adozona.hu
BH 1997.9.460
BH 1997.9.460
Aki üzemeltetési szerződés alapján folytat vendéglátó tevékenységet, maga köteles az üzlethelyiségre a jövedéki engedélyt beszerezni [1993. évi LVIII. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal a felperes által üzemeltetett bárban 1994. december 9-én jövedéki ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a felperesnek az üzlethelyiségre jövedéki engedélye nincs, enélkül forgalmazott jövedéki terméket, ezért határozatával 1 645 162 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyidejűleg elrendelte a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. június 21-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.
...
BH 1997.9.460 Aki üzemeltetési szerződés alapján folytat vendéglátó tevékenységet, maga köteles az üzlethelyiségre a jövedéki engedélyt beszerezni [1993. évi LVIII. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek.].
A vámhivatal a felperes által üzemeltetett bárban 1994. december 9-én jövedéki ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a felperesnek az üzlethelyiségre jövedéki engedélye nincs, enélkül forgalmazott jövedéki terméket, ezért határozatával 1 645 162 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyidejűleg elrendelte a lefoglalt jövedéki termékek elkobzását.A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1995. június 21-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az Sz. ÁFÉSZ-szel kötött üzemeltetési szerződés 5. pontja szerint a felperes egyedül folytatott jövedéki tevékenységet a telephelyként funkcionáló üzlethelyiségben anélkül, hogy arra - változásbejelentési kötelezettségének eleget téve - kiegészítő jövedéki engedéllyel rendelkezett volna.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az államnak fizetendő illeték vonatkozásában részben megváltoztatta, ezt meghaladóan helybenhagyta. Ítéletének indokolásában a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 3. §-ának (1) és (3) bekezdései, 4. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának 8. pontja és 8. §-ának (2) bekezdése alapján megállapította, hogy a felperesi társaságnak kellett volna az üzlethelyiségre megszereznie a jövedéki engedélyt, függetlenül a bérbeadó jövedéki engedélyétől, tekintettel arra, hogy az üzemeltetési szerződés értelmében a jövedéki termékek beszerzését és értékesítését kizárólag a felperes végezte. A jövedéki engedélyt az köteles megszerezni, aki az adott telephelyen a jövedéki tevékenységet saját nevében és kockázatára végzi. A felperes a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelet 16. §-ának (3) bekezdése szerint köteles lett volna a részére más telephelyre kiadott engedély adataiban bekövetkezett változást az új telephelyre vonatkozó adatokkal bejelenteni az engedélyt kiadó hatósághoz.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte az eljárt bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint - mivel a helyi ÁFÉSZ-szel közösen és közös felelősségre tevékenykedett - a Jtv. 80. §-ának (5) bekezdése szerint a jövedéki engedély beszerzésére az volt jogosult, akinek az üzlethelyiség tulajdonában vagy bérletében van. A Jtv. 9. §-a (4) bekezdésének a) pontja és 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a perbeli üzlethelyiségre csak a helyi ÁFÉSZ szerezhette meg a jövedéki engedélyt mint a jövedéki tevékenység alanya.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Az eljárt bíróságok helyesen állapították meg a tényállást, az abból levont jogi következtetésük is mindenben helytálló, azzal egyetért a Legfelsőbb Bíróság.
A Jtv. 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a jövedéki tevékenység alanya az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, amely (aki) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, és saját nevében, kockázatára jövedéki tevékenységet végez. A Jtv. idézett rendelkezéséből következően a felperes az 1994. február 1-jén megkötött üzemeltetési megállapodás alapján a jövedéki tevékenység alanyává vált. E megállapodás 5. pontjából megállapítható, hogy az üzemeltetésre átvett helyiségekben kizárólag a felperes folytatott vendéglátó tevékenységet, amelyet saját nevében, kockázatára végzett. A felperes tevékenysége keretében jövedéki termékeket forgalmazott jövedéki engedély nélkül.
A Jtv. 9. §-a (4) bekezdésének a) pontja és a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelet 16. §-a szerint a kiegészítő engedélyt is - tekintettel arra, hogy érvényes jövedéki engedélye más telephelyre a felperesnek már volt - a felperesnek kellett volna kérnie, csatolva a 10. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében az üzemeltetési megállapodást, mert rendelkezett a jövedéki termékek forgalmazásához szükséges üzlethelyiséggel. A felperes kiegészítő engedélyét a perbeli üzlethelyiségre azonban csak a vámhatóság jövedéki ellenőrzését követően, 1994. december 15-i keltezéssel adta ki az engedélyező hatóság.
A felperes alaptalanul hivatkozott felülvizsgálati kérelmében a Jtv. és a pénzügyminiszteri rendelet vonatkozó szabályainak megsértésére, mert e rendelkezések értelmében a felperes a jövedéki tevékenység alanya. A felperes kötelezettsége lett volna az üzemeltetési megállapodás alapján, annak megkötésével egyidejűleg a kiegészítő engedély beszerzése, amelyet ki is adott részére a hatóság a jövedéki ellenőrzést követően. Téves tehát a felperes álláspontja, hogy számára kizárt volt a perbeli üzlethelyiségre a kiegészítő engedély megszerzése. Az üzemeltetési megállapodás alapján rendelkezett az üzlethelyiséggel, arra használati joga volt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 28.058/1996. sz.)