adozona.hu
BH 1998.9.439
BH 1998.9.439
I. A társaságba való beolvadással nem új gazdasági társaság jön létre, hanem az "átvevő" gazdasági társaság társasági szerződése módosul [1988. évi VI. tv. (Gt.) 331. § (2) bek., 360. § (2) bek. e) pont és (4) bek.]. II. Beolvadás esetén az egyesülésről szóló megállapodást nem kell a két gazdasági társaság minden tagjának aláírnia, ennek hiánya a megállapodás érvényességét nem érinti [Gt. 261. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társaság 1994. május 16-án nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét, mely szerint az 1994. április 14-én kelt egyesülési szerződéssel a RAP Sz. Kft. az R. Kft.-be beolvadt. Az elsőfokú cégbíróság 1995. november 23-án hiánypótló végzést adott ki, a jogi képviselő azonban a hiányokat csak részben pótolta. Nem csatolta az új cégek bejegyzése esetén mellékelendő bejegyzési kérelem nyomtatványt, a pótlólagos 6.000,-Ft közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását, valamint nem rótta le a törzst...
BH 1998.9.439 I. A társaságba való beolvadással nem új gazdasági társaság jön létre, hanem az "átvevő" gazdasági társaság társasági szerződése módosul [1988. évi VI. tv. (Gt.) 331. § (2) bek., 360. § (2) bek. e) pont és (4) bek.].
II. Beolvadás esetén az egyesülésről szóló megállapodást nem kell a két gazdasági társaság minden tagjának aláírnia, ennek hiánya a megállapodás érvényességét nem érinti [Gt. 261. § (1) bek.].
A társaság 1994. május 16-án nyújtotta be cégbejegyzési kérelmét, mely szerint az 1994. április 14-én kelt egyesülési szerződéssel a RAP Sz. Kft. az R. Kft.-be beolvadt. Az elsőfokú cégbíróság 1995. november 23-án hiánypótló végzést adott ki, a jogi képviselő azonban a hiányokat csak részben pótolta. Nem csatolta az új cégek bejegyzése esetén mellékelendő bejegyzési kérelem nyomtatványt, a pótlólagos 6.000,-Ft közzétételi költségtérítés befizetésének igazolását, valamint nem rótta le a törzstőke 2%-ának megfelelő illetéket arra hivatkozással, hogy a beolvadással új cég nem jött létre. Nem határozta meg továbbá a társaság az egyesülési szerződésben a cég nevét, székhelyét, a szerződés tartalmát és a vezető tisztségviselőket.Az elsőfokú cégbíróság az 1996. május 23-án kelt végzésében a beolvadás bejegyzése iránti kérelmet elutasította, hivatkozva arra, hogy a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 331. §-ának (2) bekezdése folytán a társaságnak beolvadás útján történő egyesülése során az alapításra vonatkozó szabályok szerint kell a nyomtatványt kitölteni, az illetéket leróni és a közzétételt igazolni. A Gt. 360. §-ának (2) bekezdése kógens felsorolásának sem tettek eleget a társaságok, ezért a (4) bekezdésnek megfelelően az egyesülési szerződés semmis, ennek alapján pedig bejegyzésnek nincs helye.
A bejegyzést kérő fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelen jogi álláspontra helyezkedett végzése meghozatalakor.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a fellebbezésben is kifejtett azon állásponttal, hogy a beolvadással új gazdasági társaság nem jött létre. A beolvadásnak ugyanis az a lényege, hogy a beolvadt társaság megszűnésével annak vagyona mint egész az átvevő jogutód társaságra száll át. Ebből következően az átvevő társaság nem újonnan létrejövő társaság, hanem a már korábban működő társaság társasági szerződése (létesítő okirata) módosul a beolvadás következtében. Ezt tartalmazza lényegében a Gt. 360. §-a (2) bekezdésének e) pontja is. Ebből következően tévedett az elsőfokú bíróság, amikor új cég bejegyzéséhez szükséges bejegyzési kérelem benyújtására, az új cégek bejegyzésére irányadó eljárási illeték, illetve közzétételi díj megfizetésére hívta fel az átvevő társaságot és - részben - ezek elmaradása miatt a bejegyzési kérelmet elutasította.
Ugyancsak helytelen jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú cégbíróság, amikor érvénytelennek minősítette a csatolt egyesülési szerződést, mivel azt nem valamennyi tag írta alá. A fellebbező helyesen hivatkozott a Gt. 261. §-ának
(1) bekezdésében foglaltakra, mely egyértelműen rendezi, hogy az egyesülési szerződést az egyesülő társaságok legfőbb szerve hagyja jóvá, mely döntés során a szükséges szavazati arányra a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A csatolt iratokból megállapítható, hogy az egyesülési szerződést mind a beolvadó, mint az átvevő társaság határozatképes taggyűlése egyhangúlag fogadta el. Ily módon a törvényben írt feltételek az egyesülési szerződéssel szemben megvalósultak, s az a körülmény, hogy azt mindkét társaság valamennyi tagja nem írta alá - ilyen előírást tartalmazó törvényi rendelkezés hiányában - a bejegyzési kérelem elutasításának törvényes oka nem lehet.
Az egyesülési szerződés a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint tartalmában is megfelelt a Gt. 360. §-ában foglaltaknak. Az egyesülési szerződés ugyanis egyértelműen tartalmazza a beolvadás lényegét, vagyis azt, hogy a beolvadás folytán az átvevő társaság társasági szerződése módosul, pontosan meghatározva egyben, hogy milyen pontok tekintetében következik be a módosulás. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az egyesülési szerződés egyértelműen megfelel a 360. § (2) bekezdésének a)-e) pontjában írt követelményeknek, továbbá az f) pontban foglaltaknak is. Ez utóbbi vonatkozásában ugyanis a Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az f) pontban foglaltaknak a bejegyzést kérő végül is eleget tett az egyesülési szerződés 7. pontjában meghatározottakkal. Ez ugyanis azt tartalmazta, hogy az átvevő társaság ügyvezetői maradnak az egyesülés után is az egyesült átvevő társaság tisztségviselői, vagyis bár az ügyvezetők neve tételesen nem szerepel az egyesülési szerződésben, de azok személye mégis egyértelműen - mind az érintett tagok, mind kifelé, harmadik személyek vonatkozásában - vitathatatlanul meghatározásra került.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság végzése jogszabálysértő, ezért azt az 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése, a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban a fentiek figyelembevételével kell az elsőfokú bíróságnak a bejegyzési kérelem tárgyában állást foglalnia. (Legf. Bír. Cgf.II.32.539/1996. sz.)