adozona.hu
BH 1997.11.549
BH 1997.11.549
A jogerős cégbejegyzést követően - harmadik személy igénye kielégítése alapjának elvonására való hivatkozással - a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) harmadik személy irányában való hatálytalanságát sem lehet megállapítani [Ptk. 203. § (1) bek., 1988. évi VI. tv.* 27. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperesnek az I. r. alperes által felvett kölcsön visszafizetéséért vállalt készfizető kezességen alapuló keresete folytán az I. r. alperest 52 698 108 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, s a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben ezt meghaladóan, a II-III. r. alperesekkel szemben pedig egészében elutasította. Ennek megfelelően elutasította a felperes arra irányuló kereseti kérelmét is, hogy a bíróság állapítsa meg a Z. község E. u. 1. szám alatti i...
BH 1997.11.549 A jogerős cégbejegyzést követően - harmadik személy igénye kielégítése alapjának elvonására való hivatkozással - a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) harmadik személy irányában való hatálytalanságát sem lehet megállapítani [Ptk. 203. § (1) bek., 1988. évi VI. tv.* 27. §].
Az elsőfokú bíróság a felperesnek az I. r. alperes által felvett kölcsön visszafizetéséért vállalt készfizető kezességen alapuló keresete folytán az I. r. alperest 52 698 108 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, s a felperes keresetét az I. r. alperessel szemben ezt meghaladóan, a II-III. r. alperesekkel szemben pedig egészében elutasította. Ennek megfelelően elutasította a felperes arra irányuló kereseti kérelmét is, hogy a bíróság állapítsa meg a Z. község E. u. 1. szám alatti ingatlan - III. r. alperesre történt - átruházására vonatkozó megállapodás hatálytalanságát a felperessel szemben, és kötelezze a III. r. alperest annak tűrésére, a felperes a perben érvényesített követelését ebből az ingatlanból elégítse ki.A felperes fellebbezése alapján a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, az I. r. alperest terhelő marasztalás összegét 81 633 726 Ft-ra és kamataira emelte fel, és megállapította az ingatlan III. r. alperesre való átruházására vonatkozó megállapodás hatálytalanságát a felperessel szemben. Kötelezte ezért a III. r. alperest annak tűrésére, hogy amennyiben a felperes követelése az I. r. alperestől nem vagy csak részben hajtható be, a felperes a ki nem elégített követelése erejéig az ingatlanból kielégítést keressen. Ezt meghaladóan a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének a II. r. és III. r. alperesekkel szemben előterjesztett keresetet elutasító rendelkezéseit. A jogerős ítélet indokolása az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó - a felülvizsgálati kérelemben megtámadott - rendelkezéshez kapcsolódóan megállapította, hogy a III. r. alperes részvénytársaság a H. F. V. I. Kft. (a továbbiakban: H. Kft.) átalakulása folytán jött létre, és az ingatlan-nyilvántartás szerint a tulajdonjogot a III. r. alperes javára átalakulás jogcímén jegyezték be. Az időközben hatályát vesztett, de az ügyben még irányadó 1989. évi XIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján készített, 1991. december 28-án kelt átalakulási terv azonban azt tartalmazta, hogy az I. r. alperes - a H. Kft. egyik tagja - nem pénzbeli hozzájárulásként adta a III. r. alperes tulajdonába a Z. községben, E. u. 1. szám alatt levő - önálló ingatlanként nyilvántartott - épületet, míg a földterületnek az épületben levő szálloda működéséhez szükséges részét a II. r. alperes - a H. Kft. másik tagja - bocsátotta nem pénzbeli hozzájárulásként a III. r. alperes rendelkezésére. Ezzel azonos rendelkezéseket foglalt magában a III. r. alperes alapító okiratának mellékletét képező ún. apportlista is. Az I. r. és a II. r. alpereseknek ezek a nyilatkozatai "kötelmet keletkeztető, sajátos szerződési nyilatkozatok, amelyek az ingatlanok tulajdonában változást eredményeztek, a tulajdonjognak a III. r. alperes javára az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével".
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének indokolása kifejtette, hogy bár a H. Kft. 1991. december 31-i vagyoni állapotot kimutató vagyonmérlegében az épület és a földterület - összesen 381 000 000 Ft értékben - állóeszközként szerepel, "semmiféle bizonyíték nincsen, hogy ezek az ingatlanok a kft. tulajdonába kerültek volna". Az eredetileg a II. r. alperes tulajdonaként nyilvántartott ingatlanon létesített épületet a földhivatal 1992. január 24-én kelt határozatával vették önálló ingatlanként nyilvántartásba, s tüntették fel annak tulajdonosaként az I. r. alperest, akinek javára a földből 1440 négyzetméterre földhasználati jogot jegyeztek be. "Sem az I. r., sem a II. r. alperes nem tettek olyan jognyilatkozatot, amelynek eredményeként az ingatlanok tulajdonjogát a H. Kft. megszerezhette volna."
