adozona.hu
BH 1998.1.47
BH 1998.1.47
A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelező olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezővel elővásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerződést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelezői kifogást elutasította. Döntését arra alapította, hogy a hitelező a felszámolási eljárás során az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó kifogását azért nem terjesztheti elő, mert a kifogás nem a hitelezői jogviszonnyal kapcsolatos. Az elővásárlási jogból származó igényt a hitelező egy másik hitelezővel szemben is csak per útján érvényesíthet, amelynek elbírálására a felszámolást lefolytató bíróságnak nincs hatásköre.
A végzés ellen a hitelező felle...
BH 1998.1.47 A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelező olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezővel elővásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerződést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §].
Az elsőfokú bíróság végzésével a hitelezői kifogást elutasította. Döntését arra alapította, hogy a hitelező a felszámolási eljárás során az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó kifogását azért nem terjesztheti elő, mert a kifogás nem a hitelezői jogviszonnyal kapcsolatos. Az elővásárlási jogból származó igényt a hitelező egy másik hitelezővel szemben is csak per útján érvényesíthet, amelynek elbírálására a felszámolást lefolytató bíróságnak nincs hatásköre.A végzés ellen a hitelező fellebbezett, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint az adós vagyonával kapcsolatos valamennyi igény elbírálása a felszámolást lefolytató bíróság hatáskörébe tartozik, s ez vonatkozik elővásárlási jogára [1991. évi IL. törvény 48. § (2) bekezdés] is.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A bíróság 1992. június 11-én a 24. számú Cégközlönyben megjelent végzésével elrendelte az M. P. Rt. felszámolását. Felszámolóul az R. Rt.-t jelölte ki.
A felszámoló 1993. június 1-jén adásvételi szerződést kötött az adós tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozóan nem hitelező, külső személyekkel. Az adásvételi szerződés hatályosságát a felszámoló az elővásárlási jogosultak nyilatkozatától tette függővé. A felszámoló a hitelezőknek tájékoztató levelet küldött, melyben közölte az ingatlan értékét, az ingatlan helyét, és felhívta a hitelezőket, hogy 5 napon belül nyilatkozzanak, kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. Tájékoztatta a hitelezőket, hogy azt részesíti előnyben, aki a megadott határidőig befizeti vagy letétbe helyezi a vételárat. Ennek a feltételnek az S. Önkormányzat tett eleget, ezért a felszámoló vele kötötte meg az adásvételi szerződést.
A R. B. Rt. kifogásában előadta, hogy a felszámoló által a nyilatkozattételre megadott 5 napos határidő kevés volt. A felszámoló jogszabálysértő intézkedéssel kötötte meg az adásvételi szerződést az önkormányzattal. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a felszámolót a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére.
Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 51. §-ának (1) bekezdése alapján a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek érdekeit sértő intézkedése vagy mulasztása ellen - a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül - az adós gazdálkodó szervezet, a választmány vagy bármelyik hitelező a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
Az R. B. Rt. hitelező e kifogásolási jogával élt, azt állítva, hogy a felszámoló jogszabálysértő intézkedéseket tett. A felszámolói intézkedések jogszerűsége tárgyában - megfelelő határidőben előterjesztett kifogás esetén - a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell a Cstv. 51. §-ában foglaltak szerint eljárnia és döntenie akkor is, ha a felszámolói intézkedés egy másik hitelezővel kötött adásvételi szerződéssel kapcsolatos. Amennyiben a felszámolói intézkedés jogszabálysértő volt, ennek megállapítása oda vezethet, hogy az annak kapcsán kötött szerződés hatálytalanságát a felszámolási eljárás során kell megállapítani és intézkedni a jogszerű helyzet helyreállításáról.
A Cstv. módosítás előtti 51. §-ának alkalmazása körében más a helyzet akkor, ha az adásvételi szerződést hitelezőnek minősülő személlyel kötötték meg, de elővásárlási jogának megsértését nem hitelező, hanem más, kifogás előterjesztésére akkor még nem jogosult személy állítja. Ilyenkor az ügyben az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.
Tekintve, hogy a jelen esetben az R. B. Rt. hitelező kifogásában a felszámoló jogszabálysértő intézkedését sérelmezi, a kifogás tárgyában az elsőfokú bíróságnak érdemben kellett volna határoznia. Miután az elsőfokú bíróság - elfoglalt jogi álláspontjánál fogva - a kifogást érdemben nem vizsgálta, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 259. §-ára figyelemmel, a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Fpkf.VI.31.207/1994. sz.)