adozona.hu
BH 1998.8.406
BH 1998.8.406
A közigazgatási eljárásban az igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. Ha a jövedéki törvénysértés 1995. július 4-én történt, az akkor hatályos 1993. évi LVIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni [1993. évi LVIII. tv. 67. § (1) bek. e) pont, az 1995. évi LXVIII. tv-nyel módosított 67. § (1) bek. f) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 1995. július 4-én a felperes által üzemeltetett diszkont elárusítóhelyen jövedéki ellenőrzést tartott, amelynek eredményeként megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, és 505.360,-Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú határozat ellen. Az alperes az első fokú határozatot megsemmisítette, és az első fokon eljárt vámhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárás eredményeképpen az első f...
BH 1998.8.406 A közigazgatási eljárásban az igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. Ha a jövedéki törvénysértés 1995. július 4-én történt, az akkor hatályos 1993. évi LVIII. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni [1993. évi LVIII. tv. 67. § (1) bek. e) pont, az 1995. évi LXVIII. tv-nyel módosított 67. § (1) bek. f) pont].
A vámhivatal 1995. július 4-én a felperes által üzemeltetett diszkont elárusítóhelyen jövedéki ellenőrzést tartott, amelynek eredményeként megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést követett el, és 505.360,-Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.A felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú határozat ellen. Az alperes az első fokú határozatot megsemmisítette, és az első fokon eljárt vámhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárás eredményeképpen az első fokú hatóság határozatával a felperes jövedéki törvénysértését ismét megállapította, és 505.360,-Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A kötelezettséget megállapító határozat ellen a felperes ismételten fellebbezést nyújtott be.
Az alperes határozatával az első fokú közigazgatási szerv határozatát helybenhagyta.
Az alperes kereseti kérelmet nyújtott be a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata érdekében, kérve a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését.
Az első fokú bíróság a felperes keresetének helyt adott, a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szerveket új eljárásra kötelezte.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az első fokú ítélet ellen, fellebbezésére a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy miután az alperes másodfokú határozatának meghozatalára 1995. szeptember 7-én került sor, ezért az 1993. évi LVIII. törvényt (a továbbiakban: Jszt.) módosító, 1995. július 12-én hatályba lépett 1995. évi LXVIII. törvény rendelkezései alkalmazandók, azaz a Jszt. módosított 67. §-a (1) bekezdésének e) pontja, amely szerint a felperes felelőssége a hamis zárjeggyel forgalomba hozott jövedéki termék tekintetében az objektív felelősségtől eltérően, csak felróhatóság esetében állapítható meg. A másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a jövedéki termékek hamis zárjeggyel történő forgalomba hozatala a felperes esetében felróható, mivel a Jszt. végrehajtására kiadott 31/1994. (XI. 18.) PM rendelet melléklete részletesen közölte a különféle jövedéki termékek zárjegyeinek leírását, azok UV fényben történő megvilágításban látható színeit, egyéb jellegzetességeit, így a felperesnek rendelkezésére álltak azok az eszközök, amelyekkel meg kellett volna állapítania, hogy hamis zárjeggyel ellátott terméket tart birtokában.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, kérve a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását, és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését. Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a vámhivatal az eljárása során nem az 1995. június 12-én hatályba lépett jogszabály alapján bírálta el az ügyét, így nem is vizsgálhatta az objektív felelősségen túl a felróhatóság feltételeinek fennállását felelősségének megállapítása körében. Az alperes a módosítás előtti jogszabályt alkalmazta, és objektív felelősség alapján alkalmazott a felperessel szemben szankciót. Alaptalanul találta tehát bizonyítottnak a másodfokú bíróság ítélete, hogy nem kellő körültekintéssel járt el a termékek forgalmazása esetén, mivel erre vonatkozóan az alperes nem végzett vizsgálódást. Sérelmezte továbbá, hogy a közigazgatási eljárásban mindössze 10 db zárjegy vizsgálata történt meg, ezek is közepes minőségű hamisítványok voltak, a zárjegyek jellemzői pontos ismerete nélkül megtévesztésre alkalmasnak minősítette a szakvélemény a zárjegyeket.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a másodfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott, döntésének jogi indokolásával azonban a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet, ezért a megyei bíróság ítéletének indokolását mellőzi, és a felperes keresetét elutasító jogerős ítéletet az alábbi indokok alapján tartja fenn hatályában.
A felperes által üzemeltetett italdiszkont elárusítóhelyen 1995. július 4-én az ellenőrzést végző hatóság a jövedéki törvénysértést megállapította. A cselekmény jogi megítélésére a cselekmény elkövetésekor hatályban volt jogszabályok alapján kerülhet sor.
Általános jogalkalmazói elv, hogy a közigazgatási eljárásban az igény keletkezésének időpontjában hatályos jogszabály az irányadó. A jelen ügyben ez az igény a közigazgatási szerv érvényesíthető követelése, amely akkor keletkezett, amikor a jövedéki törvénysértést a felperes elkövette.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény tartalmaz általános irányadó rendelkezéseket a jogszabályok hatálybalépéséről. A törvény 12. §-ának (2) bekezdése szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
Ha az új jogszabály az ügyfélre kedvezőbb elbírálást tartalmaz, lehetőség van a jogszabály visszamenő hatályú alkalmazására is, erről azonban a jogszabálynak kifejezetten rendelkeznie kell. Az új jogszabály visszamenő hatályú alkalmazása ilyen esetben is csak akkor lehetséges, ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az 1993. évi LVIII. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LXVIII. törvényben a 67. § (1) bekezdésének e) - ekkor már f) - pontjának visszamenőleges alkalmazására lehetőséget biztosító jogszabályi rendelkezés nem található, így az alperes helyesen járt el akkor, amikor az 1995. évi július hó 4. napján észlelt jogszabálysértés esetén az akkor hatályos jogszabályokat alkalmazta, és ennek alapján a felperes jogszabálysértését megállapította.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az érdemben helyes jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.III.28 729/1996. sz.)