adozona.hu
BH 1998.11.542
BH 1998.11.542
A gazdasági társaság tagja által vállalt mellékszolgáltatásra vonatkozó kógens szabály következtében annak tárgyát, a mellékszolgáltatás nyújtásának feltételeit és - ha ez nem ingyenes vállalás - az ellenszolgáltatást vagy annak kiszámítási módját pontosan meg kell határozni. Ellenkező esetben a szerződés jogszabályba ütközik [1988. évi VI. tv. 17. §, 156. - ma 157. - § (2) bek. b) pont, 167. § (1)-(2) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr (Ctvr.) 15. §.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította, mert a cég felhívás ellenére sem jelölte meg a mellékszolgáltatások ellenértékét.
A végzés ellen a cég fellebbezett, a kérelmének megfelelő határozat hozatala érdekében. Álláspontja szerint az ellenérték megjelölése azért szükségtelen, mert a Gt. 167. §-ának (2) bekezdése diszpozitív szabály, ez csak azt rendeli, hogy a személyes közreműködésről a társasági szerződésben kell rendelkezni. Az ellenszolgáltatás pontos összegét azon...
BH 1998.11.542 A gazdasági társaság tagja által vállalt mellékszolgáltatásra vonatkozó kógens szabály következtében annak tárgyát, a mellékszolgáltatás nyújtásának feltételeit és - ha ez nem ingyenes vállalás - az ellenszolgáltatást vagy annak kiszámítási módját pontosan meg kell határozni. Ellenkező esetben a szerződés jogszabályba ütközik [1988. évi VI. tv. 17. §, 156. - ma 157. - § (2) bek. b) pont, 167. § (1)-(2) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr (Ctvr.) 15. §.]
Az elsőfokú bíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította, mert a cég felhívás ellenére sem jelölte meg a mellékszolgáltatások ellenértékét.A végzés ellen a cég fellebbezett, a kérelmének megfelelő határozat hozatala érdekében. Álláspontja szerint az ellenérték megjelölése azért szükségtelen, mert a Gt. 167. §-ának (2) bekezdése diszpozitív szabály, ez csak azt rendeli, hogy a személyes közreműködésről a társasági szerződésben kell rendelkezni. Az ellenszolgáltatás pontos összegét azonban nem kötelesek meghatározni, elegendő ezt a mérlegzáró taggyűlésen megállapítani.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
Az elsőfokú bíróság végzése nem megalapozott, mert a rendelkezésre álló adatok alapján a változásbejegyzési kérelem tárgyában nem lehet érdemben dönteni.
A többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 167. §-ának (1) bekezdése - mely e részében nem diszpozitív, hanem kógens szabály - a mellékszolgáltatást illetően azt tartalmazza, hogy e fogalmon egyéb vagyoni értékű szolgáltatást kell érteni. Ebből az általános meghatározásból következik, hogy mellékszolgáltatás mindaz, ami kötelem tárgya lehet. Ilyen például adandó esetben pénz, termék szolgáltatása, használat átengedése stb. Lehet a mellékszolgáltatás ingyenes vagy visszterhes, illetve nem szükséges, hogy vagyoni értéke legyen. Visszterhesség esetén a szolgáltatás szerződésszegő elmaradását szankcionálni is lehet.
A mellékszolgáltatások sokfélesége miatt rendelkezik a Gt. 156. - ma 157. - §-a (2) bekezdésének b) pontja úgy, hogy ha a tagok akár a cég alapításakor, akár a működése folyamán egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalnak, akkor az ezzel kapcsolatos kérdéseket a társasági szerződésnek is tartalmaznia kell, azaz a törvény a mellékszolgáltatás részletes körülírását követeli meg. Meg kell tehát állapítani a mellékszolgáltatás tárgyát, előfeltételeit.
Ezzel szemben a módosított társasági szerződés 6/A pontja csak azoknak a tagoknak a névsorát tartalmazza, akik mellékszolgáltatás keretében kiegészítő tevékenységet látnak el, illetve azt, hogy a társaság egyéb tagjai mellékszolgáltatásra nem kötelezettek. Tehát nem határozza meg a mellékszolgáltatásoknak sem a tárgyát, sem az előfeltételeit, s ezért a 6/A pontnak a mellékszolgáltatásra vonatkozó része a Gt. hivatkozott szabályaiba ütközik.
Egyébként nem megfelelő ez a szerződésbeni rendelkezés azért sem, mert az ügyvezetők esetében nem lehet megállapítani, hogy van-e esetleg olyan ügyvezetői tevékenységük, melyet mellékszolgáltatásként kell figyelembe venni. A választott tisztségviselőként végzett személyes közreműködés ugyanis nem minősülhet mellékszolgáltatásnak. A Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy a társági szerződésben a mellékszolgáltatás ellenértékét is meg kell határozni, ha a mellékszolgáltatás nem ingyenes. A mellékszolgáltatásban, s annak ellenértékében történő megállapodás ugyanis olyan polgári jogi szerződés, amelyet mind a társasági jog, mind a polgári jog szabályai szerint is érvényesen kell megkötni, vagyis mind a szolgáltatást, mind az ellenszolgáltatást pontosan meg kell határozni [Gt. 17. §-a, Ptk. 205. §-ának (2) bekezdése, Gt. 167. §-ának (2) bekezdése].
Nem szükséges azonban az ellenértéket a társasági szerződésben számszerűen meghatározni, elegendő az ellenérték kiszámítási módjára utalni. Nem felel meg azonban e követelménynek a cég fellebbezésében írt az a már ismertetett módozat, mely szerint a díjazást a mérlegzáró taggyűlésen állapítják meg. Ez a megoldás ugyanis figyelmen kívül hagyja a Gt. 167. §-ának (2) bekezdését, amely az ellenérték egyértelmű meghatározását írja elő. Az ellenérték megállapításának a cég által szándékolt ez a módja tehát jogszabályba ütközne, s ezért semmis lenne.
A semmisségi okok kiküszöbölése a fellebbezési eljárás kereteit meghaladja. Ez csak az elsőfokú eljárásban történhet, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése, valamint a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az érdemi döntéshez a tényállást az előzőekben meghatározott körben fel kell deríteni. Emellett az újabb eljárásban irányadó a Ctvr. 15 §-ának (2) bekezdése. Eszerint, ha a cégbíróság a kérelemhez mellékelt okirat semmisségét észleli, a bejegyzést kérőt - elutasítás terhe mellett - érvényes okirat benyújtására hívja fel. A cégnek tehát mindegyik érintett tag vonatkozásában pontosan meg kell határoznia a mellékszolgáltatások tárgyát, nyújtásának előfeltételeit, és az ellenszolgáltatást. Csak ezeknek az adatoknak a birtokában lehet a változásbejegyzési kérelem tárgyában érdemben dönteni.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.893/1996. sz.)