adozona.hu
BH 1998.2.106
BH 1998.2.106
A környezetszennyező gépkocsi kivonása a forgalomból nem olyan egészségügyi cél, amely jövedelemadó-mentességet biztosít [1991. évi XC. tv. 7. § (1) bek. 30. pont, 1/1989. (I. 1.) MTA 2. § (1)-(2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az indokolás szerint a felperesek különböző összegű ingyenes juttatást kaptak a felperesi beavatkozótól. A felperesek az alapítványi juttatást az adóhatóságnak nem vallották be jövedelemként. Az adóhatóság első- és másodfokú határozata adóhiány, bírság és késedelmi pótlék fizetésére kötelezte a felpereseket. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a jogerős adóhatósági határozat egyik felperes vonatkozásában sem sért jogszabályt.
Az ítélet...
Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek, a megyei bíróság azonban az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett rész tekintetében helybenhagyta. Az indokolás értelmében az elsőfokú bíróság az ügy érdemében helyes döntést hozott, a megyei bíróság azonban a jogi indokolást részben módosította. A megyei bíróság álláspontja szerint a betegségnek konkrétnak kell lennie ahhoz, hogy a jogszabályban meghatározott cél megvalósuljon. A konkrét esetben ez a beszerzett szakvélemények alapján nem állapítható meg, és tágabb értelemben sem lehet kimondani, hogy egy Trabant gépkocsi kivonása a forgalomból konkrét egészségügyi célt szolgált volna. A gépkocsi kivonása környezetvédelmi célokat szolgált. Az ítélet indokolása arra is utal, hogy önmagában nem perdöntő az alapító okiratban megjelölt cél sem. Az alapító okiratból egyébként sem tűnik ki az, hogy konkrét egészségügyi célra hozták volna létre az alapítványt.
A jogerős ítélet ellen a III. r. felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy 400.000,-Ft összegű alapítványi befizetést teljesített, és a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az alapítvány rendelkezett az APEH hozzájárulásával, így az alapítvány támogatója személyi jövedelemadó-alapját a befizetett összeggel csökkenthette. A III. r. felperes álláspontja szerint sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta kellő alapossággal a tényállást és azt a körülményt, hogy noha a kiadási pénztárbizonylaton a III. r. felperes neve szerepel, de az összeg ténylegesen a fiát illeti.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1991. évi XC. törvény 7. §-a (1) bekezdésének 30. pontja értelmében adómentes a magánszemélynek az alapítványból történő bármilyen kifizetés, ha az megfelel a kormányrendeletben meghatározott céloknak.
Az 1/1989. (I. 1.) MT rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól minden alapítványból és kötelezettségvállalás keretében szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi vagy művelődési célra, illetve diák- vagy szabadidősport szervezésére juttatott, továbbá a 49/1988. (VI. 28.) MT rendelet 4.§-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott célokra az említett rendelet hatálya alá eső személyek részére fizetett összeg. A rendelet értelmében egészségügyi cél az, amely valamely betegség megelőzésére, gyógyítására, illetve a magánszemély habilitációjára, illetőleg rehabilitációjára irányul [2. § (2) bek.].
Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet indokolása arra, hogy a felperesi beavatkozó által adott juttatás környezetvédelmi célokat szolgál, hiszen a környezetszennyező gépkocsik kivonása a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és károsodások egyes okait szünteti meg. A felperesek részére biztosított juttatás tehát nem egészségügyi célt szolgált, hiszen a közvetlen cél nem valamely konkrét betegség megelőzése, illetve gyógyítása volt.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az összeget nem a III. r. felperes fia, hanem maga a III. r. felperes vette fel, így az adóhiány és -bírság megállapítására jogszerűen került sor. Helyesen utalt a jogerős ítélet indokolása arra is, hogy nincs jelentősége a felperesi beavatkozó alapító okiratában megjelölt célnak, noha kétségtelen, hogy az alapító okiratból sem állapítható meg a konkrét egészségügyi cél kitűzése.
A III. r. felperes a felülvizsgálati kérelemben nem bizonyította, hogy a jogerős ítélet törvényt sértett, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv.I.27.893/1995. sz.)