adozona.hu
BH 1998.5.245
BH 1998.5.245
I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. II. A felszámolási eljárásban a hiánypótlásra a jogszabályban megállapított határidő törvényi határidő, mely
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a hitelező által 1996. szeptember 17-én benyújtott, felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Végzését arra alapította, hogy a hitelező a bíróság 2. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésének csak részben tett eleget, mert az adós gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégmásolatát - az általa vállalt - meghosszabbított határidőben sem csatolta be. Ezért kérelme érdemben nem volt elbírálható. Erre tekintettel az elsőfokú bír...
BH 1998.5.245 I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.].
II. A felszámolási eljárásban a hiánypótlásra a jogszabályban megállapított határidő törvényi határidő, melyet a bíróság nem hosszabbíthat meg [mód. Cstv. 25. § (1) bek. c) pont, Pp. 104. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a hitelező által 1996. szeptember 17-én benyújtott, felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Végzését arra alapította, hogy a hitelező a bíróság 2. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésének csak részben tett eleget, mert az adós gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégmásolatát - az általa vállalt - meghosszabbított határidőben sem csatolta be. Ezért kérelme érdemben nem volt elbírálható. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 25. §-a (1) bekezdésének c) pontjára hivatkozva utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmet.Utalt arra, hogy a módosított Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. Az, hogy az adós gazdálkodó szervezetnek minősül-e, melyre az 1991. évi IL. törvény hatálya kiterjed, a cégnyilvántartásból állapítható meg. Ugyancsak a cégnyilvántartásba bejegyzett székhely alapozza meg az eljáró bíróság illetékességét. Ezért a hitelezőnek az adós gazdálkodó szervezet cégmásolatát már a kérelméhez csatolnia kellett volna. Ezt elmulasztotta, és a hiányt felhívás ellenére sem pótolta.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező fellebbezéssel élt, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a felszámolási eljárás lefolytatására. Arra hivatkozott: a módosított Cstv. 24. §-ának (1) bekezdése nem tesz említést arról, hogy a kérelmezőnek cégnyilvántartási okirattal kellene bizonyítania: adósának gazdálkodó szervezeti jellegét, illetve azt, hogy a székhelye megegyezik a bíróság tudomására hozott székhellyel. Nem ír elő ilyen bizonyítási kötelezettséget a Polgári perrendtartás sem. Ezért minden jogszabályi alapot nélkülöz az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, mely szerint a hitelezőnek az adós gazdálkodó szervezet cégmásolatát már a kérelemhez csatolnia kellett volna.
Ennek ellenére a fellebbezéséhez csatolt levél tartalma szerint 1996. október 17-én kelt levelében kérte a cégbíróságot az adós gazdálkodó szervezet cégmásolatának megküldésére. A cégbíróság azonban sürgetés ellenére a fellebbezés benyújtásának időpontjáig sem küldte meg a cégmásolatot. Ezért rendkívül méltánytalannak érzi, hogy a cégbíróság késlekedése miatt a felszámolás lefolytatása iránti kérelme elutasításra került.
A fellebbezési eljárásban - 1997. március 19-én - becsatolta az adós 1997. március 7-én kelt cégmásolatát.
Az alperes fellebbezésre tett észrevétele tartalmilag az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges tényállást helyesen állapította meg, s a jogszabályok helyes alkalmazásával utasította el a felszámolás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 254. §-ának (3) bekezdése alapján - helyes indokaira utalással - helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság - a fellebbezésben foglaltakra tekintettel - rámutat még az alábbiakra:
A módosított Cstv. 24. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata - mely szerint a hitelező kérelmében foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell - valóban nem részletezi, hogy mit kell "szükséges irat"-on érteni. A módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése alapján megfelelően alkalmazott Pp. 121. §-ának (2) bekezdése értelmében viszont a kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint amelyik a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges - kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni.
A bíróság illetékességének megállapításához szükséges az adós cégmásolatának, illetőleg cégkivonatának becsatolása, mert ez igazolja hiteltérdemlően az adós cég székhelyét, amely a bíróság illetékességét megalapozza.
A módosított 1991. évi IL. tv. 2. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre [3. § a) pont] és ezek hitelezőire terjed ki. Az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott arra is, hogy ugyancsak a cégnyilvántartásból állapítható meg hiteltérdemlően az adós gazdálkodó szervezeti mivolta, melyre a Cstv. hatálya kiterjed.
A módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja a hiánypótlásra 8 napos határidőt állapít meg, ekként ez törvényi határidő, melyet a bíróság nem hosszabbíthat meg [Pp. 104. §-a (1) bekezdésnek utolsó mondata].
A fent kifejtettekre tekintettel a hitelező akkor járt volna el helyesen, ha a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmét csak akkor terjeszti elő, amikor már birtokában van a 30 napnál nem régebbi cégmásolatnak, illetőleg cégkivonatnak. Nincs azonban akadálya annak, hogy a hitelező - most már a szükséges cégmásolat, illetőleg cégkivonat birtokában - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti igényét szabályszerűen érvényesítse az elsőfokú bíróság előtt.
(Legf. Bír. Fpk.VI.30.960/1997. sz.)