adozona.hu
BH 1997.10.477
BH 1997.10.477
I. Érvénytelen elidegenítési és terhelési tilalom törlése [Ptk. 114. § (2) bek, 200. § (2) bek.]. II. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló perben az illetékfizetési kötelezettség a meg nem határozható perértékhez igazodik [Pp. 24. §, 1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek a) pont, 42. § (1) bek a) pont, 46. § (1) bek].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1991. december 2. napján megkötött kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperes 3 000 000 forint beruházási kölcsönt nyújtott a II. rendű alperesnek. A kölcsönszerződésben jelzálogjogot alapítottak a II. rendű alperes által 1991. november 4. napján megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolt perbeli ingatlanra; egyben hozzájárult a II. rendű alperes ahhoz is, hogy ugyanezen ingatlanra az I. rendű alperes elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba.
A ...
BH 1997.10.477 I. Érvénytelen elidegenítési és terhelési tilalom törlése [Ptk. 114. § (2) bek, 200. § (2) bek.].
II. Az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló perben az illetékfizetési kötelezettség a meg nem határozható perértékhez igazodik [Pp. 24. §, 1990. évi XCIII. tv. 39. § (3) bek a) pont, 42. § (1) bek a) pont, 46. § (1) bek].
Az 1991. december 2. napján megkötött kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperes 3 000 000 forint beruházási kölcsönt nyújtott a II. rendű alperesnek. A kölcsönszerződésben jelzálogjogot alapítottak a II. rendű alperes által 1991. november 4. napján megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolt perbeli ingatlanra; egyben hozzájárult a II. rendű alperes ahhoz is, hogy ugyanezen ingatlanra az I. rendű alperes elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztessen be az ingatlan-nyilvántartásba.A V.-i Földhivatal a szerződések alapján elrendelte a perbeli ingatlanra a jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzését.
A kereset előterjesztésére feljogosított ügyész felperesnek az 1972. évi 31. tvr. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapított, az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló keresetét az elsőfokú bíróság elutasította.
A felperes fellebbezését a másodfokú bíróság alaposnak találta és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, elrendelte a perbeli ingatlanra tulajdoni lapja III. részének 9. sorszáma alatti, az I. rendű alperes javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését. Egyidejűleg ennek tűrésére kötelezte az I. rendű alperest, továbbá arra is, hogy fizessen meg 360 000 forint kétfokú eljárási illetéket. A másodfokú bíróság döntését arra alapította, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése érvénytelen volt.
A jogerős ítélet ellen csak az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, a másodfokú ítélet megváltoztatása és az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyása végett.
Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelme alapjaként arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság az ítélete meghozatalakor az ügy érdemét tekintve megsértette a Ptk. 114. §-a (2) bekezdésében, a 117. §-a (3) bekezdésében, a 200. §-a (2) bekezdésében foglaltakat, míg a per tárgyának értékét és az arra alapított illetékfizetési kötelezettség mértékét illetően a Pp. 24. §-a (2) bekezdésében foglaltakat. Az I. rendű alperes érvelése szerint annak kellett döntő jelentőséget tulajdonítani, hogy a II. rendű alperes tulajdonjogának bejegyzése, az I. rendű alperest megillető jelzálogjognak, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése - naptári szempontból - egy időpontban, egyetlen földhivatali határozattal történt meg. Álláspontja szerint a perbeli esetben az ingatlan tulajdonjogának a II. rendű alperes általi megszerzése, tehát az átruházás nem a szerződés aláírásának időpontjában, hanem az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés időpontjában történt meg. Ebből következően megvalósultak a Ptk. 114. §-a (2) bekezdésében írt feltételei az elidegenítési és terhelési tilalom érvényes kikötésének.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a támadott határozat hatályban tartását kérte; a II. rendű alperes a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra észrevételt nem tett. Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme a per főtárgya tekintetében nem alapos.
A másodfokú bíróság jogszerűen állapította meg azt, hogy a felperes a keresetében alappal kéri a perbeli ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését érvénytelenség címén, mert a bejegyzés alapjául szolgáló szerződésben az I. rendű alperes javára szóló, az ingatlan tulajdonosának rendelkezési jogát korlátozó jogosultság nem jött létre érvényesen a Ptk. 114. §-a (2) bekezdésében írt feltételek megvalósulása hiányában. A hivatkozott törvényi rendelkezés helyes értelmezése - szemben az I. rendű alperes érvelésével - csak az lehet, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötésekor kell az átruházónak (az ingatlan eladójának) vagy más személynek - az adott esetben az I. rendű alperesnek - rendelkeznie az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó olyan joggal, amelynek biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalom létesíthető, mintegy járulékos jogosultságként. A II. rendű alperes javára szóló adásvételi szerződés érvényes megkötésekor a szerződés tárgyát képező perbeli ingatlanra vonatkozóan az I. rendű alperesnek nem volt olyan joga, így jelzálogjoga sem, amely elidegenítési és terhelési tilalommal biztosítható lett volna.
Az előzőekben kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak az ügy érdemében hozott jogszerű rendelkezését - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta.
Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme az illetékfizetési kötelezettsége mértéke tekintetében viszont alapos az alábbiak szerint.
Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése törlésére irányuló kereset tárgyának értéke nem határozható meg sem a Pp. 24. §-a (1) bekezdése általános, sem ugyanezen szakasz (2) bekezdésében foglalt különös szabályok szerint. Így az eljárási illeték alapja a módosított 1990. évi XCIII. törvény 39. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a jelen elsőfokú peres eljárásban 150 000 forint, a másodfokú eljárásban 125 000 forint, a felmerülő kétfokú illeték mértéke pedig [42. § (1) bekezdésének a), illetve 46. § (1) bekezdése] együttesen 16 500 forint. A Legfelsőbb Bíróság emiatt helyezte hatályon kívül az illetékfizetési kötelezettség mértékére vonatkozó jogerős ítéleti rendelkezést [Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése], és rendelkezett a helyébe lépően úgy, hogy a felperes a pervesztessége folytán csak az említett összegű illetéket köteles - felhívásra - az államnak megtéríteni.
Az I. rendű alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért köteles 225 000 forintos [Illetéktörvény 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja] felülvizsgálati érték alapulvételével, a már lerótt 9000 forint beszámításával - leletezés terhével - további 4500 forintot megfizetni [Illetéktörvény 84. §-ának (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Pfv. I. 23.284/1995. sz.)