adozona.hu
BH 1998.1.36
BH 1998.1.36
Gazdasági társaság átalakulása esetén az új gazdasági társaság az átalakulást elhatározó társasági szerződés aláírását megelőzően nem, csak a társasági szerződés aláírásának időpontjában, illetőleg az aláírását követő időponttal jöhet létre. Ez az időpont egyébként nem lehet későbbi az átalakulással létrejövő cég bejegyzésének napjánál [1988. évi VI. tv. (Gt.) 24. § (1) bek., 367. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A "PSS" Betéti Társaságból átalakulással létrejövő "PSS" Korlátolt Felelősségű Társaság 1994. május 10-én nyújtotta be cégbejegyzése iránti kérelmét. Az elsőfokú cégbíróság 1994. szeptember 28-án - anélkül, hogy valamennyi benyújtott okirat érvényességét áttanulmányozta volna - lényegében két alapvető hiányosság kiküszöbölésére hívta fel a bejegyzést kérőt, mégpedig az eljárási illeték lerovására és az átalakulás időpontjának 1994. április 25. napjában történő meghatározására. Ugyanis az átal...
BH 1998.1.36 Gazdasági társaság átalakulása esetén az új gazdasági társaság az átalakulást elhatározó társasági szerződés aláírását megelőzően nem, csak a társasági szerződés aláírásának időpontjában, illetőleg az aláírását követő időponttal jöhet létre. Ez az időpont egyébként nem lehet későbbi az átalakulással létrejövő cég bejegyzésének napjánál [1988. évi VI. tv. (Gt.) 24. § (1) bek., 367. §].
A "PSS" Betéti Társaságból átalakulással létrejövő "PSS" Korlátolt Felelősségű Társaság 1994. május 10-én nyújtotta be cégbejegyzése iránti kérelmét. Az elsőfokú cégbíróság 1994. szeptember 28-án - anélkül, hogy valamennyi benyújtott okirat érvényességét áttanulmányozta volna - lényegében két alapvető hiányosság kiküszöbölésére hívta fel a bejegyzést kérőt, mégpedig az eljárási illeték lerovására és az átalakulás időpontjának 1994. április 25. napjában történő meghatározására. Ugyanis az átalakulás időpontja a különböző csatolt okiratokban eltérően került meghatározásra. Az átalakulási terv, a Cégközlöny lappéldányok 1994. április 1. napjában határozták meg az átalakulás időpontját, ugyanakkor a kft. társasági szerződésének aláírására 1994. április 25-én került sor.E felhívásra a bejegyzést kérő 1994. november 15-én becsatolta a tagok által aláírt és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott társasági szerződést módosító megállapodást, mely szerint az 1994. április 25-én kelt társasági szerződést kiegészítik azzal, hogy a kft-vé történő átalakulás időpontja 1994. április 1-je. Egyben a bejegyzést kérő lerótt 3.000,-Ft eljárási illetéket.
Az elsőfokú cégbíróság 1996. február 15-én kelt végzésével a cég bejegyzése iránti kérelmet elutasította, hivatkozva arra, hogy a bejegyzést kérő a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget.
A bejegyzést kérő fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a jogutód bejegyzését kérte. Álláspontja szerint hiánypótlási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú cégbíróság helyesen észlelte, hogy a betéti társaságból kft-vé alakuló társaság társasági szerződésének kelte 1994. április 25., ugyanakkor az egyéb okiratok, sőt - a társasági szerződés módosítása folytán - a hiánypótló felhívásban foglaltak ellenére maga a módosított társasági szerződés is 1994. április 1. napjában határozza meg az átalakulás időpontját. Ez pedig, figyelemmel a többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 367. §-ában foglaltakra, jogszabálysértő, hiszen átalakulás esetén a gazdasági társaság létrejöttének és a korábbi gazdasági társaság megszűnésének időpontja a társasági szerződés aláírásának időpontja, illetve ezen időponttól eltérően legfeljebb a cégbejegyzés napjáig terjedő, a társaságot alapítók által meghatározott időtartammal meghatározott időpont. E jogszabályi rendelkezés helyes értelmezése pedig - figyelemmel a Gt. egyéb rendelkezéseire is - az, hogy átalakulás esetén a gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását megelőzően nem csak a társasági szerződés aláírásának időpontjában, illetőleg az aláírását követő időponttal jöhet létre, mely időpont azonban nem lehet későbbi, mint az átalakulással létrejövő cég bejegyzésének a napja. Ellenkező, a bejegyzést kérő álláspontjával egyező álláspont elfogadása esetén ugyanis a gazdasági társaság, jelen esetben a jogutód kft. 1994. április 1-jétől - az állítólagos átalakulás időpontjától - a kft. társasági szerződésének aláírásáig, 1994. április 25-ig társasági szerződés nélkül kft.-ként működött, létezett volna, holott ez a Gt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes. Ezért tehát az elsőfokú bíróság helyesen, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban foglalt állást akként, hogy az átalakulás időpontjának meghatározása törvénysértő volt, és ez kizárja az átalakulással létrejövő társaság bejegyzését. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az átalakulásra - figyelemmel annak időpontjára - nem az 1989. évi XIII. törvény, hanem a Gt. fent hivatkozott rendelkezései alapján kerülhetett sor, ezért ennek figyelembevételével vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság az átalakulás jogszerűségét.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a bejegyzést kérő a jogszabályban meghatározott mértékű eljárási illetéket sem rótta le (helyesen 32.800,-Ft-ot kellett volna lerónia), így e tény is kizárja a jogutód bejegyzését, bár e tekintetben felmerülhet, hogy az elsőfokú bíróság nem pontosan jelölte meg hiánypótlást elrendelő felhívásában a fizetendő illeték mértékét. Nem jelölte meg ugyanis, hogy nem a módosításnak megfelelő eljárási illetéket, hanem az új cég bejegyzésénél szükséges illetéket kell leróni. E kérdésnek azonban - figyelemmel a fent kifejtettekre - nincs jelentősége a kérelem eldöntése szempontjából.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.II.31.664/1996. sz.)