adozona.hu
BH 1998.10.494
BH 1998.10.494
Jogszabály a szavazatelsőbbségi részvény kibocsátását nem tiltja, de az alapszabályban (alapító okiratban) az ezzel kapcsolatos többletjogokat - minden jogot külön-külön is, jogszabályban engedett módon - kell meghatározni. Jogszabály a "hozzájáruló szavazat" fogalmat nem definiálja, ezzel tehát a többletjog nem határozható meg [1988. évi VI. tv. 233. §,242. § (1) és (3) bek., 261. § (2) bek. b) pont, 269. § (1) bek., 282. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bejegyzést kérő 1995. szeptember 26-i közgyűlése az rt. alapító okiratát módosította, többek között módot adva az rt. alaptőkéjének új részvények jegyzésével zártkörűen történő felemelésére. Ezt követően a 16/1995. (XI. 26.) számú közgyűlési határozattal - az eredményes részvényjegyzéstől mint feltételtől függően - az rt. többek között elhatározta alaptőkéjének 34.745.600.000,-Ft-ról 34.745.610.000,-Ft-ra történő felemelését 1 db 10.000,-Ft névértékű, névre szóló, szavazatelsőbbségi jogokat...
BH 1998.10.494 Jogszabály a szavazatelsőbbségi részvény kibocsátását nem tiltja, de az alapszabályban (alapító okiratban) az ezzel kapcsolatos többletjogokat - minden jogot külön-külön is, jogszabályban engedett módon - kell meghatározni. Jogszabály a "hozzájáruló szavazat" fogalmat nem definiálja, ezzel tehát a többletjog nem határozható meg [1988. évi VI. tv. 233. §,242. § (1) és (3) bek., 261. § (2) bek. b) pont, 269. § (1) bek., 282. §].
A bejegyzést kérő 1995. szeptember 26-i közgyűlése az rt. alapító okiratát módosította, többek között módot adva az rt. alaptőkéjének új részvények jegyzésével zártkörűen történő felemelésére. Ezt követően a 16/1995. (XI. 26.) számú közgyűlési határozattal - az eredményes részvényjegyzéstől mint feltételtől függően - az rt. többek között elhatározta alaptőkéjének 34.745.600.000,-Ft-ról 34.745.610.000,-Ft-ra történő felemelését 1 db 10.000,-Ft névértékű, névre szóló, szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény kibocsátásával, amelynek lejegyzésére az ÁPV Rt.-t jelölte ki. Az ÁPV Rt. a részvényt a közgyűlés szünetében lejegyezte. A részvényekhez fűződő jogokat az alapító okiratot módosító közgyűlési határozat meghatározta, amelyet az rt. 1995. december 14-i közgyűlésének 26/1995. (XII. 16.) számú határozata ismét módosított. A módosított alapszabály - a törzsrészvényekhez fűződő jogok meghatározásán túlmenően - az alábbiak szerint rögzítette a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő többletjogokat:"A szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő többletjogok:
A társaság közgyűlésén a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának hozzájáruló szavazata szükséges a közgyűlés alábbi döntéseihez:
- a társaság alaptőkéjének leszállítása,
- új részvényfajta kibocsátása, illetve a meglévő részvényfajták jogainak bővítése, illetve csökkentése, ha az a szavazatelsőbbségi részvényhez fűződő jogokat negatívan vagy hátrányosan érintené,
- a társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységi körének megváltoztatása,
- a társaság egyesülésével, szétválásával, átalakításával vagy végelszámolásával kapcsolatos döntés,
- a társaság fő üzleti tevékenysége lényeges részének átruházása vagy az üzemeltetés átengedése más vállalkozás (beleértve a leányvállalatokat) javára,
- az igazgatóság és a felügyelőbizottság egy-egy tagjának kijelölése, megválasztása és az ily módon megválasztottak visszahívása.
A szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának egyéb jogai:
- írásban kérheti az igazgatóságot, hogy hívja össze a társaság közgyűlését,
- írásban, az indok megjelölésével kérheti az igazgatóságot, hogy az általa javasolt kérdéseket a közgyűlés napirendjére felvegyék, ezenkívül megilletik mindazon jogok, melyeket az 1988. évi VI. törvény vagy az alapító okirat az alaptőke legalább 1/10-ét képviselő részvényeseknek megad,
- a kibocsátást követő 5 év elteltét követően bármikor kérheti, hogy a részvényhez fűződő jogokat akként változtassák meg, hogy az a törzsrészvénnyel megegyező jogokat biztosítson.
A szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő jogokat a - Magyar Köztársaság nevében - kizárólag az ÁPV Rt., illetve mindenkori jogutódjának a képviselője jogosult gyakorolni."
Az elsőfokú cégbíróság - hiánypótlási eljárás lefolytatása után - 1996. május 16-án kelt végzésével a T. E. Rt.-nek a cég alaptőke-felemelésével kapcsolatos változások átvezetése iránt előterjesztett kérelmét elutasította, és a 16/1995. (IX. 26.) kgy. számú határozatát megsemmisítette. Végzésében az elsőfokú bíróság kifejtette: az 1988. évi VI. törvény (Gt.) szabályai kógensek. A Gt. 242. §-ának (3) bekezdése módot ad az osztalékelsőbbségi részvényen kívül másfajta részvényesi jogokra vonatkozó elsőbbségi részvény kibocsátására is. Ilyen lehet - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - a szavazatelsőbbségi részvény, ami ténylegesen azt jelenti, hogy a szavazatelsőbbségi részvény többszörös szavazati jogot biztosít. Ezzel szemben bejegyzést kérő alapító okirata a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának vétójogot ad, vagyis szavazata nélkül nem születhet érvényes határozat bizonyos, az alapító okiratban meghatározott kérdésekben. A vétójogot a Gt. nem ismeri, mivel ez az elsőfokú bíróság álláspontja szerint formálissá tenné a többi részvényes szavazati jogát, és ezzel a részvénytársasági forma lényegét sértené.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását kérte. Kifejtette, hogy a Gt. 282. §-a módot ad az egyes kérdésekhez szükséges szavazatarány - a Gt-ben meghatározott - mértékének szigorítására, akár egyhangúság előírására is. A bejegyzést kérő alapító okiratában szereplő szavazatelsőbbségi részvény célja, hogy a társaság ügyeinek alapszabályban meghatározott körére vonatkozóan többletbefolyási jogosultságot biztosítson. Ez nem jelenti azt, hogy e részvény tulajdonosa egyedül hozhatna döntést e kérdések vonatkozásában, sem azt, hogy a fennálló helyzetet a többi részvényes akarata ellenére megváltoztathatná, s így egyedül határozhatná meg az rt. működését. A Gt. 242. §-ának (3) bekezdéséből következően az elsőbbségi többletjog tartalmának meghatározását a Gt. az alapszabályra bízza. Az adott esetben e többletjog a szavazati joggal kapcsolatos. A többletszavazati jog fogalmát a Gt. nem határozza meg, így téves az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a többletszavazati jog csak többszörös szavazatszámot, illetve nagyobb szavazati százalékot jelenthet.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Gt. 233. §-a értelmében - amint arra mind az elsőfokú bíróság, mind a bejegyzést kérő hivatkozott - a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezésektől eltérni csak akkor lehet, ha azt a törvény megengedi. A Gt. 242. §-ának (3) bekezdése - a 242. § (1) bekezdésében szabályozott osztalékelsőbbségi részvényen túlmenően - megengedi, hogy az alapszabály másfajta részvényesi jogokra vonatkozó elsőbbségi részvény kibocsátását lehetővé tegye. A Gt. 261. §-a (2) bekezdésének b) pontja előírja, hogy különböző részvényfajták kibocsátása esetén - többek között - az ahhoz kapcsolódó jogokat az alapszabályban kell meghatározni. A Gt. a fenti rendelkezéseiből következően, nem taxatíve sorolja fel, hogy milyen részvényesi jogokra bocsátható ki elsőbbségi részvény, hanem azt az alapszabályra, az alapító okiratra bízza. Természetesen az elsőbbségi részvényben megtestesülő többletjog nem lehet jogellenes, így nem ütközhet a Gt. rendelkezéseibe. A gyakorlatban valóban igen elterjedt az, hogy elsőbbségi részvényként olyan szavazatelsőbbségi részvényt bocsátanak ki, mely az alapszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott mértékű, a névértékkel azonos szavazati jogtól eltérő - összhangban a Gt. 269. