adozona.hu
BH 1997.8.413
BH 1997.8.413
A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A hitelező megyei illetékhivatal 1995. november 29-én felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezte az adós korlátolt felelősségű társaság ellen, mivel az a korábban, 1994. november 20-án indult felszámolási eljárás szünetelés folytán történt megszűnése óta eltelt idő alatt sem fizette meg a hitelező által 1993. december 13-án kibocsátott fizetési meghagyás szerinti, adásvételi szerződés alapján kiszabott 1 771 000 Ft illetéket. Miután az adós a hitelező kérelmére nem nyilatkozott - kétsze...
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós gazdálkodó szervezet nyújtott be fellebbezést, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését (megváltoztatását) kérte. Fellebbezése indokolásában előadta, hogy a hitelező követelésének mind a jogalapját, mind az összegszerűségét vitatja. A jogalap tekintetében arra hivatkozott, hogy a vagyonátruházási illeték alapjául szolgáló, az általa 1992. szeptember 23-án kötött adásvételi szerződést M. É. komlói lakos a Fővárosi Bíróság előtt 1993. évben megtámadta. Erre a perre, valamint a K. Városi Bíróság által a Fővárosi Bíróság előtti per jogerős elbírálásáig felfüggesztett perre tekintettel a hitelező részéről 1994. november 20-án kezdeményezett felszámolási eljárásban a felek közösen kérték az eljárás szünetelését. A Fővárosi Bíróság időközben ugyan elutasította a felperes keresetét, az ítélet azonban nem emelkedett jogerőre, a per fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság előtt folyik.
Az adós álláspontja az volt, hogy a nem jogerős ítélet következtében a hitelező kérelme nem megalapozott. A korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban tett nyilatkozatát megismételve utalt arra a fellebbező adós, hogy a hitelező részéről kibocsátott fizetési meghagyást a korlátolt felelősségű társaság tagjai nem is vették át, mivel éppen az adásvételi szerződést követő elhúzódó peres eljárás következtében külföldre távoztak. A postai tértivevényt F. S. ügyvezető, akkor még fiatalkorú fia írta alá. A hitelező követelésének összegszerűségét illetően pedig kifejtette az adós, hogy azt már az előzőekben is vitatta; a Fővárosi Bíróság előtti perben okirattal igazolta, hogy a jogvitában szereplő ingatlant 19 000 000 Ft-ért s nem az illeték kiszabása során alapul vett 35 400 000 Ft-ért vásárolta meg.
A kérelmező hitelező a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Véleménye szerint az adós fellebbezése érdemi védekezésre alkalmatlan, mert az 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései értelmében nem vitás, hogy a fizetési meghagyása jogerős és végrehajtható. A végrehajtási eljárás azért hiúsult meg, mivel az adós számlavezető pénzintézetéhez benyújtott inkasszóra azt a választ kapta, hogy a cég fedezettel nem rendelkezik. Megjegyezte, hogy az elmúlt évben még méltányolta az adós helyzetét és védekezését, hiszen az 1990. évi XCIII. törvény 86. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal nem élt, most azonban csakis a tényekre szorítkozhat. Azokból pedig egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy az adós a módosított Cstv. szabályozása alapján fizetésképtelen.
A Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás irataiból megállapíthatóan M. É. felperes szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert. A felperes fellebbezése folytán terjesztette fel az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság az eljárás iratait a Legfelsőbb Bírósághoz. A fellebbezés annyiban alapos, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek megalapozott határozat hozatalához.
A hitelező visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján fennálló fizetési kötelezettség nem teljesítése miatt kérte az adós felszámolását. Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 78. §-ának (3) bekezdése úgy szól, hogy a fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. A megállapított illeték - eltérő rendelkezés hiányában - a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethető meg. Az adós korlátolt felelősségű társaság arra vonatkozó bizonyítékot nem csatolt, hogy a hitelező fizetési meghagyásával szemben megfelelő jogorvoslattal élt volna. Helyesen érvelt tehát a hitelező azzal, hogy az adós fellebbezés, illetve egyéb jogorvoslat hiányában a jogerős és végrehajtható fizetési meghagyásban foglaltaknak köteles eleget tenni.
Az Itv. 80. §-ának (1) bekezdése viszont kimondja, hogy - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének van helye - egyebek mellett -, ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megváltoztatja vagy megszünteti, illetve felbontja, s emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, illetőleg illeték nem jár. A beszerzett periratokból kitűnően, a hitelező követelésének alapját képező jogügylet (adásvételi szerződés) érvénytelenségének megállapítása iránt per folyik. Mindaddig, amíg annak tárgyában jogerős bírósági döntés nem születik, nem állapítható meg, hogy az adásvételi szerződés keletkeztet-e illetékfizetési kötelezettséget, azaz a hitelező követelése maradéktalanul megfelel-e a módosított Cstv. 27. §-a (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
Erre tekintettel a felszámolási eljárásnak a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó per befejezéséig való felfüggesztésének van helye. Az adós a fellebbezésében a Legfelsőbb Bíróság előtti per jogerős befejezéséig felfüggesztett, a K. Városi Bíróságon folyamatban lévő perre is utalt. Nincsenek azonban arra vonatkozó adatok, hogy kik annak az alanyai és mi a per tárgya, így nem tisztázható az sem, a fizetésképtelenség vizsgálata szempontjából annak a pernek is jelentősége van-e.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, s az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás keretében az elsőfokú bíróságnak a fentiek tisztázása után - a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó pernek eshetőleg még a K. Városi Bíróság elölt folyamatban lévő pernek a jogerős elbírálásáig is - a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 152. §-ának (2) bekezdése alapján - fel kell függesztenie az eljárást.
A fellebbezési eljárásban az adós gazdálkodó szervezet fellebbezése következtében felmerült, az Itv. 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illetékből álló eljárási költséget a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése alapján csupán megállapította. (Legf. Bír. Fpk. II. 30 640/1996. sz.)