adozona.hu
BH 1998.1.46
BH 1998.1.46
A felszámoló az adós vagyona értékesítésének előkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegű megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerződéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendő ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. szeptember 2. előtt indult és a Cégközlöny 1994. évi 8. számában 1994. február 24-én közzétett felszámolási eljárásban a felszámoló 1994. március 30-án megbízási szerződést kötött a P. és K. Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Irodával. E szerződés 2/2. pontja a megbízott feladataként azt tartalmazza: felkutatja a lehetséges vásárlókat, segítséget nyújt a vevői ajánlatok, pénzügyi feltételek megteremtéséhez. Szükség esetén kommunikációt teremt a l...
BH 1998.1.46 A felszámoló az adós vagyona értékesítésének előkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegű megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerződéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendő ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993. szeptember 2. előtt indult és a Cégközlöny 1994. évi 8. számában 1994. február 24-én közzétett felszámolási eljárásban a felszámoló 1994. március 30-án megbízási szerződést kötött a P. és K. Korlátolt Felelősségű Társaság Tanácsadó Irodával. E szerződés 2/2. pontja a megbízott feladataként azt tartalmazza: felkutatja a lehetséges vásárlókat, segítséget nyújt a vevői ajánlatok, pénzügyi feltételek megteremtéséhez. Szükség esetén kommunikációt teremt a lehetséges vásárlók között, beleértve esetlegesen a hitelezőket is. Részt vesz a megbízó és az általa felkutatott vásárlók közötti tárgyalásokon, legyenek azok a vételi ajánlatok benyújtása előtt vagy után. Részt vesz az ajánlatok kiértékelésében, szükség esetén összhangjuk megteremtésében. E feladatok teljesítésének határideje - a 2/3. pont szerint - a felszámolási eljárás befejezésének időpontja. A szerződés 5/2. pontja a díjazás vonatkozásában a következőket tartalmazza: a 2/2. pontban leírt feladatok sikeres elvégzéséért az aláírt adásvételi szerződésekben meghatározott áfa nélküli vételár 2,46%-a illeti meg sikerdíjként a megbízottat, beleértve az elővásárlási jogukkal élő hitelezőkkel létrejött szerződéseket is. A díjfizetés módjáról a szerződés 6. pontja akként rendelkezett, hogy a 2/2. pontban foglaltak sikeres teljesülése esetén az 5/2. szerinti sikerdíjat a megbízó 8 napon belül átutalja a megbízott számlájára azt követően, hogy a vásárló a vételárat a megbízónak kifizette, beleértve a részteljesítésenkénti vételárhányad kifizetését is.Az adós gazdálkodó szervezet nevében dr. G. G. elnök kifogással élt a felszámoló tevékenysége ellen. Ebben sérelmezte a megbízási szerződés 5/2. pontjában kikötött sikerdíjat. Hivatkozott arra, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló értékesíti az adós vagyonát, s ezért a felszámoló díja - a Cstv. 59. §-a értelmében - a felszámolás során elért bevételek 2%-a. A felszámoló a megbízási szerződésben a saját felszámolási költségén felül nagyobb díjat kívánt érvényesíteni felszámolási költségként a hitelezők, illetve a tulajdonosok rovására. Erre tekintettel kérte a szerződés sikerdíjra vonatkozó rendelkezésének megsemmisítését.
A felszámoló a kifogás elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós cég által gyártott termékek sajátos jellege és az ezekben megjelenő szabadalmak műszaki megítélése indokolta, hogy speciális szakértelemmel, valamint a potenciális vevőkört ismerő értékesítési kapcsolatokkal rendelkező külső szakértőt bízzon meg a megállapodásban írt munkákra. A felszámolás alatt álló szövetkezet tisztségviselőitől - akik részben megegyeznek a feltalálói körrel - kapott információkat a hitelezői igényeikben megjelenő érdekeltségük folytán sem fogadhatja el megfelelő szakmai kontroll nélkül. A többi hitelező érdeke indokolja, hogy az értékesítés ne kizárólag az adóstól kapott adatokra épüljön. A műszaki tanácsadó cég megbízási díjának összege a felek külön megállapodásának tárgya. Jellegét és mértékét illetően teljesen független a Cstv.-nek felszámoló díjazására vonatkozó 59. §-ában meghatározott mértéktől. A gazdaságban kialakult gyakorlat szerint a megbízási szerződésben meghatározott mértékű megbízási díj és jutalék nem tekinthető túlzottnak. A külső szakértő díjazása a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti, a vagyon értékesítésével kapcsolatos költség. Ezért álláspontja szerint a kifogás megalapozatlan.
Az elsőfokú bíróság végzésében a kifogást elutasította. Végzésének indokolása szerint a felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonának tényleges értékét a gyártmányok speciális jellege miatt nehéz előre felbecsülni. Az azonban látható, hogy esetleg több millió Ft-os nagyságrendben mérhető. Ilyen körülmények között különösen nagy jelentősége van a szakszerű, az elérhető legmagasabb áron történő értékesítésnek. A felszámoló a hitelezők érdekében, kellő körültekintéssel járt el akkor, amikor a megbízási szerződésben a vagyonértékesítéssel kapcsolatos tevékenység előkészítő szakaszában fix összegű, míg a tényleges értékesítés esetén az elért árbevétel százalékában meghatározott összegű, de csak a tényleges kifizetés után esedékessé váló sikerdíjban határozta meg a megbízási díjat. E díj mértéke arányban áll a megbízott által elvégzendő munka hasznosságával. Ezért felmerülése esetén a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felszámolási költségek közé sorolandó.
