adozona.hu
BH 1998.1.45
BH 1998.1.45
Ha az adós tartozását nem vitatta, fizetésképtelensége attól függetlenül megállapítható, hogy a tartozásra vonatkozóan kezeseivel szemben időközben jogerős marasztaló ítéletet hoztak, s a követelés tőlük esetleg behajtható [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az elsőfokú bírósághoz 1995. január 5-én érkezett beadványában felszámolás elrendelését kérte az adós gazdálkodó szervezet ellen. Kérelmét arra alapozta, hogy az adós a jogerős fizetési meghagyásában foglaltaknak nem tett eleget, s végrehajtható vagyonnal nem rendelkezik.
Az adós érdemi ellenkérelmében tartozását nem vitatta, s annak kiegyenlítésére 30 napos fizetési halasztás engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a 30 napos fizetési haladék eredménytelen elteltét követően 9. ...
BH 1998.1.45 Ha az adós tartozását nem vitatta, fizetésképtelensége attól függetlenül megállapítható, hogy a tartozásra vonatkozóan kezeseivel szemben időközben jogerős marasztaló ítéletet hoztak, s a követelés tőlük esetleg behajtható [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.].
A hitelező az elsőfokú bírósághoz 1995. január 5-én érkezett beadványában felszámolás elrendelését kérte az adós gazdálkodó szervezet ellen. Kérelmét arra alapozta, hogy az adós a jogerős fizetési meghagyásában foglaltaknak nem tett eleget, s végrehajtható vagyonnal nem rendelkezik.Az adós érdemi ellenkérelmében tartozását nem vitatta, s annak kiegyenlítésére 30 napos fizetési halasztás engedélyezését kérte. Az elsőfokú bíróság a 30 napos fizetési haladék eredménytelen elteltét követően 9. sorszámú végzésében az adós fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását elrendelte, s kijelölte a felszámolót. Határozatának indokolása szerint az adós a fennálló tartozását nem vitatta. Fizetésképtelenségét az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján állapította meg.
Az elsőfokú bíróság az 1995. augusztus 23-án kelt 11. sorszámú végzésében megállapította, hogy a 9. sorszámú végzés 1995. augusztus 1. hatállyal jogerőre emelkedett. Ugyanakkor kelt 12. sorszámú végzésében tájékoztatta az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a jogszabályon alapuló kötelezettségéről. A 11. és 12. sorszámú végzést az adós gazdálkodó szervezet vezetője 1995. augusztus hó 30. napján vette át. 1995. szeptember 6-án érkezett beadványában a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő 9. sorszámú végzés ellen fellebbezést és a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a 9. sorszámú végzést nem az adósnak kézbesítették. A postán a kézbesítőkönyv nem tartalmaz e küldeményre vonatkozó bejegyzést, a tértivevényen olvasható bélyegző sem a székhelye szerinti községé. A bélyegzőn az 1. szám világosan olvasható, a helyi posta alkalmazottjának elmondása szerint pedig csak 1 db bélyegzőlenyomatuk van, s ezen nem szerepel szám. A fizetésképtelenség megállapításáról csak a 11. és 12. sorszámú végzések kézhezvételekor értesült. Mindezekre tekintettel kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmének adjon helyt.
Fellebbezésében az adós érdemben arra hivatkozott, hogy nem fizetésképtelen. A hitelezővel szemben fennálló tartozását a közeljövőben ki fogja egyenlíteni. Megjegyezte, hogy a hitelező e tartozás kiegyenlítéséért készfizető kezességet vállaló személyek ellen pert indított, amely jogerős marasztalással befejeződött. A kezesek vagyona pedig fedezetet nyújt a tartozásra.
A hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az adós elismert tartozása változatlanul fennáll.
A Legfelsőbb Bíróság az adós fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmét a Pp. 109. §-ának (1) bekezdése és 107. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján alaposnak találta. Megállapította, hogy az adós mulasztásának vétlenségét valószínűsíti az a körülmény, hogy a részére nem vitásan szabályszerűen kézbesített 2. sorszámú és 11-12. sorszámú végzésekben az átvevő aláírása azonos. A kézbesítő postahivatal bélyegzőlenyomatán a székhelye szerinti község felirata jól olvasható, s e bélyegzőlenyomaton sorszám nem szerepel. Ugyanakkor a 9. sorszámú végzés kézbesítését tanúsító tértivevényen átvevőként olvashatatlan aláírású meghatalmazott szerepel, a kézbesítő postahivatal bélyegzőlenyomata eltér a másik két tértivevényen olvasható kézbesítő postahivatali bélyegzőlenyomattól, s azon 1. sorszám szerepel. Mindez alátámasztja az adós vezetőjének azt az előadását, hogy a 9. sorszámú végzést az adósnak nem kézbesítették.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1995. szeptember 6-án benyújtott fellebbezést határidőben érkezettnek tekintette, s azt érdemben bírálta el.
A fellebbezés nem alapos.
Az adós a tartozása fennállását nem vitatta. Fizetésképtelensége megállapításának a Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételei megvalósultak. Az adós fizetésképtelensége megállapítását nem befolyásolja az a körülmény, hogy tartozásának kezeseivel szemben jogerős marasztaló ítélet született, s kezeseitől esetleg a követelés behajtható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helytálló végzését a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező adóst kötelezte a módosított 1990. évi XCIII. tv. (It.) 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint feljegyzett és az It. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési eljárási illeték megfizetésére az It. 64. §-a szerint alkalmazott 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján. (Legf. Bír. Fpk.VI.32.682/1995. sz.)