogy az egyes gazdálkodóknál mi a jegyzett tőke, azt a (3) bekezdés határozza meg. E módosítások szükségessé tették az igazságügy-miniszteri rendelet használta "részjegytőke" vagyonmeghatározást a "jegyzett tőke" elnevezéssel felváltani, s erre tekintettel döntött úgy a közgyűlés, hogy az alapszabályt a jegyzett tőke összegének megjelölésével kiegészíti. Ez a döntés tehát nem más, mint az 1992. évi II. törvény hatálybalépését követően indult átalakulási folyamat utolsó mozzanata. Itt nem a jegyzett tőke olyan változásáról van szó, amilyennek azt az elsőfokú bíróság ítéli. Ez kitűnik a többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 45. §-ának (5) bekezdéséből is, mely szerint 300.000,-Ft illetéket a cég vagyonának, jegyzett tőkéjének növelése, felemelése esetén kell leróni. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
A szövetkezet az 1.500,-Ft eljárási illetéket lerótta. Ezért ha egyéb hiányosság nem merül fel, az újabb eljárásban a kérelem teljesítésének nincs akadálya.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.865/1996. sz.)