adozona.hu
BH 1997.7.369
BH 1997.7.369
Társadalombiztosítási ellátási költség megfizetésére kötelezésnél kármegosztás alkalmazása [1975. évi II. tv. 109. §, Ptk. 340. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes egészségbiztosítási pénztár az 1994. november 18-án kelt fizetési meghagyásával 957 031 forint társadalombiztosítási ellátási költség megfizetésére kötelezte a felperest. A fizetési meghagyás kibocsátására az adott alapot, hogy N. György biztosított 1992. június 21-én balesetet szenvedett oly módon, hogy a felperes egyik kancája bement az udvarába, aminek következtében N. György lova megvadult, és súlyos sérülést okozott neki. A felperes keresetében kérte az alperes fizetési meghag...
BH 1997.7.369 Társadalombiztosítási ellátási költség megfizetésére kötelezésnél kármegosztás alkalmazása [1975. évi II. tv. 109. §, Ptk. 340. § (1) bek.].
Az alperes egészségbiztosítási pénztár az 1994. november 18-án kelt fizetési meghagyásával 957 031 forint társadalombiztosítási ellátási költség megfizetésére kötelezte a felperest. A fizetési meghagyás kibocsátására az adott alapot, hogy N. György biztosított 1992. június 21-én balesetet szenvedett oly módon, hogy a felperes egyik kancája bement az udvarába, aminek következtében N. György lova megvadult, és súlyos sérülést okozott neki. A felperes keresetében kérte az alperes fizetési meghagyásának hatályon kívül helyezését.A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a baleset és ezzel összefüggésben a kár azért következett be, mert a felperes a tulajdonában lévő lovat nem megfelelően kötötte ki, és felügyelet nélkül hagyta. Az alperes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 109. §-ának és a Ptk. 351. §-ának helyes alkalmazásával kötelezte a felperest a felmerült társadalombiztosítási ellátási költségek megfizetésére.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy az alperes fizetési meghagyásában a felperes terhére megállapított megtérítési összeget 478 515 forintra leszállította. Ítéletének indokolásában kifejtett, a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdésére alapított álláspontja szerint N. György sérült a baleset bekövetkezésében 50%-ban közrehatott. A saját lovát kipányvázva, bekerítetlen helyen ugyanúgy őrizetlenül hagyta, mint a felperes. A sérülés elkerülése érdekében nem úgy járt el - saját előadása szerint 30 éve foglalkozik lótartással -, ahogyan az általában elvárható.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság a közrehatás arányának megállapításában. N. György balesete kizárólag saját meggondolatlan magatartása miatt következett be, mert az állatokat szét akarta választani. Önmagában az a tény, hogy a felperes lova elkóborolt, ezzel kárt senkinek nem okozhatott.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a tényállásból téves következtetésre jutott a sérülti közrehatást illetően. A felperes bekerítetlenül hagyta az állatot, ezzel szemben a sérült az őrzési kötelezettségének eleget tett. A sérült magatartását a felperes mulasztása kényszerítette ki.
A felperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre benyújtott ellenkérelmében fenntartotta a felülvizsgálati kérelmében előadott álláspontját.
A felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem alaptalan.
Mind a felperes felülvizsgálati kérelmében, mind az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmében a baleset bekövetkezésében való közrehatás mértékét vitatja, s ezzel a bizonyítékok szabad mérlegelését támadja.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a Legfelsőbb Bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva lehet a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérni. Ha olyan eljárási szabálysértés nem történt, amely az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, a megtámadott határozatot hatályában fenn kell tartani. Amennyiben a bírósági ítélet tényállása iratellenesen került megállapításra, vagy a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó módon történt, akkor az eljárási szabálysértés megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság ilyen eljárási szabálysértést nem észlelt, a másodfokú bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével állapította meg ítéletében azt, hogy N. György sérült 50%-ban közrehatott balesete bekövetkezésében. A Legfelsőbb Bíróság anyagi jogszabálysértést sem észlelt, a másodfokú bíróság a T. 109. §-a alapján helyesen alkalmazta a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdését és 351. §-ának (1) bekezdését is.
A peres felek a kifejtettek értelmében a másodfokú bíróságnak a bizonyítékok Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti szabad mérlegelését eredménytelenül támadták a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelmükben. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 27 427/1996. sz.)