adozona.hu
BH 1997.7.361
BH 1997.7.361
A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv.* (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) alapján folyó felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 21. sorszámú, 1993. május 14-én kelt végzésével a csődeljárást befejezetté nyilvánította a Cstv. 19. §-ának (2) bekezdése alapján, mivel a csődbejelentő a hitelezőivel 1993. január 15-én egyezséget kötött. Ezt követően 22. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság felhívta a kirendelt vagyonfelügyelőt, hogy terjessze elő munkadíj- és költségjegyzékét, figyelemmel arra, hogy a Cstv. 14. §-ának (4) bekezdés...
BH 1997.7.361 A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv.* (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.].
Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) alapján folyó felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság 21. sorszámú, 1993. május 14-én kelt végzésével a csődeljárást befejezetté nyilvánította a Cstv. 19. §-ának (2) bekezdése alapján, mivel a csődbejelentő a hitelezőivel 1993. január 15-én egyezséget kötött. Ezt követően 22. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság felhívta a kirendelt vagyonfelügyelőt, hogy terjessze elő munkadíj- és költségjegyzékét, figyelemmel arra, hogy a Cstv. 14. §-ának (4) bekezdésé szerint tisztsége a csődeljárás befejezetté nyilvánításával megszűnik.A 21. sorszámú végzés elleni fellebbezést az elsőfokú bíróság hivatalból elutasította, melyet a Legfelsőbb Bíróság végzésével helybenhagyott.
A 22. sorszámú végzés elleni fellebbezésben a vagyonfelügyelő előadta, hogy a csődbejelentő az A. Kft.-vel szembeni tartozását hiánytalanul nem egyenlítette ki, továbbá az illetékes bíróság előtt egyes adósok által kötött jogügyleteket - mint vagyonfelügyelő - megtámadott, ezek a peres eljárások még nem fejeződtek be, ezekben a vagyonfelügyelő képviseli a hitelezők érdekeit, ezért költségeit jelenleg még nem tudja megjelölni, hiszen további költségei merülhetnek fel.
A 22. sorszámú végzés elleni fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság végzésével elutasította, egyben a 21. sorszámú végzés kiegészítése iránti kérelemnek tekintve, további intézkedés céljából az elsőfokú bíróságnak megküldeni rendelte. A fellebbezést a 22. sorszámú végzés pervezető jellegére tekintettel utasította el a Legfelsőbb Bíróság. Egyben kifejtette, hogy a fellebbezés tartalmazott olyan kitételt, mely tartalmában az eljárást befejezettnek nyilvánító végzés kiegészítésére irányult. A Cstv. 14. §-ának (4) bekezdése szerint ugyanis a vagyonfelügyelői tisztség - ha a felek másként nem rendelkeznek - a csődeljárás befejezetté nyilvánításával vagy a felszámoló kirendelésével szűnik meg. Amennyiben a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánításával szűnik meg, a Cstv. 19. §-ának (2) bekezdése alapján meghozott végzésben kell a bíróságnak ezt a tényt megállapítania. Rámutatott továbbá arra, hogy "ha a felek másként nem rendelkeznek" kitétel a Cstv. 14. §-ának (4) bekezdésében arra vonatkozik, hogy a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is a felek rendelkezésének megfelelően megszüntethető, lehetőség van azonban arra is, hogy a Cstv. 18. §-ának (3) bekezdése szerint a hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésével megbízzák a vagyonfelügyelőt. Ez esetben a vagyonfelügyelői tisztség nem szűnik meg, hanem a felek rendelkezésének megfelelően - bírósági eljáráson kívül - továbbra is fenntartható. Ez esetben azonban a Cstv. 18. §-ának (4) bekezdése szerint az egyezségbe kell foglalni a megbízott, illetve a kijelölt jogait és hatáskörét.
Ezt követően a vagyonfelügyelő az elsőfokú bíróság felhívására költség - és díjigényét bejelentette, amit az őt kirendelni kérő hitelező tudomásul vett.
Az elsőfokú bíróság 1995. február 1-jén kelt 41. sorszámú végzésével a 21. sorszámú végzés rendelkező részét kiegészítette. A bíróság megállapította, hogy a vagyonfelügyelői tisztség megszűnt. Megállapította a vagyonfelügyelő díját, és kötelezte az A. Kft.-t mint hitelezőt ezen összeg megfizetésére a végzésben megjelölt határidőn belül. Intézkedett az A. Kft. által elnöki letétbe helyezett összeg visszautalásáról is.
A végzés ellen a vagyonfelügyelő ismételten fellebbezést nyújtott be, melyben előadta, hogy a Cstv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján vagyonfelügyelőként több pert indított, e perekben a hitelezők érdekeit képviseli, e perek még nem fejeződtek be, így további költségek felmerülése várható, melyekre nézve az elsőfokú bíróság végzése még nem tartalmazott, nem tartalmazhatott rendelkezést. A Cstv. 14. §-ának (4) bekezdése biztosítja a vagyonfelügyelői tisztség fenntartását, de mivel a csődegyezség idején az elsőfokú bíróság később megszületett végzése miatt vagyonfelügyelő még nem volt, az egyezség nem tartalmazhatta a vagyonfelügyelő további megbízását a Cstv. 18. §-ának (3) bekezdése szerint.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen, a jogszabályi rendelkezéseknek és a Legfelsőbb Bíróságnak az adott ügyben hozott végzésében foglaltaknak megfelelően foglalt állást kiegészítő végzésében. A Cstv. 14. §-ának (4) bekezdése értelmében a vagyonfelügyelői tisztség - ha a felek másként nem rendelkeznek - a csődeljárás befejezetté nyilvánításával vagy a felszámoló kirendelésével szűnik meg. Miként korábbi végzésében a Legfelsőbb Bíróság már kifejtette, "ha a felek másként nem rendelkeznek" kitétel a Cstv. 14. §-ának (4) bekezdésében arra az esetre vonatkozik, ha a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt szűnne meg. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása után a vagyonfelügyelő tisztsége megszűnik, és csak a csődegyezségben foglalt felhatalmazás alapján az egyezség megtartásának ellenőrzésével bízható meg, de már nem specifikusan mint vagyonfelügyelő, hiszen e feladatot a vagyonfelügyelőn kívül egy vagy több hitelező, illetve kívülálló személy is elláthatja. Az adott ügyben létrejött csődegyezség a csődegyezség végrehajtásának ellenőrzésére felhatalmazást nem tartalmaz a vagyonfelügyelő részére. Ennek oka lehetett - de ez nem bizonyított, és egyébként e kérdés bizonyítása ma már érdektelen -, hogy a csődegyezség megkötésekor a vagyonfelügyelőt a bíróság még nem rendelte ki. Így a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban hozta meg az elsőfokú bíróság döntését. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 5000 Ft összegű fellebbezési eljárási illeték megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság az eredménytelenül fellebbező vagyonfelügyelőt kötelezte. (Legf. Bír. Fpk. II. 32 958/1995. sz.)
* Az 1991. évi IL. törvényt az 1993. évi LXXXI. törvény módosította, a módosítás előtt indult eljárásokban azonban a tételben foglaltak továbbra is irányadók.