adozona.hu
BH 1997.7.362
BH 1997.7.362
Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszűnő - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993-ban indult, s a Magyar Közlönyben 1993. július 1-jén közzétett felszámolási eljárásban a felszámoló kérte, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő Ö. és N. nevű motoros hajókra az E. V. Szövetkezet javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint zálogjogot a bíróság végzéssel törölje. Indokként arra hivatkozott, hogy ezek fennmaradása esetén lehetetlenné válna a vagyontárgyak értékesítése egy pályázatot megnyert vevő részére....
BH 1997.7.362 Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszűnő - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1993-ban indult, s a Magyar Közlönyben 1993. július 1-jén közzétett felszámolási eljárásban a felszámoló kérte, hogy az adós gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő Ö. és N. nevű motoros hajókra az E. V. Szövetkezet javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint zálogjogot a bíróság végzéssel törölje. Indokként arra hivatkozott, hogy ezek fennmaradása esetén lehetetlenné válna a vagyontárgyak értékesítése egy pályázatot megnyert vevő részére.Az E. V. Szövetkezet hitelező a kérelem elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság 34. sorszámú végzésében megállapította, hogy az Ö. és N. nevű motoros hajókra az E. V. Szövetkezet javára bejegyzett zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, a felszámolás megindulása miatt megszűnt. Megkereste a Közlekedési Főfelügyelet Hajózási Felügyeletét, hogy a végzés jogerőre emelkedését követően a fenti hajókon a zálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat törölje. Kötelezte a felszámolót, hogy a hajók értékesítéséből befolyó vételárat elkülönítetten kezelje, s felhívta, hogy abból a zálogjogos hitelezőt megelőző követelések kielégítése csak a zálogjogos hitelezők és a bíróság előzetes tájékoztatása után történhet. A végzés indokolása szerint az 1991. évi IL. törvény (Cstv.), illetve az akkor hatályban volt más jogszabályok nem rendelkeznek arról, hogy a felszámolás alatt mi lesz a sorsa a zálogjognak. A zálogjog bejegyzésének az a célja, hogy a vagyontárgy biztosítékul szolgáljon, s a hitelező kielégítése mindenképpen történjék meg. A felszámolás során az adós teljes vagyonát figyelembe veszik a hitelezők kielégítésénél, s mivel itt speciális rangsor szerint történik a kielégítés, a jogszabály adta lehetőségeken felül egyéb előnyökhöz (pl. mindenkit megelőző kielégítéshez) nem juthat a hitelező. A zálogjognak a normális gazdasági viszonyokban van jelentősége. A felszámolás során ez a jog a követelés privilegizált kielégítését teszi lehetővé. Miután azonban a zálogjog Ptk.-ban rögzített szabályai a felszámolás során nem érvényesíthetők, ezért a bejegyzés fenntartásának sincs értelme. Mindezeket mérlegelve döntött az elsőfokú bíróság az elidegenítési és terhelési tilalom, illetve a zálogjog törlése mellett. A privilegizált kielégítés érdekében a befolyt vételár elkülönítésére, illetve felhasználására külön szabályokat írt elő a felszámoló részére.
A végzés ellen a hitelező fellebbezéssel élt, kérte annak megváltoztatását és - tartalma szerint - a zálogjog törlésének mellőzését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott a felszámolási eljárásban kialakult joggyakorlatra, valamint a Cstv. rendelkezéseire. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított Cstv. 38. §-ának (1) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a végrehajtási jog, valamint az elidegenítési és a terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a zálogjog azonban a vagyon értékesítésével szűnik meg. Ekként a hivatkozott jogszabály egyértelmű abban a tekintetben, hogy jelen ügyben a zálogjog a vagyon értékesítéséig fennmarad, és a hitelező ebből származó elővételi jogosultsága nem szűnik meg [Cstv. 48. §-ának (2) bekezdése].
A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság jogértelmezése összhangban van az alkalmazandó jogszabályokban megfogalmazott célokkal.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A felszámoló a hitelező javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint zálogjog törlését kérte. A Cstv. 38. §-ának (3) bekezdése értelmében a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést - ideértve a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet is - csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Jelen esetben azonban nem a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelésről van szó, hanem az adós gazdálkodó szervezet felszámolójának az E. V. Szövetkezet hitelezővel szembeni igényéről. Ez utóbbi igény érvényesítésére pedig a Polgári perrendtartás általános szabályai vonatkoznak; ezt az igényét a felszámoló a hitelezővel szemben indítandó perben érvényesítheti az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál [Pp. 22. §-ának (1) bekezdése és 36. §-ának (1) bekezdése]. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 251. §-ának (1) bekezdése, 157. §-ának a) pontja, valamint 130. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a felszámoló kérelmére indult eljárást megszüntette, az elsőfokú bíróság végzését pedig hatályon kívül helyezte. (Legf. Bír. Fpk. VI. 32 117/1995. sz.)