adozona.hu
BH 1997.7.363
BH 1997.7.363
A felszámolás közzététele után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban a peres eljárásban biztosítási intézkedés nem rendelhető el [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 110. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnek az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint jelzálogjog törlése iránt indított keresetével szemben az alperes 466 650 966 Ft kölcsöntartozás és kamatai megfizetése iránt viszonkeresetet indított. A per során az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (tvr.) 108. §-ának (1) bekezdése alapján biztosítási intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, mellyel egyrészt a viszonkeresettel érvényesített pénzkövetelés biztosítását, másrészt meghatározott ingatlanok zárlatának az elrendelé...
BH 1997.7.363 A felszámolás közzététele után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban a peres eljárásban biztosítási intézkedés nem rendelhető el [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 110. § (2) bek.].
A felperesnek az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint jelzálogjog törlése iránt indított keresetével szemben az alperes 466 650 966 Ft kölcsöntartozás és kamatai megfizetése iránt viszonkeresetet indított. A per során az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (tvr.) 108. §-ának (1) bekezdése alapján biztosítási intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, mellyel egyrészt a viszonkeresettel érvényesített pénzkövetelés biztosítását, másrészt meghatározott ingatlanok zárlatának az elrendelését kérte.Az elsőfokú bíróság a pénzkövetelés biztosítását elrendelte, a zárlat elrendelése iránti kérelmet végzésével elutasította. A végzés indokolásában arra utalt, hogy az alperes valószínűsítette a pénzkövetelés biztosítása elrendelésének a tvr. 108. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételei fennállását. Tényként állapította meg, hogy a peres felek bankkölcsönügyletének az alperes részéről történt felmondását követően a felperes a kölcsön összegét és kamatait még részben sem egyenlítette ki az alperesnek. Az alperes a peres felek által a hitel fedezetére szánt ingóságokból sem tudott peren kívül kielégítést nyerni követelésére. A fentiek alapján a pénzkövetelés biztosítását a tvr. 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az elsőfokú bíróság elrendelte. Az ingatlan zárlata iránti kérelmet ugyanakkor nem találta alaposnak a tvr. 110. §-ának (2) bekezdésben írott feltételek hiányában, illetve azért, mert a felperes a biztosítási intézkedés iránti kérelem benyújtását megelőzően a megjelölt két ingatlant harmadik személynek elidegenítette.
A végzés ellen a peres felek és a beavatkozó egyaránt fellebbezést nyújtottak be. A felperes és a beavatkozó az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával az alperes biztosítási intézkedés iránti kérelmének teljes elutasítását kérték. Az alperes fellebbezésében a biztosítási intézkedés iránti kérelmet elutasító részében kérte a végzés megváltoztatását, a fellebbezést azonban a másodfokú eljárás keretében tartott személyes meghallgatáson visszavonta. A felperes ellen a megyei bíróság előtt felszámolási eljárás folyt, közzétételére a fellebbezések benyújtását követően került sor.
Erre figyelemmel az 1996. március 8. napján a Legfelsőbb Bíróság előtt tartott személyes meghallgatáson a felperes és a beavatkozó másodlagos fellebbezési kérelemként az elsőfokú végzés támadott rendelkezése hatályon kívül helyezését indítványozták.
A felperes és a beavatkozó fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 38. §-ának (1) bekezdése értelmében az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban levő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni. A (3) bekezdés szerint a felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. A biztosítási intézkedés iránti kérelem végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek, a perbíróság által elrendelt biztosítási intézkedés a végrehajtás elrendelésének minősül, melynek alapján a végrehajtás foganatosításának van helye. A Cstv. idézett tiltó rendelkezése folytán azonban a felszámolás közzétételét követően az adós ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtást meg kell szüntetni, illetve peres eljárásban a végrehajtás elrendelésével egyenértékű biztosítási intézkedés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni.
A fellebbezési eljárás során bekövetkezett felszámolás közzététele folytán a biztosítási intézkedés iránti kérelem okafogyottá vált, ezért jogalap hiányában a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes biztosítási intézkedés iránti kérelmét teljes egészében elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság döntése során figyelembe vette a megyei végrehajtói irodától származó, a periratok között található értesítést, mely szerint a végrehajtónak az elsőfokú bíróság végzését 1994. október 19-én, a felszámolás közzétételét követően kézbesítették. Emiatt a végrehajtó a végrehajtást nem is foganatosította. Mivel a végrehajtási eljárás ennek megfelelően nem volt folyamatban, a Cstv. 38. §-a szerinti intézkedéseknek a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg ez okból sem volt helye.
(Legf. Bír. Gf. IV. 30 335/1995. sz.)
Lábjegyzet
Az 1979. évi 18. tvr. az 1994. évi LIII. törvény folytán hatályát vesztette, de a tétel az új szabályozás alapján is helytálló.