A jogerős ítélet indokolása megállapítja, hogy mivel az ingatlanok tulajdonjogának (földhasználati jogának) átruházása a III. r. alperes javára mind az I. r., mind a II. r. alperesek részéről szerződési nyilatkozattal történt, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi V1. törvény (Gt.) 17. §-a folytán lehetőség van a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése alapján a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés harmadik személlyel szembeni hatálytalanságának megállapítására, ha ennek a törvényben meghatározott feltételei - a harmadik személy igénye kielégítési alapjának részben vagy egészben való elvonása és a tulajdonszerzés ingyenessége vagy rosszhiszeműsége - fennállnak. Ezt nem zárja ki a Gt.-nek az ügyben még irányadó 27. §-a sem, mert ez a szerződések érvénytelenségének megállapításával kapcsolatban tartalmaz a Ptk.-ban foglaltaktól eltérő szabályokat, de nem irányadó a szerződések hatálytalanságának a megállapítására.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a III. r. alperes a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, de az alapszabálya elfogadására visszamenőleges hatállyal jött létre [Gt. 24. §-ának (1) bekezdése], s a tulajdonjogot (földhasználati jogot) jogi személyek ruházták át a III. r. alperes részvénytársaságra. Ennek folytán a tulajdonszerzés rosszhiszeműségével kapcsolatban azt kellett megvizsgálni, hogy az említett jogi személyek képviseletében eljáró természetes személyek tudtak-e a jogi személy jelentős tartozásáról, valamint arról: az ingatlanok tulajdonjogának (földhasználati jognak) átruházása legalább részben elvonja a felperes igényének a kielégítési alapját.
A jogerős ítélet indokolása az előbbiekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a kölcsönt, amelyre a felperes - 1991. március hó 8. napján - készfizető kezességet vállalt, az I. r. alperes vette fel, ennek pedig tagja a II. r. alperes, s az I. r. alperes ügyvezetője és a II. r. alperes elnöke ugyanaz a személy, A. O. volt. Az I. r. és a II. r. alperesek 1991. május 4-én állapodtak meg abban, hogy a kölcsönből épített szálloda tulajdonosa az I. r. alperes lesz, és 1991. november 20-án alakították meg a H. Kft.-t, amelynek ugyancsak az említett személy lett az ügyvezetője. Még meg sem történt a H. Kft. bejegyzése a cégjegyzékbe, de 1991. december 28-án már elkészült az átalakulási terv, és 1991. december 31-én a H. Kft.-nek a III. r. alperes részvénytársasággá való átalakulására vonatkozó alapító okirat, amely szerint a III. r. alperes igazgatóságának is tagja A. O. A H. Kft.-nek nem volt adóssága a felperessel szemben, a III. r. alperes az átalakuló kft. jogutódaként került bejegyzésre a cégjegyzékbe, de az I. r. és a II. r. alperesektől megszerezte a szálloda tulajdonjogát, illetőleg az üzemeltetéséhez szükséges földterületet. ilyen körülmények között " a személyi összefonódásra tekintettel" a III. r. alperes rosszhiszeműsége megállapítható.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének indokolása értelmében a Ptk. 203. §-ának (1) bekezdése a rendelkezés alkalmazásának feltételeként írja elő azt is, hogy a harmadik személy - a felperes - követelése a kielégítési alap részben vagy egészben való elvonása miatt behajthatatlanná váljék. Csak az I. r. alperes ellen folyamatban levő felszámolási eljárás befejezésével állapítható meg, hogy ez a feltétel mennyiben valósult meg; a III. r. alperes marasztalása a felperes igénye kielégítésének tűrése tekintetében erre figyelemmel az említett feltétel bekövetkezésétől függően történt.
A jogerős ítélet ellen a III. r. alperes terjesztett elő - jogszabálysértésekre hivatkozva - felülvizsgálati kérelmet, amelyben a kérelem tartalma szerint a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a Z. község E. u. 1. szám alatti ingatlan átruházására vonatkozó megállapodás hatálytalansága tárgyában a felperes keresetének az elutasítását és a költségekben való marasztalását kérte.
