adozona.hu
BH 1997.9.444
BH 1997.9.444
A kereseti követelés jogcímének ismételt megváltoztatása - egyéb feltételek hiányában - nem nyújt alapot az illetékfeljegyzést jog megvonására [Pp. 85. § (3) bek., 88. §, 1990. évi XCIII. tv. 61. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 8. § (1) bek., 16/A. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság a felperesnek - igazolt személyi és vagyoni körülményeire tekintettel - illetékfeljegyzési jogot engedélyezett, utóbb azonban ezt a kedvezményt megvonta, mert a felperes a keresetlevele benyújtása után az előadásait többször megváltoztatta, ilyen körülmények között a perlekedése "jóhiszeműnek nem tekinthető".
Az illetékfeljegyzési jogot megvonó végzés ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását kérte úgy, hogy a kapott kedvezmény a továbbiakban is megillesse. A ...
Az illetékfeljegyzési jogot megvonó végzés ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását kérte úgy, hogy a kapott kedvezmény a továbbiakban is megillesse. A felperes maga sem vitatta azt, hogy a jogi képviselője több alkalommal módosította a kereset jogcímét, "egy azonban bizonyos", hogy az alperes - a kiterjesztett kereset folytán az alperesek - tartozása fennáll. Hivatkozott a felperes arra is, hogy a vagyoni körülményei ez idő szerint is indokolják a kedvezmény megadását.
A felperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 88. §-ában adott felhatalmazás alapján rendelkezik úgy a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 8. §-a (1) bekezdésének c) pontja - amely irányadó az illetékfeljegyzési jog kedvezménye tekintetében is [a hivatkozott IM rendelet 16/A. §-ának (1) bekezdése] -, hogy a bíróság az adott költségkedvezményt megvonhatja, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek. Ebből következően megvonható lett volna a felperesnek adott kedvezmény, ha megállapítható, hogy utóbb a perlekedése rosszhiszeművé vált, illetőleg már a keresete előterjesztésekor is az volt [Pp. 85. § (3) bekezdés, 1990. évi XCIII. törvény módosított 61. §-ának (2) bekezdése].
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a felperesnek azt a magatartását, hogy a kereseti előadását többször megváltoztatta, olyan perlekedésnek tekintette, amely okot adott az illetékfeljegyzési jog kedvezményének megvonására. A per eddigi adatai alapján az állapítható meg, hogy a - jogi képviselője személyét többször változtató - felperes a keresetlevelében, a személyes meghallgatásakor s legutóbb a "keresetpontosító kérelmében" is azt határozottan állította, hogy az alperes rendelkezésére bocsátotta a perben követelt pénzösszeget, aki abból ingatlant vásárolt, de a pénzt utóbb felhívásra sem adta vissza, azt jogalap nélkül tartja magánál, azzal nem számolt el. Erre utalnak a felperesnek a pert megelőzően az alpereshez küldött felhívásai is. Az alperes ellenkérelméből is megállapítható az, hogy a felek között olyan vagyonjogi jogviszony jött létre, amelyből közöttük elszámolási vita keletkezett, amit megerősít az is, hogy a felperes által követelt számlatartozásba az alperes beszámítani kívánta a perbeli jogviszonnyal kapcsolatos ellenkövetelését.
Az a körülmény, hogy a felperes többszöri bírói felhívás ellenére nem jelölte meg határozottan, illetőleg többször módosította a kereseti követelése jogcímét, csak arra adott volna lehetőséget - amennyiben a bíróság ezt a magatartást a jóhiszemű eljárás szabályait sértő magatartásnak minősíti -, hogy előzetes figyelmeztetés után, a Pp. 5. §-ában foglalt hátrányos jogkövetkezményeket alkalmazza.
Az előzőekben kiemeltekre alapítottan a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és mellőzte az illetékfeljegyzési jog megvonására vonatkozó rendelkezést. A Legfelsőbb Bíróság megváltoztató határozata a Pp. 259. §-a szerint irányadó 253. §-ának (2) bekezdésén alapul. (Legf. Bír. Pf. I. 21.908/1996. sz.)