adozona.hu
BH 1997.11.524
BH 1997.11.524
Nincs akadálya annak, hogy a gazdasági társaságból kizárt taggal szemben - a kizárási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per folyamatban léte alatt - a társaság újabb kizárási határozatot hozzon [1988. évi VI. tv. (Gt.)].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes holland cég az alperes gazdasági társaság tagja. A felperes keresetében az alperes taggyűlésének 1994. augusztus 24-én hozott, a felperes céget az alperes gazdasági társaságból kizáró 5. számú határozata hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperest kizáró határozatot határozatképes taggyűlés a 1988. évi VI. törvény (Gt.) előírásainak megfelelően hozta meg és annak nem képezte akadályát az sem, hog...
BH 1997.11.524 Nincs akadálya annak, hogy a gazdasági társaságból kizárt taggal szemben - a kizárási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per folyamatban léte alatt - a társaság újabb kizárási határozatot hozzon [1988. évi VI. tv. (Gt.)].
A felperes holland cég az alperes gazdasági társaság tagja. A felperes keresetében az alperes taggyűlésének 1994. augusztus 24-én hozott, a felperes céget az alperes gazdasági társaságból kizáró 5. számú határozata hatályon kívül helyezését kérte.Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperest kizáró határozatot határozatképes taggyűlés a 1988. évi VI. törvény (Gt.) előírásainak megfelelően hozta meg és annak nem képezte akadályát az sem, hogy a felperes korábbi kizárása tárgyában folyó per még jogerősen nem fejeződött be; a két per között ugyanis nincs perfüggőség. Az elsőfokú bíróság szerint a kizárás indokaként a határozat a) pontjában megjelölt ok valós, a felperes kizárását megalapozza, így a b), c) és d) pontokban foglalt indokok érdemi vizsgálatát a bíróság mellőzte. Az a) pont szerinti kizárási ok lényege, hogy a kizárt tag képviselője az alperes által holland megrendelőknek kiszállított termékek egy része ellenértékeként az alperest megillető - és egyébként faktoringügylet keretében lekötött - összesen 102 700 DEM összeget illetéktelenül és jogtalanul a saját cégei részére fizettette ki, azzal sajátjaként rendelkezett és az alperessel azzal nem számolt el.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperest az alperes nem hatalmazta fel a faktorált számlák behajtására, valamint arra, hogy az alperesnek járó bevételeket saját cégeik részére fizesse ki. A felperes jogszerűtlenül jutott az alperest illető összegekhez, mert beszámításnak nem volt helye, tekintettel arra, hogy nem ugyanazon felek között fennállt követelésekről volt szó. A másodfokú bíróság egyébként egyetértett az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, amely szerint a taggyűlés határozatképes volt, az ismételt kizárás ténye pedig perfüggőséget nem eredményezett.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a felperes korábbi kizárására tekintettel az ismételt kizárása formai okból érvénytelen, mert nincs mód egyszer már kizárt tag újbóli kizárására. Tartalmi okból pedig a kizárás azért érvénytelen, mert a kifogásolt magatartást a felperes képviselője nem ebben a minőségében, hanem az alperessel önálló jogviszonyban levő, más cégek képviselőjeként fejtette ki. Eljárási szabálysértésként sérelmezte még a felperes, hogy az eljárt bíróságok nem foglalkoztak azzal a felperesi kérelemmel, amely az alperes jogi képviselőjének a perből való kizárására irányult.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Alaptalanul állítja felülvizsgálati kérelmében a felperes, hogy a korábbi kizárására figyelemmel ismételt kizárása már fogalmilag kizárt volt. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) tiltó rendelkezése hiányában nincs ugyanis akadálya annak, hogy a kizárási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perfolyamatban léte alatt ugyanazzal a taggal szemben a társaság újabb kizárási határozatot hozzon. Az ilyen ismételt kizárás tárgyában hozott határozat természetesen a korábbi határozat jogszerűsége tárgyában folyó per kimenetelétől függő hatályú lesz. Ha a bíróság a keresetet elutasítja, akkor az ismételt kizárás okafogyottá válik, ha viszont a korábbi kizárási határozatot hatályon kívül helyezi, akkor az ismételt kizárás hatályos lesz. A perbeli esetben a felperest a társaságból első ízben kizáró határozatot utóbb jogerős ítélet hatályon kívül helyezte. Ez azt jelentette, hogy az ismételt kizárásról döntő, 1994. augusztus 24-i taggyűlés időpontjában a felperes tagja volt az alperes társaságnak, így kizárásának elvi akadálya nem volt. Nem alapos a felülvizsgálati kérelemnek az a tartalmi kifogása sem, amely szerint a kizárásra alapot adó magatartást a felperes képviselője nem ebben a minőségében követte el. A jogi személy tag a képviselője útján fejti ki a társaságon belüli tevékenységét, ezért a képviselő kárt okozó vagy a társaság érdekeit veszélyeztető magatartása általában megalapozza magának a jogi személy tagnak a társaságból való kizárását is. Különösen így van ez az olyan egyszemélyes társaság esetében, mint amilyennek - saját perbeli előadása szerint - a felperes cég tekinthető. Az ilyen egyszemélyes kft. ugyanis csak formailag, jogilag különül el az őt alapító, tulajdonló és képviselő természetes személytől. A perbeli tényállás alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy A. M. K. mint a felperes cég tulajdonosa és képviselője e minőségével összefüggésben került abba a helyzetbe, hogy jogellenesen kárt okozott az alperesnek. Ez a magatartása tehát alapot adott a felperesnek a társaságból való kizárására.
Ami a felülvizsgálati kérelemnek az alperes jogi képviselő perből való kizárásával kapcsolatos érvelését illeti, azzal a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem foglalkozott, mert az valósága esetén is csak olyan, a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárási szabálysértésnek minősülhetne, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nincs. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20.174/1996. sz.)