A felülvizsgálati kérelem szerint a Z. községben levő ingatlant a II. r. alperes vásárolta meg 1986-ban, és az ingatlanon az 1980-as évek végén szállodát kezdett építeni, majd más "befektetőkkel" együtt 1990. március 21-én létrehozta az I. r. alperes kft.-t. A szálloda építésének java részét az I. r. alperes végezte el, és az I. r. alperes helyezte üzembe 1991 májusában a szállodát. Az építkezés befejezéséhez szükséges munkák pénzügyi fedezeteként az I. r. alperes 1991. március hó 8. napján 50 000 000 Ft kölcsönt vett fel, amelynek visszafizetéséért a felperes készfizető kezességet vállalt. Mivel a földterület a II. r. alperes tulajdonát képezte és az I. r. alperes volt az építkező, a Ptk. 97. §-ának (2) bekezdése alapján kötött megállapodásuknak megfelelően a földterület a II. r. alperes tulajdonában maradt, míg az épület az I. r. alperes tulajdonába került.
A III. r. alperes felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az I. r. és a II. r. alperesek 1991. november hó 20. napján 1 000 000 Ft törzstőkével létrehozták a H. Kft.-t, amely 1991. december 31-én a III. r. alperes részvénytársasággá alakult át. Az átalakulás az időközben hatályát vesztett, de az ügyben még irányadó 1989. évi XIII. törvény rendelkezései szerint zárt alapítással történt; ennek során a szálloda a III. r. alperes tulajdonába került, és vagyonának részévé vált a működéséhez szükséges földterület is. A III. r. alperes 382 000 000 Ft alaptőkével alakult meg, amelyből 65 000 000 Ft névértékű részvényt a II. r. alperes és 317 000 000 Ft névértékű részvényt az I. r. alperes kapott; utóbb a részvényesek köre eladás folytán bővült.
A felülvizsgálati kérelem hivatkozik arra, hogy a Gt. - az ügyben irányadó - 27. §-a szerint a cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelenségére csak kivételes esetekben lehet hivatkozni. A szerződés hatálytalansága általában nem azonos az érvénytelenséggel, az ügyben azonban a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság által megállapított hatálytalanság egyúttal a szerződés érvénytelenségét is jelenti, s ezért a jogerős ítélet a Gt. 27. §-ába ütközik. A Gt. 21. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis a társasági szerződésben meg kell határozni a társasági vagyon mértékét; ennek hiányában a szerződés érvénytelen. A jogerős ítéletet követően viszont nem lehet megállapítani, hogy mennyi a III. r. alperes részvénytársaság alaptőkéje, mert a felperes - amennyiben az I. r. alperessel szemben követelését nem tudja érvényesíteni - követelését a III. r. alperes alaptőkéjéből elégítheti ki.
A felülvizsgálati kérelem szerint törvénysértő a jogerős ítéletnek az a megállapítása is, hogy az I. r. és a II. r. alperesek a perbeli ingatlanok tulajdonjogát (földhasználati jogát) szerződési nyilatkozattal ruházták át a III. r. alperesre. Az átalakulás időpontjában az ingatlanok a III. r. alperes jogelődjének, a H. Kft.-nek a törzstőkén felüli vagyonához tartoztak, s mint ilyeneket, a kft. jogosult volt - az 1989. évi XIII. törvény 5. §-ának (4) bekezdése szerint, a mérlegébe beállítani. Az átalakulás pedig - amelynek során a vagyon "átruházása" a III. r. alperesre megtörtént nem szerződés, hanem "olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelynek során az átalakuló társaság úgy szűnik meg, hogy megszűnésével egyidejűleg meghatározza a jogutódát". Az átalakulás "egyoldalú folyamat"; három lényeges eleme az átalakulási terv - ennek melléklete a jogutód szervezet alapító okirata vagy alapszabálya - és a vagyonmérleg elkészítése, továbbá az átalakuló társaság döntése az átalakulási terv és a vagyonmérleg elfogadásáról. A folyamat az átalakuló társaság döntésével fejeződik be, és a jogutód szervezet a cégbírósági bejegyzéssel a döntés időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. Mivel nem szerződésről van szó, a Ptk. 203. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának nincs helye.