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal - többletszavazati jogot biztosít a részvény tulajdonosának. A jelen esetben a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény nem a fenti értelemben vett többletszavazati jogot, hanem lényegét tekintve azt biztosítja, hogy ha bizonyos, az alapszabályban tételesen felsorolt kérdésekben az rt. részvényesei a jogszabályban, illetve az alapító okirat által megkövetelt arányban döntést hoznak, akkor a döntés meghozatalához még az is szükséges, hogy a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosa is igennel szavazzon a kérdésben. Ezt a szabályozási módot a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint egyetlen tételes jogszabályi rendelkezés sem zárja ki, épp ellenkezőleg - ahogyarra a bejegyzést kérő helyesen hivatkozott -, erre a Gt. 282. §-a kifejezetten módot ad, hiszen az adott tényállás mellett az történik, hogy a határozathozatalra vonatkozó Gt. 282. §-ában foglalt szabályt szigorítja az alapító okirat, amire ezen paragrafus kifejezetten lehetőséget ad. Ezért elvileg a Legfelsőbb Bíróság nem találta törvénybe ütközőnek az adott alapító okirat szerinti szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény kibocsátását.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor szükségesnek tartja pontosítani az e kérdést szabályozó közgyűlési határozatot. A Gt. ugyanis nem ismeri a "hozzájáruló szavazat" fogalmát, e szóhasználat megtévesztő is, mert csak igen és nem szavazat, esetleg tartózkodás lehetséges. Módosítandó és pontosítandó azon rendelkezés is, mely szerint a fenti részvény tulajdonosának "igen" szavazata szükséges az igazgatóság és a felügyelőbizottság egy-egy tagjának kijelöléséhez, megválasztásához s az ily módon megválasztottak visszahívásához. Ez a szabályozási mód nem határozza meg, hogy melyik igazgatósági, felügyelőbizottsági tag kijelöléséhez, megválasztásához van szükség az elsőbbségi részvényes szavazatára, ha egyébként e személy megkapta a Gt. illetve az alapító okirat által meghatározott szükséges számú szavazatot. A kijelölési hatáskör biztosítása önmagában is helytelen, hiszen a közgyűlés nem jelöl, csak választ igazgatósági tagot, felügyelőbizottsági tagot. A választás pedig a közgyűlés hatásköre, de a választáshoz, a visszahíváshoz előírható a szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának "igen" szavazata.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az alapító okiratban csak akkor lehet meghatározni azt, hogy a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő jogokat a Magyar Köztársaság nevében kizárólag az ÁPV Rt., illetve a mindenkori jogutódjának képviselője jogosult gyakorolni, ha ezt jogszabály kifejezetten kimondja. Ennek hiányában ugyanis a részvény átruházhatóságának tilalmát kimondó alapító okirati rendelkezés a részvény mint átruházható értékpapír fogalmával ellentétes.
A Legfelsőbb Bíróság továbbá rámutat arra, hogy a bejegyzést kérő nem csatolta a 13/1989. (XII. 16.) IM. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének d), de) pontjában előírt okiratot, a csatolt átutalási megbízás ugyanis számlavezető pénzintézeti igazolásnak nem tekinthető. A Legfelsőbb Bíróság tehát - bár a lényegét tekintve - nem találta jogellenesnek az elsőfokú bíróság által megsemmisített közgyűlési határozatot, de annak alapján a cégjegyzékbe történő bejegyzés elrendelése a határozat jelenlegi tartalmára, valamint a hiányzó mellékletre tekintettel nem lehetséges. Ezért szükségesnek látja újabb közgyűlési határozat meghozatalát, a korábbi közgyűlési határozatok által módosított alapszabály pontosítása érdekében.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését - az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a fent kifejtetteknek megfelelő hiánypótló végzést kell kiadni a bejegyzést kérőnek, kellő határidőt biztosítva alapító okirata módosítására, a hiányzó okirat pótlására. A hiánypótlás eredményének függvényében kell a kérelem tárgyában érdemben határozni.
(Legf. Bír. Cgf.II.32.000/1996. sz.)