adozona.hu
BH 1997.8.410
BH 1997.8.410
A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránt folyamatban lévő, a Cégközlöny 1992. június 25-i számában közzétett eljárás keretében az első fokon eljárt bíróság az 58. sorszámú végzésével elutasította a hitelező által a felszámoló mulasztása miatti, 46 566 Ft kártérítés megfizetésére irányuló kifogást. Határozatát azzal indokolta, hogy a hitelező kifogása nem alapos, mert az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 54. §-ában foglaltak alapján a felszámoló a kötelezettségeinek megszegésével okozott ká...
BH 1997.8.410 A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolása iránt folyamatban lévő, a Cégközlöny 1992. június 25-i számában közzétett eljárás keretében az első fokon eljárt bíróság az 58. sorszámú végzésével elutasította a hitelező által a felszámoló mulasztása miatti, 46 566 Ft kártérítés megfizetésére irányuló kifogást. Határozatát azzal indokolta, hogy a hitelező kifogása nem alapos, mert az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 54. §-ában foglaltak alapján a felszámoló a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel, s a kártérítési igény elbírálása nem a felszámolási eljárást foganatosító, hanem az általános hatáskörű bíróság elé tartozik. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezését (megváltoztatását), és a kifogásának helyt adó döntés hozatalát kérte. Fellebbezése indokolásában előadta, hogy a felszámoló a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzésében foglaltaknak késedelmesen tett eleget, 150 000 Ft összegű hitelezői követelését csak a határozat kézhezvételétől számított egy év eltelte után egyenlítette ki. A hitelező azonban a jogerős bírósági határozat birtokában elmaradt munkabére kifizetésével számolva, a már megkezdett lakásfelújítási finanszírozására kölcsönt vett fel. Annak kamatát jelölte meg felmerült káraként.A hitelező álláspontja az, hogy a fentiek következtében benyújtott kifogását elutasító elsőfokú határozat több okból sem felel meg a Cstv.-ben foglaltaknak. Egyrészt a felszámoló károkozó magatartása a Ptk. 339. §-ába ütközik, amelynek megsértése miatt úgy vélte a hitelező, hogy a Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján jogszerűen élt kifogással. Mivel a Cstv. 34. §-ának (2) bekezdése alapján a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket csak a felszámoló tehet, nem is fordulhatott a hitelező más ellen a kifogásával. Nem tartotta helyesnek a hitelező az elsőfokú bíróságnak a Cstv. 54. §-ára vonatkozó értelmezését sem, mert véleménye az, hogy akkor lehet a felszámoló ellen kártérítési igénnyel fellépni, ha az nem a leggazdaságosabban és leggondosabban jár el, s ezzel valakinek kárt okoz; ez fordulhat elő, ha a felszámoló költséges és felesleges kiadásokkal végzi el a felszámolást, és ezért nem tudja a hitelezői igényeket kielégíteni. Megismételte a fél, hogy kárigényét a Cstv. 57. §-a (2) bekezdésének c) pontjában megjelölt kártérítési kötelezettségek közé mint "felszámolói" költségek közé kéri besorolni. Nézete az, ha igényét a Cstv. 54. §-a alapján kell elbírálni, akkor a törvény 57. §-a (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt kártérítésekre egyetlen esetben sem kerülhetne sor.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság az eljárás adatai alapján helytálló döntést hozott. A hitelező a fellebbezésében nem hivatkozott olyan új tényre vagy bizonyítékra, amely alapul szolgálhatna a megalapozott határozat megváltoztatásához.
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1992. évben indult felszámolási eljárásra az 1993. évi LXXXI. törvény 44. §-ának (2) bekezdésében foglaltak folytán irányadó Cstv. 51. §-a a Polgári perrendtartás 114. §-ában szabályozott, az eljárás szabálytalansága ellen benyújtható kifogás jogintézményének a speciális előírásait tartalmazza. Amennyiben a felszámoló az intézkedésével vagy mulasztásával kárt okoz, akkor a Cstv. 54. §-ában írtak követendők, azaz a felszámoló polgári jogi felelősségének megállapítása, a vele szembeni kártérítési igény elbírálása nem a felszámolási nem peres eljárásban, hanem az általános szabályok szerint hatáskörrel rendelkező bíróság előtt történhet. Az e rendelkezésben megfogalmazottak nem értelmezhetők a hitelező fellebbezésében kifejtettek szerinti szűkítő módon. Ha a felszámoló a felszámolás során nem az adott helyzetben általában elvárható gondossággal jár el, kártérítési felelősséggel tartozik. Tehát bármilyen, nem csupán a "költséges és felesleges kiadásokkal" járó intézkedések, mulasztások alapíthatják meg a felszámoló polgári jogi felelősségét. Egyébként a hitelező fellebbezésében írt abba az esetbe, ha a felszámoló nem a leggondosabban jár el, és ezzel kárt okoz, beletartozik a hitelező által kifogásolt felszámolói mulasztás, a munkabér-követelés késedelmes kifizetése miatti kártérítési követelés is. Alaptalanul állítja a hitelező azt is, hogy a Cstv. felszámolási költségeket felsoroló 57. §-ának (2) bekezdése a c) pontban "kártérítésekről" szól. E szabály azt mondja ki, hogy a felszámolási költségek körébe tartoznak az adós vagyonának értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek.
Mindezekre figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a hitelező által a felszámoló ellen érvényesített kártérítési követelés nem bírálható el a felszámolási nem peres eljárás keretében, s emiatt a hitelező kifogása elutasításának van helye. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését - a fellebbezésre tekintettel kiegészített indokolással - a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazandó Pp. 259. §-ára utalással, a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése alapján, lényegében helyes indokai folytán helybenhagyta.
Az eredménytelenül fellebbező hitelező a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési joga következtében le nem rótt, a módosított 1990. évi XCIII. törvény 47. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illetéket az államnak megtéríteni. (Legf. Bír. Fpk. II. 31 872/1995. sz.)