A III. r. alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy az előbbiektől függetlenül a Ptk. 203. §-ában meghatározott tényállás sem valósult meg. Nem ad alapot a rosszhiszeműség megállapítására az, hogy az I. r., a II. r. és a III. r. alpereseknek azonos személy volt a vezetője. Az I. r. alperes "nem maradt vagyon nélkül az átalakulás időpontjában, több mint 300 millió forint névértékű értékpapír tulajdonosa lett. Bár az értékpapíroknak a III. r. alperes ellen indult felszámolás következtében megszűnt az értéke, ez nem jelenti azt, hogy fedezetelvonásról van szó, a fedezetelvonás tényét mindig az ezzel kapcsolatos szerződés létrejöttének időpontjában kell vizsgálni." A kérelem szerint egyébként a felperes járt el rosszhiszeműen, mert az I. r. alperessel megállapodott a tartozás részvényekkel történő kiegyenlítésében, de az erre vonatkozó szerződés aláírásától egyoldalúan visszalépett, és felszámolási eljárást kezdeményezett az I. r. alperes ellen.
A felülvizsgálati kérelme kiegészítéseképpen a III. r. alperes újabb beadványában előadta, hogy a III. r. alperes ellen a jogerős ítélet meghozatalát követően indult felszámolási eljárás miatt a felperes követelése a III. r. alperes tulajdonában levő ingatlanból már egyébként sem elégíthető ki; ez az 1991. évi IL. törvénybe ütközne.
A felülvizsgálati tárgyaláson a III. r. alperes felülvizsgálati kérelmét fenntartotta, és álláspontját összefoglalta. A felperes - részletesen megindokolt - ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének felülvizsgálati kérelemmel megtámadott rendelkezése jogszabálysértő.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1995. évi LXII. törvény 14. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte a Gt. 27. §-át, és a 7. §-a az 1989. évi 23. törvényerejű rendeletbe iktatott be - 18/A. §-ként - rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat, létesítő okirat), illetve módosításuk érvénytelenségének megállapítása iránt mikor indítható per. Az 1995. évi LXII. törvény 14. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében azonban a törvény említett rendelkezéseit csak a kihirdetését (1995. június 30.) követő 30. napon történt hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A felperes 1993. március hó 11. napján benyújtott keresete alapján indult és a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság 1995. március 21-én hozott ítéletével befejezett perben ezért a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) érvénytelenségének megállapítására a Gt. 27. §-ában foglalt rendelkezések voltak az irányadók.
A Gt. 27. §-a meghatározta azt, hogy a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) érvénytelenségére mely esetekben lehet hivatkozni. A Gt. 27. §-ában foglalt rendelkezés a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) érvénytelenségére való hivatkozást és az érvénytelenségnek a bíróság által való megállapítását semmis szerződés esetében is csak az ott meghatározott szűk körben tette lehetővé. Egyéb címen a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) érvénytelensége nem állapítható meg, és a rendelkezés alapjául szolgáló - a piacgazdaság zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen - jogbiztonsághoz fűződő érdekekre figyelemmel a Gt. 27. §-a - helyes értelmezése szerint - a jogerős cégbejegyzést követően nem teszi lehetővé a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) bármely személlyel szemben való hatálytalanságának a megállapítását sem.
Az iratokból megállapíthatóan a III. r. alperest a cégbíróság 1992. június hó 2. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, azzal, hogy a cég vagyona 382 000 000 Ft, amiből 1 000 000 Ft a készpénz és 381 000 000 Ft az apport. A cégbejegyzés alapjául szolgáló alapszabályban hivatkozott, az alapító okirat mellékletét képező apportlista szerint az apport a Z. község E. u. 1. szám alatti épület 317 000 000 Ft értékben és az épület használatához szükséges földterület 64 000 000 Ft értékben. Ilyen tényállás alapján a jogerős ítéletnek az a rendelkezése, amely a III. r. alperes jogerős cégbejegyzését követően - a cégnyilvántartásban annak vagyonaként nyilvántartott - ingatlan III. r. alperes részére történt átruházásának a felperessel szemben való hatálytalanságát állapítja meg, a Gt. 27. §-ába ütközött, és ezért jogszabálysértő. Ebből következően jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az a rendelkezése is, amely a III. r. alperest - meghatározott feltételek fennállása esetén - a felperes követelésének az ingatlanból való kielégítése tekintetében tűrésre kötelezte.
Mivel a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott rendelkezése - mint a Gt. 27. §-ába ütköző - jogszabálysértő, a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság mellőzte annak a kérdésnek a vizsgálatát, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadottak egyébként mennyiben megalapozottak.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletének a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes keresetét elutasító rendelkezését - ebben a körben - helybenhagyta. (Legf. Bír. Gfv. X. 33.351/1995. sz.)
* Az 1988. évi VI. törvény 27. §-a az 1989. évi 23. tvr. módosítására vonatkozó 1995. évi LXII. törvény 14. §-ának (3) bekezdése folytán hatályát vesztette, de a tétel az új szabályozás mellett is helytálló.