A végzés ellen a kifogást előterjesztő adós gazdálkodó szervezet fellebbezéssel élt, kifogásának megfelelően kérte a végzés megváltoztatását. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az általa előadottakat nem vette figyelembe. Új tényként hivatkozott arra, hogy a felszámoló nem létező nevű "tanácsadó iroda" céggel kötött a szövetkezet nevében szerződést. A cégbejegyzés szerint P. és K. Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság létezik. Ez - a Cégközlöny 1994. szeptember 15-én megjelent 37. számában történt közzététel értelmében - csak 1994. május 24-től foglalkozik tevékenységszerűen ingatlankezeléssel, -forgalmazással, -közvetítéssel, -becsléssel. Csatolta a kft. cégnyilvántartásának részletes kimutatására vonatkozó bizonyítékot. Ennek alapján hivatkozott arra, hogy a P. és K. Kft. tevékenységi körében nem is szerepel az a tevékenység, amely a vitatott szerződés teljesítéséhez szükséges. Mindezek alapján kérte a szerződés díjazásra vonatkozó 5. pontjának mint felszámolói intézkedésnek a megsemmisítését.
A felszámolónak a fellebbezésre tett észrevétele az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult. Hivatkozott arra, hogy a tanácsadó cég a megbízást nem ingatlankezelőként és forgalmazóként, hanem a felszámoló munkájához kapcsolódó komplex ismeretek birtokában lévő, az általa művelt területen nagyszámú referenciával rendelkező, szakmailag elismert tanácsadó cégként kapta. Ilyen szempontból nincs jelentősége az ingatlanforgalmazásra jogosító tevékenységi kör módosítása bejegyzési dátumának. A megbízási díj mértéke pedig arányban áll a megbízott által vállalt és végzett munkával, annak hasznosságával. A díj az általános gyakorlatnak megfelel.
A fellebbezés az alábbiak szerint érdemben alapos.
Az adós gazdálkodó szervezet vezetője a határidőben benyújtott kifogásában azt sérelmezte, hogy a felszámoló felszámolási költségként kívánja érvényesíteni a megbízási szerződésben kikötött, ún. sikerdíjat (lásd: az 1994. április 25-én benyújtott 29. sorszámú kifogást). Ezért kérte a megbízási szerződés díjazásra vonatkozó rendelkezésének megsemmisítését. Fellebbezésében - tartalmilag - e kérelemnek megfelelően kérte az elsőfokú végzés megváltoztatását.
A felszámolási eljárást lefolytató bíróságoknak nincs jogi lehetőségük arra, hogy a felszámolók által harmadik személyekkel kötött szerződések bármely rendelkezését - harmadik személyekre is kiható módon, a felszámolási eljárásban benyújtott kifogások alapján - "megsemmisítsék". A felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatáskörébe tartozik viszont annak elbírálása, hogy a felszámoló által kötött szerződésben meghatározott, ún. "sikerdíj" az adott felszámolási eljárásra és a felszámoló tevékenységére vonatkozó szabályok szerint az adós vagyonának terhére kielégítendő felszámolási költségnek minősíthető-e vagy sem.
A jelen felszámolási eljárásra alkalmazandó Cstv. 48.§-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a felszámoló köteles az adós vagyonát értékesíteni. A Cstv. 48. §-ának (2) bekezdése pedig azt írja elő, hogy a vagyontárgyakat nyilvánosan kell értékesíteni a forgalomban elérhető legmagasabb áron. Ebből következik, hogy az adós vagyonának értékesítésével kapcsolatos költségnek [Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének c) pontja] csak az a költség minősíthető, amely e jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő vagyonértékesítéssel kapcsolatban merült fel.
Az adós vezetője által kifogásolt megbízási szerződés díjazásra vonatkozó 5/2. pontja a szerződés 2/2. pontjához kapcsolódik. E pontban a megbízott feladatául szabott tevékenység - a lehetséges vásárlók körének felkutatása, a velük való tárgyalás, kapcsolattartás, a vételi ajánlatok kiértékelése - egyrészt a Cstv. szerint kizárólag a felszámoló hatáskörébe tartozó feladatnak a megbízott részére történő átengedését jelenti, másrészt sérti az adós vagyontárgyai nyilvános értékesítésének a követelményét is. Ezért e feladat eredményes teljesítése esetére kikötött ún. "sikerdíj" nem minősül az adós vagyonának értékesítésével kapcsolatban felmerült indokolt költségnek.
Mindezekre tekintettel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy e költség - felmerülése esetén - a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének c) pontjába foglalt felszámolási költségek közé sorolandó. Más kérdés az, hogy a felszámoló az adós vagyonának értékesítésével kapcsolatos költségként elszámolhatja az értékesítés előkészítését szolgáló, különleges szakmai ismereteket igénylő feladatok elvégzéséért fix megbízási díjként kifizetett összeget.
A kifogást tevő a fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a felszámoló nem létező nevű céggel kötött a szövetkezet nevében szerződést. A kifogást tevő által becsatolt cégnyilvántartási kimutatásból is az állapítható meg, hogy a megbízottként szerződést kötő P. és K. Kft. 1993. február 23. óta bejegyzett, működő cég. A megbízási szerződés megkötésének időpontjában - 1994. március 30-án - a tevékenységi körébe tartozott - többek között - a piac- és közvélemény-kutatás, a szakmai tervezési tanácsadás és egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás. A megbízási szerződésben vállalt feladatok teljesítése az ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés vagy -becslés tevékenységi kör meglétét nem igényelte. Így nincs jelentősége annak, hogy e tevékenységek mely időponttól tartoztak jogszerűen a megbízott tevékenységi körébe.
A fenti indokok miatt a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a kifogásnak helyt adva a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint új intézkedés megtételeként előírta a felszámolónak, hogy a megbízási szerződésben foglalt sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el. (Legf. Bír. Fpk.VI.33.085/1995. sz.)