adozona.hu
BH 1997.12.600
BH 1997.12.600
I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetőjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek, Pp. 72. §]. II. Ha a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául szolgáló követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása előtt pert indított, és ez folyamatban van, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező az 1994. január 13-án érkezett beadványában felszámolás elrendelését kérte az adós gazdálkodó szervezet ellen. Kérelmét a módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára alapította. Arra hivatkozott, hogy az adós gazdálkodó szervezetben volt üzletrészét az adós nyilvános árverésen értékesítette, majd értesítette őt arról: az árverési vételárból 475 000 Ft megilleti. 1992. október 27-én megjelölte azt a számlaszámot, ahová az összeg átutalását kéri, enn...
BH 1997.12.600 I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetőjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek, Pp. 72. §].
II. Ha a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául szolgáló követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása előtt pert indított, és ez folyamatban van, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.].
A hitelező az 1994. január 13-án érkezett beadványában felszámolás elrendelését kérte az adós gazdálkodó szervezet ellen. Kérelmét a módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjára alapította. Arra hivatkozott, hogy az adós gazdálkodó szervezetben volt üzletrészét az adós nyilvános árverésen értékesítette, majd értesítette őt arról: az árverési vételárból 475 000 Ft megilleti. 1992. október 27-én megjelölte azt a számlaszámot, ahová az összeg átutalását kéri, ennek ellenére az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget.Az adós gazdálkodó szervezet részéről K. R. által meghatalmazott dr. Sz. G. egyéni ügyvéd a hitelező követelését vitatta. Arra hivatkozott, hogy az adós a hitelezővel, illetve annak engedményesével perben áll, és e perben a hitelező követelését meghaladó beszámítási kifogással élt. Egyben bejelentette, hogy a bíróság végzése csak késedelmesen jutott az ügyben érdemben nyilatkozni tudó ügyvezetőhöz, "mert azt a bíróság a kft. időközben kizárt tagjához, egyben ügyvezetőjéhez, K. Gy.-hez kézbesítette".
Az elsőfokú bíróság a 14. sorszámú végzésében a hitelező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a Fővárosi Bíróság ítéletéből megállapította, hogy a hitelező még jóval felszámolási kérelme benyújtása előtt - 1991. április 24-én - követelését a T. T. Kft.-re engedményezte, amely felperesként pert indított az adós ellen. Ennélfogva a hitelezőnek nincs követelése az adóssal szemben, így a felszámolási kérelem előterjesztésére nem volt jogosult, ezért a hitelező kérelmét a Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
A végzés ellen a hitelező fellebbezéssel élt, kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás folytatására. Arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő pernek a felperese valóban a T. T. Kft., a hitelező engedményezése alapján. E pernek a tárgya azonban a hitelező tagi kölcsönével kapcsolatos elszámolási vita. A felszámolás iránti kérelmét nem erre a követelésre, hanem az üzletrész értékesítéséből eredő, az adós által elismert tartozásra alapította. Az utóbbi tartozással kapcsolatban pert indított a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. E perben nem jogerős ítélet született, melyben a bíróság kötelezte az adóst 475 000 Ft tőke és ennek 1991. április 15. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20%-os kamata megfizetésére. Álláspontja szerint mindezekre tekintettel a felszámolási eljárás elrendelésének feltételei fennállnak.
Az adós a fellebbezésre nem tett észrevételt, jogi képviselője bejelentette, hogy megbízása megszűnt.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A jelen felszámolási eljárásban alkalmazandó 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 72. §-a akként rendelkezik, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja. A hitelező által 3. sorszám alatt becsatolt, 1994. február 16. napján kiállított cégbizonyítvány azt tanúsítja, hogy az adós gazdálkodó szervezet cégjegyzésére K. Gy. ügyvezető jogosult.
Dr. Sz. G. ügyvéd 1994. április 12-én kelt meghatalmazását az adós gazdálkodó szervezet nevében K. R. írta alá. Az 5. sorszámú bejelentés tartalma szerint ő az adós új ügyvezetője. Az elsőfokú bíróság azonban elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy ez a bejelentés megfelel-e a valóságnak. Elmulasztotta felhívni az adós gazdálkodó szervezetet arra, hogy csatolja be az ügyvezető változását tanúsító cégbizonyítványt, vagy legalábbis az új ügyvezető megválasztását tanúsító közgyűlési határozatot, s e változás cégbírósághoz történő bejelentését tartalmazó okiratot. Ez olyan lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, amely miatt az elsőfokú bíróság határozata érdemben nem vizsgálható felül, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb eljárásban az elsőfokú bíróságnak be kell szereznie az adós gazdálkodó szervezet cégbizonyítványát annak megállapítása érdekében, hogy ki minősül az adós gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének. Amennyiben K. Gy., úgy az 5-16. sorszámú iratok kézbesítése mellett fel kell őt hívni annak közlésére, hogy Sz. G. ügyvéd eljárását jóváhagyja-e vagy sem, amennyiben nem, akkor tegyen érdemi nyilatkozatot. Amennyiben az lesz megállapítható, hogy K. R. minősül az adós gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének, abban az esetben az elsőfokú bíróság által K. Gy. részére kézbesített 16. sorszámú végzést és a 15. sorszámú fellebbezést is neki kell kiadni, észrevételei megtétele érdekében.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a felszámolás iránti kérelem alapjaként megjelölt követelés jogosultja a T. T. Kft. Ezt a megállapítást a Fővárosi Bíróság ítéletének tartalma cáfolja, miután az e perben érvényesített követelés nem a hitelező üzletrészének értékesítéséből ered. A fellebbezésben előadottak alapján azonban vizsgálnia kell az elsőfokú bíróságnak, hogy a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául is szolgáló követelés teljesítése iránt mikor indította meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyó pert. Amennyiben ugyanis az lesz megállapítható, hogy e per megindítása még a felszámolás iránti kérelem benyújtása előtt történt, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni a Cstv. 27. §-ának (4) bekezdése alapján. Mindaddig ugyanis, amíg a hitelező által - a felszámolási eljárás megindítása előtt - kezdeményezett peres eljárás folyamatban van, az adós tartozása nem tekinthető a Cstv. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt nem vitatott tartozásnak.
A hatályon kívül helyezés folytán, a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése értelmében, a másodfokú bíróság a módosított 1990. évi XCIII. tv. (It.) 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint feljegyzett és az It. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési eljárási illetéket, valamint a hitelező jogi képviseletével felmerült másodfokú költséget csak megállapította, annak viseléséről az elsőfokú bíróságnak kell döntenie az eljárást befejező határozatában. (Legf. Bír. Fpk. VI. 32.693/1995. sz.)