adozona.hu
BH 1998.1.34
BH 1998.1.34
A társasági szerződés megkötését követően nem lehet attól egyoldalúan elállni s ennek megfelelően a befizetett vagyoni hozzájárulást visszakövetelni [1988. évi VI. tv. 17. §, Ptk. 319. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A K.-i Építőipari Szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) tagja volt a cégbíróságnál nyilvántartott B. és É. Szövetkezeti Közös Vállalatnak. A jogutódlással létrejövő F. Kft-nek is tagja kívánt lenni a Szövetkezet, ezért 1993. szeptember 17-én alapító tagként aláírta az F. Kft. társasági szerződését. Eszerint a Szövetkezetnek 920.000,-Ft törzsbetéte van.
Az elsőfokú bíróság az 1994. november 7-én hozott végzésével a jogutód F. Kft-t a cégnyilvántartásba bejegyezte, és a tagjegyzék adatait ...
Az elsőfokú bíróság az 1994. november 7-én hozott végzésével a jogutód F. Kft-t a cégnyilvántartásba bejegyezte, és a tagjegyzék adatait számítógépen rögzítette.
A végzés ellen a Szövetkezet fellebbezett, kérte, hogy a másodfokú bíróság törölje őt a tagjegyzékből, és kötelezze az F. Kft-t a 920.000,-Ft értékű vagyoni hozzájárulásának visszatérítésére és a törzstőke ezen összeggel történő leszállításra. Előadta, hogy bár 1993. szeptember 17-én még úgy nyilatkozott, hogy a jogutód társaságnak is tagja kíván lenni, azonban "a körülmények jelentős változása miatt a jogerőre emelkedést megelőzően a Szövetkezet igazgatósága úgy döntött, hogy a kft-ben tagként már nem kívánunk részt venni".
A társaság képviselője a fellebbezésre tett észrevételében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását. Arra hivatkozott, hogy a Szövetkezet a társasági szerződést alapító tagként aláírta, ezt követően a törzsbetétje nem követelhető vissza, és annak kifizetésére, valamint a törzstőke leszállítására sem a jogutódot, sem annak tagjait nem lehet kötelezni.
A fellebbezés megalapozatlan.
A többször módosított 1988. évi VI. tv. (Gt.) 17. §-a szerint a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak e törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Ptk. 319. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. A társasági szerződés megkötését követően tehát a szerződéstől "elállni" csak a szerződő felek hozzájárulásával lehetne, amelyet - a valamennyi alapító tag által aláírt - társaságiszerződés-módosító okiratban kellene rögzíteni. A rendelkezésre álló iratokból viszont az állapítható meg, hogy az alapító tagok - tagváltozással kapcsolatos - szerződésmódosító okiratot nem készítettek, vagyis közös megegyezés a tagok részéről nem volt a társasági szerződés megszüntetése vagy felbontása, illetőleg annak módosítása tárgyában.
Megalapozott volt tehát az elsőfokú bíróság cégbejegyzésről rendelkező végzése, és a fellebbezésben előadott új tény - a szerződéstől való elállás - nem alkalmas annak megváltoztatására, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság az 1989. évi 23. tvr. 25. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel alkalmazandó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Cg.0809003535/10. - Legf. Bír. Cgf.VII.30.072/1995. sz.)